Mercy |sm| ✔️

76.rész

Szeptember 19.
Nagy lépteket hallottam. Andreas kezet fogott Shawnnal majd hallottam ahogy megáll előttem. Nem láttam őt mert összekuporodva ültem a széken. Féltem tőle hisz olyan ideges volt mikor a repülőn beszéltem vele.

-Maja istenem. Hogy sikerült neked Münchenbe tévedned?-vette a mély lélegzeteket Shawn.

Nem szóltam egyszerűen nem tudtam. De egyszer csak egy mondat hallatszott a számból.

-Kérlek ne üss meg-kezdtek folyni a könnyeim. Shawn leguggolt elém és kerek szemekkel nézett rám.

-Hé baba-suttogott majd felemelte a fejem. Szememben látta az ijedtséget és aggódni kezdett.-Soha nem ütnélek meg érted?! Soha hé baba shhh!-térdelt a földre majd megölelt.

Még jobban sírni kezdtem. Miket feltételezek a saját barátomról? Most leginkább magamra haragudtam. Én rontottam el mindent. Én kétekelkedtem benne.

-Én nem Jack vagyok-sütötte le szemeit mire megállt a lélegzetem.

Jack. Eszembe jutott minden vele kapcsolatos. Az,hogy megcsalt, az rosszul bánt velem. Minden.

-M...mi?-fokogtam majd rá néztem. Ő felállt és egy pohár vizet töltött majd a kezembe nyomta.

-Hamarosan mennünk kell. Hoztam fel neked csereruhát, öltözz át és menjünk-sóhajtott Shawn.

-Shawn ugyé tudod, hogy téged szeretlek?-áltam fel majd megszédültem.

Shawn reflexeit tökéletesre csíszolta így időben elkapott. Csillogó szemeibe néztem.

-Tudom-csókolt meg szenvedélyesen.

-Na megyek gyorsan öltözni-szipogtam majd fáradtan elmentem a wc-re és hamar átöltöztem.

Shawn jó ruhákat hozott. Teljesen tetszett. Egy fehér AirMax, szürke farmer és egy fekete póló, piros-feket inggel. Shawn nagyon szépen megköszönte Andreasnak a segítséget és én is jól megöleltem meg köszönetet mondtam. Elindultunk közben pedig az egész csapat minket várt, miattam aggódtak.

-Úristen Maja-futott le a testőröm-Többet nem mozdulok mellőled.

-Megvagyok-szóltam rekedt hangon majd gyorsan a limuzinba ültem mert a fotósok már ruhamoztak.

Az út a reptérig 1 óra volt. Shawn ébresztgetett fel édes csókjaival. Sajnos nem aludtam semmit az elmúlt kb.12 órában. De az a 12 óra is borzalmas volt Shawn nélkül.

-Baba-lehelt az ajakamra.-Kelj fel indulunk repülővel az Egyesült Királyságba.

-Megyek-nyitottam ki a szemem majd kiestem a kocsiból. Ügyes vagy Maja, egyre ügyesebb.

Feláltam a földről majd kullogtam az óriási épület felé. Shawn mellém sietett majd megfogta piciny, hideg kezem. Szótlanul kullogtunk a bejárati ajtóig.

-Kérlek ne engedd el a kezem-szorítottam meg erős kezét mire egy picit visszaszorította, ezzel jelezve, hogy nem engedi el.

A rajongók megrohamoztak és Shawn adott is párnak autogrammot de sietnünk kellett mert már a gépünk indult.

-Shawn gyere már! Mindjárt indul a gép!-húztam a kezét mire gyorsan felszáltunk a repülőre.

Szótlanul telt az út. Én csak Shawn iPad-én tanultam az anyagot amit leadtak nekem a múlt héten. Az angolt teljesen jól megértettem, németből 10 szót kellett tanulnom na de a matek...

-Shawn-pusziltam arcon aki közbe filmet nézett.

-Hmm?-vette ki fülhallgatóját a füléből majd rám nézett.

-Ezt valahogy akármennyire akarom nem értem!-vakargattam meg a fejem majd a mateket kezdte magyarázni Shawn.
×××

-Na mostmár érted?-mosolygott rám Shawn.

-Igen-mosolyogtam.

-Na ezt a két feladatot még oldd meg s azután nyugodtan pihenj! Nagyon fáradtnak látszol-szorított magához majd megcsókolt. Észre sem vettem, hogy közben valaki áll mellettünk.

-Elnézést!-hallottam meg valaki ideges hangját.