Mercy |sm| ✔️

140.rész

Június 22.
Futottam a kórház recepciósához és sírva üvöltöttem a nőnek, hogy mondja már meg hol van az én barátom. Miután megmondták, én rohantam ahogy csak tudtam. Odaérve berohantam a 104-es szobába.

Ott feküdt bekötött fejjel és csak aludt. Én odamentem hozzá, betakargattam és hozzábújtam. Ott voltam és csak hallgattam a lélegzését: szapora volt, mintha ideges lenne aztán párszor fellélegzett és újra gyors lihegés jött. Kezdtem ideges lenni és épp amikor kiakartam szállni mellőle, berontott a menedzsere Andrew.

-Mit keresel te mellette?!-kiabált rám idegesen mikor megláttam mögötte az orvost.

-Mondja doktor az gond ha gyorsan veszi a levegőt?-szóltam az orvoshoz majd próbáltam nem figyelni Andrewre.

-Nincs semmi gond. Ha felébred megnézek megcsinálok még pár vizsgálatot és haza is mehet. Nem olyan veszélyes, kisebb agyrázkódás.

-És mik a mellékhatások?-szólt közbe Andrew.

-Hát előfordulhat hányinger, akár hányás, szédülés de pár hónap és ez elmúlik. A sebeiből ítélve max. 1 hónap-miután ezt az orvos kimondta megláttam ahogy Shawn ébren van.

-Shawn!-ugrottak könnyek a szemembe és odafutottam hozzá.

-Kicsim, hol vagyunk?-nézett körül.

-A korházban.

-Kérem menjenek ki-küldött ki az orvos. Kiérve a többieket találtam ott.

-Mondd mi van?-ugrott nekem Cameron.

-Agyrázkódás de jobb lenne ha most hazamennétek... majd találkoztok vele holnap-mosolyogtam a fiúkra és Samre.

-Ami azt illeti te is hazamehetsz, ne zaklassuk fel mégjobban-méregetett Andrew.

-Én maradok-jelentettem ki.

-Rendben, gyertek fiúk, hagyjuk őket-szólt közbe Sam majd elment a fiúkkal a kórházból.

Kb.20 percet vártunk addig pedig hívtam Petert, hogy jöjjön értem. Mikor az orvos kijött nem szólt csak elment. Megjelent Shawn is majd odajött hozzám és szorosan megölelt.

-Hazamehetünk-mosolygott rám.

-Nem Mendes, te a lakrészedbe mész szépen vissza és az utazásig ott leszel, és pihensz.

-Te jössz kicsim?-fogta meg a kezem Shawn.

-Szerintem menj a lakrészedre és pihenj-mosolyogtam pedig most leginkább csak gondoskodnék róla.

Ő csak bólintott majd elmentek. Nem kellett sokat várjak míg megjött Peter aki hazavitt. Hazafele elmondtam mi történt és este pedig mikor beléptem a házba nem találtam otthon senkit.

-Maradjak itt ma este veled?-szólt Peter.

-Nem kell. Köszi-mosolyogtam majd bezártam az ajtót.

Felkapcsoltam a konyhában a villanyt majd csináltam kis vacsorát és a nappaliban mentem. Elővettem a gitárom és az új számomat alkotgattam.

Eltelhetett 1 óra is, talán 2 is amikor kopogtattak. Megijedtem. Ki lehet este 10-kor?

Befutottam a konyhába, elvettem egy kést és az ajtóhoz tipegtem. Mikor kinyitottam ijedten fogtam kezemben a kést amit a földre ejtettem.

-Jesszusom itt ijesztgetsz!-ugrottam Shawn nyakába.

-Azért remélem nem vagyok ilyesztő-csókolt meg.

-Hát szerintem te is megijednél ha este 10-kor valaki kopogtatna az ajtódon.

-Áh dehogy-"porolta le a vállát.

-Miért vagy itt?

-Veled akartam lenni. Beengedsz?-mosolygott.

-Gyere-engedtem be majd bezártam az ajtót.

-Látom alkotgatsz...-ment a nappaliba.

-Igen de eléggé nehéz résznél vagyok. Vagyis nem tudom, hogyan hangzana jobban a dal.

-Na gyere, ülj ide és lássuk-ütögette meg a lábát majd leültem és a gitárt a kezembe vettem.

Elénekeltem neki a dalt mire ő elmagyarázta, hogy mi hogyan hangzana jobban mire végül a gitárt a kezébe vette, ő gitározott én pedig énekeltem.

Egészen éjjel 1-ig dolgoztunk mire boldogan nyakába borultam.

-Köszönöm-csókoltam meg. Ő nem szólt csak félrelökött a kanapéra és a mosdóba futott.

Utána futottam és idegesen láttam, hogy a mai adag kajáját kiadja magából.

-Kicsim minden rendben?-futottam oda mellé.

-Menj, nem akarom, hogy így láss-húzta le a WC-t.

-Hé semmi gond kicsim, itt vagyok veled-öleltem meg.-Te is mindig itt voltál velem.

Csak megmosta arcát és legölelt.

-Gyere!-felhúztam a szobámba majd ráadtam az egyik pólóját amelyik nálam maradt múltkor és betakargattam.

Lefutottam és egy jó meleg teát készítettem majd elpakoltam a cuccaim a nappaliból. Felvittem neki a teát amit elkortyolgatott.

-Minden rendben lesz-mosolyogtam rá majd megpusziltam homlokát.

-Szeretlek.

-Aludj jól-kapcsoltam le a villanyt majd hátulról átöleltem a beteg barátom és elaludtunk.