Mercy |sm| ✔️

100.rész

December 10.
-Gyere már!-kiáltott Shawn utánam.

-Tudod nem olyan könnyű két bottal a kezedben sietni-adtam a tudtára a szerelmemnek.

-Na gyere-kapott fel az ölébe.

-Vii!!-sikítgattam.

Felvitt a magánrepülőnkre majd letett és vakagratni kezdte a fejét.

-Hogyan ültesselek? Hisz a lábad pihentetned kell.

-Jajj nem vészes az-intettem egyet majd leültem egy ülésre.

-Na várj-ültetett oldalra majd egy párnát rakott a lábam alá és a hátam mögé így kényelmesen helyezkedtem el.

-A csillámpónim...-akartam folytatni majd a kezembe nyomta a plüssöt.
×××

Egész úton csak aludtam és kajáltam. Teljesen nyugodt utazás volt. Volt egy pillanat mikor Shawn nyitott szájjal aludt és hamar lekaptam majd kiraktam Twitterre. Persze ezt tudtam,hogy visszakapom...

Az utolsó egy óra volt amíg a reptérig értünk így inkább nem aludtam csak nyomkodtam a telefonom. Egyik pillanatban megakadt valamin a szemem.

-Shawn ez most komoly?-mutattam a telefont felé.

-Nem-vigyorgott.-Mivel te is viccet csináltál egy képbők így ezt most visszaadtam.

-De miért pont kettő képet? Nézd meg! Egyiken alszok a csillámpónival a másikon pedig eszek. Istenem!-néztem mérgesen Shawnra.

-Szeri.

A leszállás zökkenőmentes volt és hamar meg is érkeztünk. Shawnnal beszéltem,hogy az elkevetkező két hetet nála töltöm. Azt mondta,hogy akár már most is nála aludhatok.

Elkísért haza majd bementem a házba. Megcsapott az a kellemes fahéj illat. Anyuék rendesen ráhangoldódtak a karácsonyra.

Mivel nem volt otthon senki így hamar pár tiszta ruhát bepakoltam egyik táskámba és beültem a kocsiba ami Shawn szülei házához vitt minket.

-Gyere-vette fel a táskám a hátára majd ideadta a botjaim.

Beléltünk a házba és mindenki boldogan fogadott.

-Mondtam,hogy azzal a számmal leveszed Maját a lábáról-kaccsintott az apja majd megölelték egymást.

-Sziasztok!-ölelt meg Shawn édesanyja minket.

-Mi lett a lábaddal?-nézett rám Shawn apja.

-Semmi csak elestem a lépcsőn-nevettem fel.

-Gyertek épp most csináltam meg a vacsorát-hívott beljebb az édesanyja. Shawn segített levenni a cipőmet majd benném botorkáltam.

A vacsora közben mindent megbeszéltünk. A legboldogabb hír számomra az volt,hogy Shawn velem karácsonyozhat. A szülei és tesója elutaznak egyik rokonukhoz karácsonyozni és Shawn meg én együtt tötlhetjük ezt az ünnepet.

Mikor befejeztük a vacsorát elindultam a lépcső felé és egyesével szépen rakosgattam a lábam. Shawn a hátam mögött a derekam fogta,hogy nehogy elessek.

-Felértem!-úljongtam majd Shawn benyitott a szobájába

-Ez hiányzott-dőlt az ágyára majd csak a szobájában szétnézett.

-Az ágy?-kuncogtam.

-Nem! Az emlékeink-ált fel majd végignézte az összes fotót amit még anno' kiragasztgattam Aaliyahval.

Sokáig a képeket nézegette majd megölelte hátulról a derekam és puszilgatni kezdte a nyakam.

-Most nem tudnám,hogy mi lenne velem nélküled-szusszant fel.

-Nem lenne nyűg a hátadon és könnyebb lenne az életed-fordultam felé.

-Dehogy is. Örülök,hogy vagy nekem. Azóta kalandosabb az életem és ez hiányzott nekem.

-Átkell valamelyik nap hoznom az eletromos gitárom és kikéne próbálni-ültem fel Shawnnak az asztalára.

-Jajj tényleg lenne egy meglepetésem.

-Mi?-kerekedtek ki a szemeim.

-Szeretném ha csinálnánk egy közös projektet-csókolt meg.

-Tessék?

-Igen jól hallottad-mosolyodott el.

Lesokkoltam.