Szeptember 1.
A mosdó felé futottam majd kiadtam magamból mindent. Shawn futott be a mosdóba majd aggódóan futott oda hozzám.-Hé kicsi... jól vagy?-simogatja meg hátam majd csak rekedtes hangomon megszólalok...
-Menj ki. Nem láthatsz így.-húztam le a wc-t majd a fogkefémért nyúltam és mosni kezdtem a fogam.
Shawn nem szólt semmit csak hátulról megfogta a derekam és egy puszit nyomott a fejem búbjára. Aranyos volt majd mindketten a tükörbe néztünk és megcsillant a szemünk.
Akkor jöttem rá, hogy soha nem veszíthetem el Őt.
Öt perc után végre végeztem a fogmosással majd miután megtörölgettem az arcom szembe fordultam. Felnéztem a szemeibe mire hosszú karjait összkulcsolta derekamnál és magához húzott. Elkaptam tekintetem hisz nem akartam, hogy így lásson engem.
-Szeretlek baba.-húzott szorosabban magához. Tudtam, hogy Ő a mindenem. Nem veszíthetem el sehogy sem.
Erre a kis mondatára nem válaszoltam csak lábújjhegyre álltam és megcsókoltam. Nagyon nehezen érte el az én ajkam az övéit hisz olyan magas volt.
Egyik pillanatban Shawn felkapott ölébe és felrakott a kagylóra. Vadul csókolóztunk majd mikor már Shawn a pólómat kezdte felhúzni hirtelen benyitott a pici Aneta. Hihetetlen, hogy sehogy sem lehet egy olyan szűk óra mikor ketten lehetünk. Utoljára már régen volt, hogy "úgy" ért hozzám...
-Mi a baj pici?-futott oda Shawn a kicsihez majd ölébe vette.
-Visszafordult hozzám majd egyik kezében a kicsit fogta, másik kezét felém nyújtotta.-Jössz?
-Igen persze...-szálltam le a kagylóról majd megfogtam a kezét.
Mikor a konyhához értünk keresztanyu szólított meg:
-Hé Majus...-kezdett bele. Utálom mikor Majusnak hívnak és az a gond, hogy ő mindig úgy hív.
-Igen?-kérdeztem majd visszahúztam Shawnt aki a picivel az emeletre akart menni.
-Úgy döntöttünk, hogy ma este elmegyünk egyet a színházba. Én, keresztapád és a szüleid.-mosolygott.-Vigyáznál a picire?
-Rendben van, persze. Mikor indultok?
-Most.-szólt keresztanyu majd a cipőjét kezdte el felhúzni.-Van tej a hűtőben és por amivel összekeverheted. Langyosra melegítsd meg és elalvás előtt etesd meg rendben?-kérdezte majd csak bólintottam.
Ott álltunk míg a felnőttek elkészülnek és elbúcsúztunk tőlük. Miután kimentek a házból bezártuk az ajtókat és felmentünk az emeletre.
-Hé hol van Fred?-kérdeztem.
-Szerintem a vendégszobába.-mondta Shawn.
Mikor felértünk benéztem a vendégszobába ahol Fred épp a laptopján nézett valami dúrva, gyilkolós filmet. Nem is foglalkoztunk vele így inkább átmentünk az én szobámba.
-Na mit csináljunk?-tette Anetát az ágyra.
-Hmm...-néztem rá picit perverz mosollyal. Hirtelen Shawn elindult felém majd mikor odaért hozzám vaduk csókolni kezdett.
-Hé a picit nem kéne lerakni aludni?-néztem rá aki az ágyamban feküdt nagyokat ásítva.
-Ahj. Rendben van.-szólt majd megcsókoltam és felvettem a picit az ölembe. Bementem Fredhez majd megkértem, hogy mivel Anetának aludnia kell így menjen le a nappaliba és Xbox-ozzon. Nem látta akadályát, hamar elrakta a laptopot és leviharzott.
-Kincsem elkészítenéd Aneta kajáját?-mosolyogtam Shawnra.
-Aha. Hogy kell?-mosolygott vissza 'én ilyenhez nem értek' mosollyal.
-A tejet langyosra melegíted majd adsz hozzá egy kiskanálnyi babatáp port. És felhozod. Rendben?
-Oké.-viharzott le Shawn.
Miközben lent szórgoskodott én a picivel játszottam. Egyszer csak újra körcsbe állt a hasam de eltitkoltam fájdalmam mert épp jött Shawn.
-Megvagyok.-jött be a szobába.
-Oh köszönöm.-mosolyogtam majd leültem az ágyra, karjaimba vettem a picit és etetni kezdtem.
Shawn mellém ült majd átkarolt a vállamnál. Úgy néztünk ki, mint egy család. Egy igazi család. Miután megetettem Anetát, beraktam a kiságyába- amit a keresztszüleim magukkal hoztak- és hamar el is aludt.
Átszaladtuk s szobámba majd folytattuk azt amit már a múlt este és ma is akartunk...
Shawn bezárta a szobát majd levette pólóm és vaduk csókolni kezdett.
KAMU SEDANG MEMBACA
Mercy |sm| ✔️
RomansaEgy átlagos napnak indult mikor megtudtam, hogy Shawn Mendes szülővárosában koncertezik. Azon a koncerten megváltozott az egész életem, minden fenekestűl felfordult de nem bánom. Mostmár a szürke hétköznapokból izgalmas és kalandos napok lettek. Ám...