146.rész

1.7K 136 15
                                    

Augusztus 8.
Hamarosan odaértünk a házunkhoz ahol nagy csend fogadott. Láttam, hogy anyuék már elmentek otthonról mivel nem volt a garázsnál a kocsi. Megfogtam Shawn kezét majd lassan lépkedtünk a házunk felé. Lassan nyilt az ajtó majd beléptem mire kopogtattam hármat a falba. Ez volt az a jel, hogy mindenki előugorhat. Abban a pillanban csak Félix futott oda hozzám és rámugrott mire én a földre estem. Mire Shawn felém fordult, hogy felhúzzon, mindenki előugrott és Shawn az ijedtségtől meghátrált mire felnevetett.

-Jézusom gyerekek!-nevetett fel mire megölelte Cameront aki a nyakába ugrott, mint egy kisgyerek. Én még mindig a földön néztem a cselekményeket mire odajött Shawn sofőrje és felsegített.

-Köszönöm-mondtam olyan hangosan a sofőrnek, hogy Shawn is meghallja. A sofőr csak bólintott, becsukta a bejárati ajtót majd elment.

-Jajj ne haragudj kicsim-fordult oda Shawn mire még pár ember neki rohant és elterelődött a figyelme. Kissé rosszul esett majd Cameronhoz mentem.

-Kik ezek az emberek? Azt hittem csak maximum húszan leszünk. Hisz nincs annyi torta-magyaráztam Cameronnak.

-Minden ismerősét akivel jóban van, elhívtam-mondta.-Úgyis óriási a ház és az udvarotok is óriási. Meg amúgy megváltozhat a program is. Talán.

-De...-akartam közbeszólni mire valaki más szólította és elhúzta a csíkot.

-Hé Félix...gyere-fogtam meg a kutyusom nyakörvét majd felmentem fele a szobámba.-Itt kell maradnod. Most látod, hogy nem maradhatsz a többiek között. Aztán még a végén megeszel valami hülyeséget. Este kiengedlek, és sétálni is elmehetünk.

-Te most a kutyával beszélsz?-jött oda mellém Nash.

-Igen. Nem szabad?-húztam össze szemöldököm.

-Jajj én nem szóltam semmit. Csak akartam szólni, hogy mindenki kint van az udvaron és lehetne a medencében fürödni?

-Igen-bólintottam majd megsimítottam Félixet és becsuktam az ajtót.

Hallottam ahogy Nash lesprintel. Én a fürdőruháim közül kiválasztottam a kedvencem: fekete. Egy egyszerű fekete különrészes fürdőruha. Gyorsan magamra kaptam majd felvettem a napszemüvegem és lementem a többiekhez.

Amikor kiléptem láttam, hogy páran a fűben ülnek és beszélgetnek, mások napoznak és az idióták, mint Nash vagy Cameron a vízben játszodnak. Shawnt is ott találtam meg és mikor megláttam a szemem megakadt rajta. Egy lány űlt a nyakába és épp játszottak. Ellenfelük Nash és a barátnője volt...épp "harcoltak". Próbáltam nyugodt maradni és azzal nyugtatgattam magam, hogy hát mégis én vagyok jövendőbelije és nem kell aggódnom.

-Áh végre! Merk!-hallottam meg Aaron hangját.

-Hello-mentem oda én is.-Megtudhatom, hogy ki vagy?

-A DJ, engem hívtak fel, hogy gondoskodjak a zenéről-magyarázta.

-Értem...a cuccaidat a medence mellé pakolgatod-mosolyogtam majd oda mutattam. A srác bólintott majd lassan-lassan behordta minden cuccát.
•••

A délelőtt csendesen telt, vagyis számomra. Mindenki elvolt de én csak vártam a délutánt hisz végre megehetjük a tortát amit én készítettem.

Most végre eljött ez az óra is és mindenki odaült az asztalhoz.

-Fiúk, kihoznátok az ebédlőben lévő asztalt? Nem fogunk hanem elférni-mondtam kire Nash, Hayes, Aaron és Cameron egyből ugrott és hozták az asztalt.

Miután mindenki leült én és az egyik lány, azt hiszem Agata a neve, hoztuk ki a tortákat. A DJ berakta a "Happy Birthday" című számot és mindenki énekelni kezdte. Shawn az egyik asztalfőn ült én pedig vele szembe álltam és énekeltem mindenkivel együtt. A szám lejárta után mindenkinek osztottam egy- egy darab tortaszeletet.

-Maja ez nekem nem elég-szólt Cameron.

-Nem tudtam, hogy ilyen sokan leszünk-vontam meg a vállam.

A legvégén mindkét tortát felosztottam és csak nekem nem jutott. Persze nem volt semmi baj hisz én az asztalon lévő ropit zabáltam apránként.

-Hé Cameron!-dobta meg Hayes Cameront egy pici tortaszelettel. Cameron is megdobta, vagyis akarta és véletlenül Jacobra dobta a kis szeletet és a végén mindenki dobigálózni kezdett. A szemeimben meggyűltek a könnyek mire Shawn tátott szájjal nézett rám. Én elfutottam majd felrohantam a szobámba amit bezártam. Hihetetlen, hogy annyit szenvedtem ezért a buliért és senki sem becsüli meg a dolgokat.

-Maja!-kezdte el ütni Shawn a szobám ajtaját.

-Most légyszíves hagyj.

-Kérlek engedj be. Kicsim, kérlek...

Rengeteg kérlelőzés után beengedtem majd ő csak idegesen nézett rám és megölelt.

-Kicsim, ne haragudj. Én nem akartam, hogy neked ez rossz legyen. Gyere vissza kérlek és beszéljünk a többiekkel. Minden úgy lesz ahogy te szeretnéd-kérlelt Shawn.

-Rendben, csak összeszedem magam-futottam be a mosdómba és kicsit megigazítottam a hajam, sminkem.-Mehetünk.

Miután leértünk, Shawn mindenkitől figyelemet kért majd hagyta, hogy beszéljek...

-Nos, szeretném, hogyha itt feltisztítanánk az asztalt-mutattam a székek és asztalok irányába.-Nyugodtan lehet bulizni, de azért csak határral és a berendezés maradjon.

-Még valami program mára?-szólt az egyik srác akit nem ismertem.

-Hát...-húztam el a szám majd egy pimasz mosolyt vágtam mire mindenkinek megcsillant a szeme.

Mercy |sm| ✔️Donde viven las historias. Descúbrelo ahora