31.rész

3.6K 213 2
                                    

Augusztus 12.
-Te...te miért vagy itt Shawn ?!-álltam fel a székről ijedten majd az ajtó felé indultam.

-Hé. Nyugi. Csak...kérlek beszéljünk.-fogta meg a kezem majd Sam és Cameron kiment a szobaból.

-Mit szeretnél?-gyűlt meg az első könnycsepp a szemebe.

-Kérlek csak ne haragudj rám. Tényleg nem volt semmi azzal  a lánnyal. Egyszerűen csak hűlyéskedtünk. Téged szeretlek senki mást.-magyarázkodott Shawn.

-Aha. Na engedj el. Haza kell mennem.-néztem az órára ami este 11 órát mutatott.

-Csak...gondold át!-engedett el Shawn majd becsaptam hátam mögött az ajtót.

-Cameron,Sam én mentem haza. Köszönöm, hogy ezt kipróbálhattam...majd ha lehet akkor még jövök, hogy énekelhessek persze csak ha lehet.-mosolyogtam rájuk.

-Shawn?-jött a kérdés Samtől.

-Hagyj vele. Na jó éjszakát sziasztok!-köszöntem el majd becsuktam hátam mögött az ajtót.

Kezdett sötétedni majd egy alakot láttam meg amely engem követett. A parkba siettem abban reménykedve, hogy lesz ott valaki aki segíthet de nem.  Hajléktalanok húzódtak meg a bokrok aljában és volt pár aki oda is szólt nekem. Egyre gyorsabban lépkedtem majd már szinte futottam majd gyorsan elővettem a telefonom és a legelső számot ami volt a naplóban elkezdtem hívni. Persze, hogy Shawn volt az.

📞
-Mi az?-szólt a telefonba Shawn.

-Kö...követ egy alak.-kezdtem sírni a telefonba.

-Hol vagy?-szólt idegesen Shawn a telefonba.

-A parkba.-szóltam majd valaki a vállamhoz ért és felsikítottam.

-Maja?!-szólt Shawn a telefonba ami a földön hevert. 📞
Gyorsan kinyomtam és a telefonom a zsebembe dugtam majd futni kezdtem. A park közepén volt egy étterem és elbújtam az étterem mögé. Egyszer csak a telefonom rezgett és megnéztem az üzenetet.

Shawn:Hol vagy?

Me:Az étterem háta mögött kérlek siess.

Nem írt erre semmit majd egyszer csak hallottam, hogy valaki lihegve fut az épület háta mögé.

-Maja?-suttogta. Nem szóltam csak felálltam a földről és megöleltem.

-Mindent elrontok.-kezdtem sírni.

-Sss. Semmi baj.-nyugtatgatott majd az alak jelent meg.

-Shawn menjünk innen.-öleltem szorosan izmos testét majd Ő csak méregette az alakot.

-Na cica, szereztél segítséget?-hallottam meg mély hangját.

-Menjen innen.-szólalt meg Shawn idegesen és éreztem ahogy karján az izom megfeszül.

-Na elhallgass. Hány éves vagy? Hét?-szólt mély hangján az alak majd elkapta a kezem én pedig felsikítottam.

-Sha...Shawn.-sírtam majd egy erős ütés érte Shawn fejét. Annyira, hogy összeesett.-SHAWN!-sírtam, ordibáltam majd arra emlékszem, hogy az alak erősen megüt.

❌❌❌

Augusztus 13.

Mikor felébredtem láttam, hogy ki vagyok kötözve. Térdelve voltam a kezeim a combjaim mögött összekötözve. Mellettem Shawn volt kikötözve egy székhez. Ő már ébren volt majd egy rekedtes hangon megszólaltam:

-Shawn? Hol vagyunk?-kezdtem el sírni újra.

-Nem tudom de kiszabadulunk innen bárhogy is...

-Mi ez a ruha rajtam?-csodálkoztam.

-Valami nővér ruha de nem tudom miért van rajtad.-csodálkozott Shawn majd egyszer csak nyílt az ajtó és belépett egy fekete kapucnis alak a szobába.

Mercy |sm| ✔️Onde histórias criam vida. Descubra agora