Mercy |sm| ✔️

32.rész

Augusztus 13.
-Most végig fogod nézni amit csinálok ezzel a kurvával Te nyomorék!-hallottam meg a pasas mély,komoly hangját.

-Shawn!-néztem aggódóan Shawnra aki nagyra nyitott szemmel és tátott szájjal nézte a férfit. Én nem láttam de éreztem, ahogy keze a fenekemhez ér és egy bottal rácsap.

-Áuhh-kezdtem jobban sírni. Nem a fájdalomtól, hanem a félelemtől...hogy vajon ez után mit fog csinálni?!

-Maja!-néztem majd láttam, ahogy egy könnycsepp legördül arcán.

-Szeretlek Shawn!-suttogtam mert már nem volt sok erőm.

-Mit mondtál?-csapott erősen a fenekemre.

Shawnra néztem majd rá bólintottam. Eltátogtam egy "kiszabadulunk" féleséget neki majd a fekete alakra néztem és megszólaltam:

-Awh hadd kényeztesselek!-vágtam be a perverzet de nem komolyan gondolva.

-Húha cica...hmm...-simította meg az arcom majd eloldozta a kezem.

-Ülj a székre!-utasítottam és Ő leült. Shawn érdekes pillantásokat vetett ránk majd rájött, hogy mit szeretnék.

A férfit lekötöztem azt tettetve, hogy én szeretnék vele valamit. Mikor megvoltam a kötéssel egy óriásit vágtam az alak férfiasságába(ha lehet annak nevezni) majd Shawnhoz futottam.

-Hé kurva! Azonnal engedj el!-ordibált az alak de én gyorsan kikötöztem Shawn.

Felkaltam a cuccaim mert benne voltak a fontosabb dolgaim és kifutottunk az épületből. Az egyik régi gyárba vitt ez az alak minket így Shawn tudta merre kellett menni haza.

-Fáj valamid Kincsem?-nézett rám Shawn aggódóan.

-A fenekem és a karom ettől a kötéstől..-néztem a csuklómra amely véres volt.

Nem szólt semmit csak gyorsra vette az iramot. Nemsokára hazaértünk Shawn házához és bementünk.

-Ki az?-futott Shawn édesanyja az ajtóhoz.

-Anyu...-kezdett volna Shawn a mondatába de az édesanyja közbeszólt.

-Hol voltál?! Az összes barátod felhívtuk már hajnali 1 van! A rendőrséget is hívtuk  de azt mondták csak 24 óra eltünés után lehet feljelentést tenni.-nézett Shawn édesanyja ránk.

-Maját kéne korházba vinni majd mesélünk!-szólt Shawn majd az édesanyja futott a telefonért...

15 perc után ott voltunk a korháznál. A szüleimet is értesítették és Ők is hamar megérkeztek. Egy terembe vittek majd megvizsgáltak. A kezemet fertőtlenítették és bekötözték. Mire kiértem Shawn már elmesélt mindent a szülőknek.

-Kincsem!-ölelt át anyu és apu.

-Ne haragudjatok...-hajtottam le a fejem.

-Soha többé ne menj egyedül haza. Shawn is haza tud hozni!-szólt apu.

-Igen, szívesen hazavisz!-szólt Shawn édesapja.

-Menjünk haza!-szóltam fáradt hangon majd ránéztem a falon lévő órára és láttam, hogy már hajnali fél 3 van.

A korház előtt a szülők elbúcsúztak majd én is Shawntól.

-Ne haragudj!-öleltem meg.

-Te ne haragudj! Nagyon szeretlek holnap átjövök hozzád!-nézett mélyen a szemembe.

-Szeretlek!-engedtem el a kezét majd beültem a kocsiba és elhajtottunk.

Az összes utca csendes volt,az utcafények világítottak csak...
Félálomba voltam mikor beparkoltunk a garázsba és éreztem ahogy apu felemel és felvisz a szobámba. A szüleim lefeküdtek majd én átvettem a pizsamapólóm és elaludtam.