Mercy |sm| ✔️

142.rész

Június 27.
Éjjel nem kellett sok amikor végre megkaptuk Samet és édesapját. Shawntól elbúcsúztam és mi elindultunk. Mikor odaértünk egy nagy tál muffin várt minket.

-Hé Sam...kaphat ebből majd Shawn is?-suttogtam mire felkuncogott és egy igennel bólogatott.

Nagyon nem beszélgettünk, elmentünk aludni mivel mindannyian fáradtak voltunk.

❌❌❌

Június 28.
Egy nap telt el amióta itt vagyok Kanadába. Tegnap az érkezés után az egész napot Sammel töltöttem ám ma lesz a koncert napja. Újra egy színpadon leszek Shawn Mendessel, mint akkor amikor megismertem őt.

Egész délelőtt a megfelelő ruhát kerestem amikor is végre megkaptam a tökéletes ruhát: egy fekete-bordó színű ruhácska.

Délután a dalokat ismételgettük a barátommal majd eljött az a pillanat amikor végre kinyílt az aréna ajtaja és sereglett be a rengeteg rajongó.

-Mondd Kicsim, bevetted a fejfájás csillapítód?-simítottam végig kezem a fekete bőrkabátos fiún.

-Persze-nyomott a fejem búbjára egy puszit.

-Alig várom-tapsikoltam örömömben.

-Én is-kacagott.-Látom ez alatt a pár hónap alatt, amikor nem beszéltünk, teljesen másképp állsz a dolgokhoz.

-Persze, a zene az életem és persze lesz még nekem is koncertem a nyár alatt, nem csak neked-tettem ölbe a karom.

-Hé Mendes! Smith!-szólitott meg Andrew.

-Hmm?-tipegtünk oda.

-Nos. A bevonulás úgy fog történni, hogy először Shawn lép be a színpadra majd elénekli a Honest, Patience, Life of the party, Hold on, Roses, Understand majd a Memories számot-nézett Shawnra a szemüveges középmagas férfi.

-Oki-mosolygott Shawn majd megfogta a kezem.

-Te Maja a Memories szám után torpansz be amikor is kezdődik az I know what did you last summer című szám. Együtt éneklitek el a Treat you better, No promises, Mercy, Stitches, Something big, Never be alone majd az Air és a Crazy című számot. Ja persze meg az I know what did you last summert is-kuncogott fel a végén.

Miután minden elrendeződött és lekapcsolták a fényeket, Shawn pedig felment a színpadra. Ott álltam és néztem hogyan remekel. A hangja olyan volt,mint a legelső koncertjén amire elmehettem. A bőr felállt a hátamon amíg közbe mosolyogtam. El sem hiszem, hisz mindjárt egy éve, hogy mind ez történt.
•••

-Maja készen állsz?-rázott ki a gondolataimból Peter.

-Persze-vettem el tőle a mikrofont.

Mikor elénekelte a Memories számot is, lekapcsolódtak a fények én pedig felsiettem a színpadra Shawn mellé.

-Rosszul érzem magam-suttogott oda Shawn nekem.

-Bírd ki ezt a fél órát kérlek.

A háttérben elindult a zene én pedig elkezdtem énekelni a számot mire óriási sikítás hallatszott el. A fények felgyúltak amik még csak engem világítottak majd amikor jött Shawn a fények fele rá világított. Láttam abban a pillanatban, hogy izzad és eléggé gyengén áll a színpadon. Én csak vártam, hogy ne történjen semmi baj.
•••

Miután túlestünk a számokon már csak a közös dalunk maradt hátra amelyet elénekelve véget ért az egy órás fellépésünk.

-Köszönjük szépen Toronto! Újra nagyok voltatok!Júliusba újra találkozunk!-mondta be a mikrofonba Shawn.

-Szeretünk Toronto!-emeltem fel a kezem mire kb.1000 kéz emelődött fel a magasba és mindenhol a "Shaja" szót hallottuk.

Boldogan futottam le a színpadról, hisz ez egy igazi élmény volt számomra.

Mikor visszazökkentem a valóságba Shawn futott újra a mosdó felé. Megint kiadott magából mindent és a fejét fájtatta. Sam odaadta neki a gyógyszereit engem pedig Peter odébb hívott.

-Mondd mi volt ez a koncert?!-kezdett el mindenki előtt velem ordibálni.

-Légyszíves ne ordibálj, szerintem nagyon jól sikerült-mosolyogtam vissza rá.

-Egy hangot rosszul énekeltél a Mercyben!-ordibált tovább.

-Én nem hallottam, szerintem nagyon jól énekelt-állt ki mellettem Sam.

-Igen szerintem is-szólt Andrew.

-Szörnyű! Mikor hazamegyünk Los Angelesbe egy hétig ezt gyakorolni fogod! Se internet, se videóhívás! Semmi!-ordibált.

-Nem vagy az apám!-ordibáltam vissza rá.

-Nem! Mert az apád Mr.Smith! Ja bocsánat, elnézést kérek Lucy Black-állt le velem veszekedni mire nekem csak könnyek gyűltek a szemembe és a mosdóba futottam.

-Maja!-futott utánam Samantha.

-Most hagyj-álltam a tükör elé sírós szemekkel.

-Csak ideges egy picit. Ő is megbánta ezt, hisz már utánad akart futni.

-Ahj hagyjuk, inkább szedjük a cuccainkat és menjünk haza hisz ma este Shawnnál alszom-néztem a telefonomra amely már este 7 órát mutatott.

-Rendben-ölelt meg majd kézenfogva kimentem vele a mosdóból.

Mikor visszaértünk a backstagebe láttam ahogy Shawn Peterrel beszél.

-Kérlek, nem tehet semmiről és ha lehet ne ordibálj így vele. Köszönöm-veregette meg Shawn, Peternek a hátát majd elmentünk együtt szó nélkül.

-Kicsim, hazavigyelek?-simított végig a vállamon.

-Ne! Menj haza pihenj egy kicsit és 8-9 óra felé érkezem-csókoltam meg majd elkezdtem összeszedni a cuccaimat.