A sors keze - Yoonmin, Taekook

3

Jimin szemszöge

Vasárnap van és most cuccolok be a koliba, ez a harmadik éve, hogy ide járok és mint mindig most is sikerült megoldani, hogy legjobb barátommal, Taehyunggal egy szobába legyünk. Mernének külön szobába helyezni! Bár most, hogy apám ellenem fordult, nem hinném hogy érdekelné, kivel és melyik szobába kerülök... De szerencsére ezt már nyári szünet előtt lerendeztük. Taehyungra várok, én már kipakoltam és kezdek unatkozni... lehet körbe kellene néznem, kik vannak már itt.
Fel is kerekedem és bekopogok a szomszéd szobába.  A 320ban Mark és Jackson van. Ennek nagyon örülök, velük jóban vagyok. Kicsit elbeszélgettük az időt... Veszem észre hogy kint már sötétedik.
Elköszönök a srácoktól és visszacammogok a szobámhoz. Belépek és legjobb barátommal találom szembe magam.
-Merre voltál?- kérdi csípőre tett kézzel.
- A szomszédban. Markkal és Jacksonnal.- válaszolok és ugrok nyakába.
- Azt hittem már ma csajozni kezdtél...- nevette el magát.
- Arra még ráérek... holnapig...- perverzen vigyorgom rá.- De képzeld kaptunk egy új tanárt vagyis Lee tanárnőt fogja helyettesíteni egy évig.- újságolom el az új infókat, amiket a szobatársaimtól hallottam.
- Hova ment az egy évre? Csak nem terhes lett?- kérdi Tae.
- Tae, te iszonyat okos vagy, de ekkora hülyeséget... ha terhes lenne több, mint egy évig nem jönne vissza... Továbbképzésre jár Londonban.
- És milyen az új tanár? Láttad már? Nő vagy férfi?
- Még nem... és férfi, a másik szárnyban van a lakása. Mark már látta.
- Itt is lakik? Remélem nem túl szigorú. Akkor az éjszakai kilógás nehéz lenne...

Nagyrészt a nyáron történtekről beszélünk még, majd előhozakodok újból a problémámmal.
- Tae, akkor tudsz kölcsönadni?
- Persze, ha megmondod mennyit, máris átutalom neked...
- Köszi! Te vagy a legjobb!
- De nincs is spórolt pénzed?- kérdi hüledezve barátom.
- Nincs... Miért? Neked van?- nézek rá meghökkenve.
- Persze... De meddig tart ez a nem kapsz zsebpénzt fázis?
- Amíg nem javulnak a jegyeim.- válaszolok csalódottan.
- Akkor nem mostanság kapsz pénzt tőlük.- neveti el magát... Hát de kedves...
- Csak nem lesz olyan nehéz egy jegyet javítani mindenből?!- mondom komolyan.
- Remélem marad későbbre is a lelkesedésed...- nevetünk fel végül mindketten. 
- Reménytelen?
- Reménytelen!

Taehyung szemszöge

Kicsit későn érek a koli területére, mert elszötyögtem otthon az időt. A szobában már Jimin cuccai ki vannak pakolva, de ő sehol. Majd csak előkerül... Nem sokkal takarodó előtt lép be az ajtón. Sok a megbeszélni valónak, de éjfél környékén inkább aludni térünk, holnap korán kelünk.

Reggel felkeltem Jimint,ami nem kicsit nehéz. Nem lusta, de sok kedve nem volt a sulihoz főleg, hogy szülei ellene fordultak... sokkal mélyebben érinti a dolog, mint ahogy mutatja.
Suli kapuján belépve már látom az osztálytársainkat, akik szintúgy annyira örülnek az iskolának, mint Jimin. Odamegyünk hozzájuk és velük együtt bemegyünk a termünkbe. Az osztályfőnökünk tart nekünk osztályfőnökit, ami után szabadon távozhatunk. A tanítás holnap kezdődik. Bandába verődve megyünk el a közeli plázába. Ott elidőzünk kicsit, majd kapuzárásra visszamegyünk a koliba.
A mai szerzeményeim nézegetem. Pár dolgot vettem én és Jimin is, de ő nagy valószínűséggel elköltötte már a pénzt, amit tegnap kapott kölcsön tőlem. Így zsebpénz nélkül nem fog tudni annyit költeni, mint szokott. Sokaknak nem okoz gondot kicsit visszafogni magát a költekezésben, de Jiminnek nehéz lesz, szeret vásárolgatni, szórni a pénzt...meghívni haverjait inni, enni...  Hamar észre fogják venni, hogy Jimin nem költekezik... és találgatni kezdenek miért... ha kiderül nincs pénze, a tekintélyét elveszíti... kikezdik... ezt nem hagyhatom. Figyelnem kell rá, nem szeretném, ha legjobb barátomnak bántódása esne.
A gazdagok nagy része kegyetlen... főleg a szegényekkel szemben... én már csak tudom.