Mercy |sm| ✔️

66.rész

Szeptember 11.
Reggel arra ébredtem, hogy Shawn ébresztője cseng. Átnyúlt hosszú karja a fejem fölött és kinyomta azt. Egyet nyögtem majd éreztem, hogy Shawn kiszáll az ágyból és lehúzza a takarót rólam.

-Babaa kelj fel!-bökött meg.

-Nee már-kuporodtam össze.

-Nyolckor indul a gépünk. Hamar siess, öltözz, kajálunk és indulunk.

Egy szót sem szóltam csak kitipegtem a szobájából és átmentem az enyémbe. Ott felöltöztem, rendbe tettem a hajam és tettem egy pici sminket magamra. Az ebédlőbe mentem ahol rengeteg kaja volt de egyből kiszúrtam a müzlit magamnak.

-Ah végre meg vagy-szólt Shawn.

Nem szóltam csak gyorsan reggeliztünk és körbenéztem, hátha maradt még valami dolog a házban. Kivitték a csomagjaim és elindultunk.

-Waaa Shawn induluunk!-pattogtam a széken mint valami kisgyerek.

-Uhum-válaszolt lazán. Nála ez megszokott volt. Számomra nem.

A reptérre értünk és szerencsére csak fél órát kellett várnunk a repülőre. Felszálltunk és elhelyezkedtünk egy sorban.

-Életem legszebb világtúrnéja lesz-hajolt homlokomhoz majd megcsókolta. Kicsit ideges voltam a felszállásnál de Shawn nyugtató szavai csillapították idegességem.

Az úton vagyis amíg nappal volt egész végig a túrnékról beszéltünk és, hogy még milyen érdekes helyekre megyünk el. Shawn elmondta, hogy én is készüljek fel arra, hogy a rajongók lerohamoznak. Picit meglepődtem hisz van olyan rajongó aki féltékeny és jobb esetben megtépne de tudtam, hogy ott lesz Adam, a testőröm és persze Shawn is.

Már a repülőn gyakoroltunk és megnéztem, hogy melyik szám melyik után jön. Tanulgattam a szövegemet és volt amely már tök jól ment. Igaz, az új albumja számait énekeljük de nem maradhat el a "Stitches", vagy az "I know what did you last summer" sem.

Az út többi részében ha nem a dalszöveget tanultam akkor aludtam vagy csak zenét hallgattam.

Szeptember 12.
-Hé édesem kelj fel!-súgta a fülembe Shawn amitől egy apró mosoly kerekedett az arcomra.

-Miért?-szóltam rekedtes hangomon.

-Mindjárt leszállunk. Menj öltözz át és a cuccaid is pakold össze.

-Oki-álltam fel majd a cuccaimért mentem amely egy kis táskában volt. Egy szürke feszülős pólót vettem fel, rá bőrdzsekit. A nadrágom egy fekete szaggatott farmer volt. Hajamat kissé megigazgattam majd visszaültem Shawn mellé.

Már messziről láttam a rengeteg riportert, meg fotóst amitől picikét görcsbe rándult a hasam. Utálom ha fotóznak.

-Ahj a fotósok-szólt Shawn majd a kezét a homlokára tette.

-Hé nyugi-mosolyogtam rá.

Nemsokára leszálltunk és mi a limuzinunkhoz mentünk. A csomagjainkat a testőrök hozták. Persze rengeteg riporter meg fotós várt ránk és készült ezeregy kép meg persze jópáran próbáltak tőlünk kérdezősködni de csak elsiettünk.

-Uh tényleg limuzinnal megyünk?-fogtam meg Shawn nagy kezét mikor a limuzin mellé érkeztünk

-Igen-mosolygott.

-És majd a tetőablakon kibújtathatom a fejem? Légyszii- vetettem rá bociszemeket.

-Rendben-forgatta meg szemeit. A csomagjainkat betették a csomagtartóba és elindultunk a belváros felé...

A sofőr lehúzta nekem az ablakot és kibújthattam azon. Egyszer csak két nagy kezet éreztem meg a derekamon. Shawn volt az.

-Wá annyira jó!-kiabáltam miközben az úton mentünk a belvárosba. Óriási volt az a város.

-Este elviszlek magammal valahova-kiabálta Shawn mert a szél zúgásától nem igazán lehetett hallani azt amit mond.

-Hova?-mosolyogtam rá majd megláttam Shawn szemeiben a csillogást. Gyorsan megfordultam és megláttam a város gyönyörű színeit amik még nappal is égtek.

-Azta-szólt Shawn majd magához húzott, mintha nem akarná, hogy véget érjen ez a pillanat.

Egyszer csak nagy dudálásokra lettünk figyelmesek amelyet egy nagy csattanás kísért. Mindketten elkaptuk fejünket és elkerekedett szemekkel néztünk a hang irányába.