87.rész

2.5K 161 1
                                    

Október 7.
Már eltelt egy hét. Shawnnal párszor beszéltem de nagyon keveset, mindig elfoglalt. A hetet a Magconnal töltöttem és volt egy nap amikor ott is aludtam velük. Persze külön szobában.Sammel egész héten nem találkoztam de végre péntek és elmegyünk együtt a suli báljára.

Már délután 5 volt mikor készülődni kezdtem. Egy kis barackszínű ruhácskát vettem fel majd egy pici  sminket is raktam magamra. Sam azt mondta átjön így vártam az érkezéséig.

Miután megérkezett elindultunk a suli felé. Nem nagyon beszélgettünk, inkább siettünk mert már 17:50 volt és 18:00-kor van az aligazgatónő bemondója.

Odaérve eléggé sokan voltak ezért hátrafelé próbáltuk nézni az aligazgatónőt bár az én 150 centimmel nem nagyon jutottam sokra.

Meghallgattuk a szövegét majd a vége felé inkább az italokhoz mentünk és én öntöttem magamnak egy kis üdítőt.

-Most pedig egy hírességet köszöntünk köreinkben aki nem más Shawn Mendes!-hallottam a bemondóban az aligazgatónő hangját. Abban a pillanatban kiköptem az üdítőt és elkezdtem turakodni előre.

-Jó estét mindenkinek!-hallottam meg Shawn rekedtes hangját.-Azért jöttem el, hogy felrázzam az estéteket! A legelső számot egy különleges embernek küldeném aki nagyon fontos nekem és itt van a köreinkben! Köszönöm!

Ebben a pillanatban végre a legelső sorba vergődtem magam és lekapcsolódtak a fények majd a "Never be alone" háttérzenéje kezdett hallatszódni. Shawn ott ült előttem a gitárjával és egyik pillanatban rám pillantott. Elmosolyodott majd énekelni kezdte. Rengetegen belekapcsolódtak, nem is tudtam, hogy Shawn számait ilyen sokan ismerik.

Egész végig énekeltem a számait majd a végén a kezemet nyújtottam felé.

Olyat csinált amire nem nagyon számítottam...

Megfogta a kezem és felhúzott a színpadra. Szorosan magához húzott majd a fülembe suttogta azt a szót amitől kirázott a hideg... ahányszor meghallom azt a szót a szájaból, kiráz a hideg. Most sem volt másképp.

-Szeretlek-fogta át csípőm én pedig szenvedélyesen megcsókoltam.

Az emberek tapsoltak én pedig kezeim felvezettem nyakán majd vörös arcocskáján kötöttek ki.

-Annyira hiányoztál-kezdtem sírni majd újra megcsókoltam.

Ezek után lesiettünk a színpadról és az öltözőbe mentünk. Csak én voltam ott és Shawn. Miután bezárta az ajtót nekem esett és csókolni kezdett. Megérintette óvatosan a tarkóm majd csak mélyeket lélegzett.

-Azt hittem nem foglak többé ilyen szenvedélyesen megcsókolni-lélegzett mélyeket majd újra megcsókolt.

-Ne menj el többé-csókoltam meg újra.

-Hahó?-hallottam megy ahogy dörömböl valaki az ajtót.

Abba maradt a romantikus pillanat és Shawn kinyitotta az ajtót.

-Ne haragudjatok, hogy a szerelmes pár pillanatait megrontom de Mendes az aligazgatónő akar veled beszélni-mondta flegmán egyik csaj majd elment.

-Gyere kicsim-fogta meg piciny kezem és húzott magával. Érezhettem újra hideg,eres kezét amibe beleillett az én kis, barnás árnyalatú kezecském.

Az aligazgatónő megköszönte Shawnnak a koncertet majd miután ezzel megvoltunk végre foglalkozhatott velem.

-Na most?-nézett rám mogyoróbarna szemeivel a szerelmem.

-Elköszönünk Samtől majd megyünk haza. Fáradtnak tűnsz.-simítottam végig homlokát majd hamar megkerestük Samet és elköszöntem tőle.

Kiérve az épületből Shawn velem szembe ált és újra megcsókolt.

-Na akkor megyünk haza?-fogta meg a kezem.

-Persze-mosolyogtam majd levettem a magassarkú cipőm és elindultunk haza.

-Te így akarsz hazamenni?-nézett rám.

-Igen. Miért?

-Na gyere-kapott fel az ölébe.-Nem hagyom, hogy megfázz.

És igen így mentünk hazáig. Az ölében vitt haza.

Mercy |sm| ✔️Where stories live. Discover now