Mercy |sm| ✔️

53.rész

Szeptember 1.

Megfogta derekam majd magához húzott.
Nagyokat lélegeztem, a hasamban bizsergő érzést éreztem...lassan Shawn levette pólóját majd végigsimítottam izmost felsőtestét és megöleltem. Fejemet felemelte majd egy csókot nyomott a számra. Abban a pillanatban fájdalmas görcs állt a hasamba és a fejem is elkezdett fájni. A földre kuporogtam majd könnyek szöktek a szemembe.

-Kicsim? Jól vagy?!-guggolt le mellém Shawn és aggódóan nézett rám.

-Nem tudom.-folytak a könnyeim majd felálltam a padlóról. Lefeküdtem az ágyra majd Shawn betakargatott. Leült mellém majd egy nagyot sóhajtott.

-Tehetek valamit az érdekében,hogy jobban legyél?-hajolt felém majd egy puszit nyomott a homlokomra. Nem szóltam semmit csak lehunytam a szemem. Nem volt erőm megszólalni sem...

Már este felé volt mikor felébredtem. Riadtan álltam fel az ágyról és lesiettem a konyhába ahol a keresztszüleim borozgattak a szüleimmel. Szóval anyuék már otthon vannak...

-Majaa!-ölelt meg keresztanyu majd keresztapu.

-Sziasztok!-mosolyogtam elkerekedett szemekkel.

Tudni illik, a keresztszüleim távol élnek így ritkán látom őket. Két gyerekük van,Fred aki 18 éves és a kicsi Aneta aki 1 éves. Nem tudtam,hogy itt lesznek de biztos,hogy anyu mondta csak nem figyeltem mikor ezt mesélte. A lényeg az,hogy itt lesznek egy hétig és szeretnék hogyha elmennénk kirándulni velük, mert itt Torontóban van egy kis házuk.

-Hol van Shawn?-kérdeztem meg lepődötten majd meggyültek könnyel a szemeim.

-A hátsó kertben, Freddel beszélgetnek.-mosolygott keresztanyu.

-Rendben akkor megyek is...-léptem egyet majd keresztapu szólt hozzám.

-Hé nem vinnéd Anetát is? Kicsit játszodjatok a friss levegőn!

-Oké,gyere Aneta!-fogtam meg pici ketét majd kitipegett velem a hátsó kertbe.

Kiérve már kezdett sötétedni de jó idő volt. Shawn meg Fred fociztak.

-Shawn!-vettem ölembe a picilányt.

-Kicsim!-futott oda hozzám majd megölelt minket.-Jobban vagy?-puszilt meg.

-Persze.-mosolyogtam a picilányra. Aki csak kacagott.-Olyan aranyos.

-Te is az vagy.-ölelt meg újra.

-Ma-ja!-nevetett Aneta és mi csak mosolyogtunk.

-Kicsit játszodjatok!-szóltam Shawnnak majd átadtam Anetát neki. Fred eddig észre se vett, vagy csak tetette de mikor a hátára ugrottam ő megijedt és mindketten a földre estünk. Nagyokat nevettünk majd Shawn jött oda a picivel.

-Jól vagy?-húzott fel és mikor szemébe néztem, láttam egy pici féltékenységet benne.

-Igen. Nyugi.-kacagtam majd mikor Fred is összeszedte magát újra megöleltem.

-Szevasz!-pacsiztam le vele.

-Na mizsu?-hallottam meg Fred rekedtes hangját.

-Semmizsu.-nevettem fel.

-Oké szerintem most vigyázzon Fred a tesókájára, mert veled beszélnem kell.-adta oda óvatosan Anetát Frednek majd engem elrántott.

A még kicsit nyári fuvallat összeborzolta a hajam majd közben Shawn megfogta a kezem és kicsit túlságosan is megszorította.

-Au! A kezem! Nagyon szorítod!- rántottam el a kezem tőle majd egy lépést hátrálltam.

-Ne haragudj baba...-nyújtotta a kezét újra. A picit vörös kezem újra tenyerébe helyeztem majd megpuszilta. Shawn túlságosan is hamar lesz ideges...

Leültünk a hátsókertünk padjára majd Shawn belekezdettt a mondatába...

-Ez mi volt?-kérdezte majd csillogó, mogyoróbarna szemeibe néztem.

-Mi mi volt?

-Ez a nagy ölelésdi meg minden...

-Unokatesóm...rég láttam. Jó arc.-mosolyogtam majd hirtelen megint elkapott a hasgörcs és hányingerem lett.

-Baba jól vagy?-kérdezte.

Én nem szóltam csak a mosdó felé futottam, mert már nem bírtam tovább.