A sors keze - Yoonmin, Taekook

14

Jimin szemszöge

Kellemesen ébredek vasárnap reggel. 11 órát még mondhatjuk annak, nem? Próbálok nem mocorogni, mert akkor Yoongi felébred, azt semmiképp nem szeretném... Miért nem vagy meleg, Daddy? Teszem fel magamban a kérdést... Arcát elemzem, hogy a picsába lehet ő ilyen helyes... miattad lettem meleg... erre te nem vagy hajlandó megbuzulni?! Milyen szánalmas lettem. Eddig minden dögös lányt felszedtem, egyet-egyet belőle sikerült is meghúzni... Visszagondolok a szép időkre, amikor minden héten buliztunk Taehyunggal... ami kb 2 hete lehetett. Lehet egy kis buli jó tenne és visszazökkent az eddigi jól működő életembe. Jövő hétvégén elcsalom a többieket még pénteken bulizni mielőtt még hazamennének, így el tudom a gondoltaimat terelni Yoongiról... Az őszi szünetet is lemondom nála, majd valahogy kibírom itt egyedül. El kell felejtenem, ő a tanárom. Sosem lehet köztünk semmi! De most még visszateszem fejemet a mellkasára és szívok párat a kellemes illatából. Ma még megtehetem...
Közel fél óra múlva Yoongi is felébredt és mivel én még tettettem, hogy alszom, keltegetni kezdett. Lassan felemeltem fejem és nyammogni kezdtem, mint aki most kel fel. A szünet alatt el kell intéznem, hogy valaki szobát cseréljen velem. Ha ez nem sikerül, egy pótágyat mindenképp be kell szereznem, nem alhatok vele többet.

Megreggelizünk, majd a laptopomat basztatom, majd Mark rám írt, hogy menjek át hozzájuk, mert páran ott dekkolnak...
Átmegyem, bár ne tettem volna, vagy fél óráig azzal zargatnak, hogy kérdezgetnek minden félét Yoongival kapcsolatban.
Sikerül terelnem a szót... meg is beszéljük, hogy jövő pénteken elmegyünk egyet bulizni. Legalább ennyi pozitívuma volt a dolognak. Késő este visszamászok a szobába. Yoongi már durmolt. Befekszem Yoongi mellé, de nem bújok hozzá, bár nagyon szeretnék.

Yoongi szemszöge

Hétfő óta Jimin nagyon visszafogott lett irányomba. Nem kötözködik, nem tesz perverz megjegyzéseket, éjszaka nem bújik hozzám. Kicsit aggódom, ezért átmegyek Taehyunghoz, hátha ő tud valamit. Amikor a szobaajtajukon kopogok Jungkook nyit nekem ajtót.
- Jó napot tanár úr! Miben segíthetek?- kérdi feltűnően kedvesen. Miért gyanús nekem, ha egy diák kedves velem... Jungkook nem csak egy diák, egy kegyetlen yakuza, aki még mindig zsarol engem... Ő nem az a fajta, aki csak úgy kedves valakivel...
- Taehyungot keresem. Itt van?
- Nem, nincs. Jiminnel mentek el shoppingolni a pénteki bulira.
- Milyen buli?- kérdem.
- Valami diszkóba megyünk...
- Áh értem. De mindegy! Szólj Taehyungnak, hogy beszélni akarok vele! - mondom és fordítok hátat neki.
- Ok.- már indulnék el, mikor megállít - Ön is eljöhetne velünk kiengedni a gőzt... már rég találkozott a kis barátnőjével.... - teszi hozzá gúnyosan. Eddig tartott a kedvessége... Valamiért lehangolva indulok vissza a szobámba. Gondolom, ha Jimin szeretné, hogy ott legyek, ő maga hívott volna el...

Taehyung szemszöge

Szerda lévén ma csak 6 óránk volt, így elmegyünk shoppingolni Jiminnel, hogy jobb kedvre derítsem. Amióta beleszeretett a tanárunkba eléggé megváltozott, bár nem rossz irányba, de a viszonzatlan szerelem kemény tud lenni, ha az illetővel egy ágyban alszunk.
Vettünk pár cuccot, a szerzeményeinkkel együtt leülünk meginni egy kávét. Közben kiönti szegény a szívét.
- De te is mesélj valamit Tae! Mi a helyzet a Rómeóddal?
- Nem akarok itt áradozni róla, miközben te szenvedsz.
- Ha te boldog vagy, akkor én is!- mondja keserédes mosollyal az arcán. - El sem hiszem, hogy suliban is már másnap felvállaltátok, hogy jártok... Láttam a csajok arcát, hogy mennyire irigyek rád. Elhappoltad az egyik leghelyesebb diákot az orruk elől. De ha összetöri a szíved, én kiherélem.
- Aranyos, hogy ezt mondod... de szerintem semmi esélyed ellene...- nevetek fel.

A koli folyosójának ablakán kinézve látom, hogy Yoongi idegesen járkál az udvaron. Mi baja? Jimin nem vette észre, de nem is akarom, hogy észrevegye. Elköszönünk egymástól és bemegyek a szobámba.
- Megjöttem Kookie!- lépek be a szobánkba.
- Szia Drágám! Keresett téged az angoltanárod.
- Mit akart?
- Nem kérdeztem...
- Akkor megkeresem...- megyek ki az ajtón és nézek ki a kis ablakon, amin imént még láttam és bingó, még kint toporzékol. Lesietek hozzá.
- Jó napot! Keresett.
- Szia Taehyung! Igen...
- Miről lenne szó?
- Jimin... már három napja furcsán viselkedik... nem tudod mi baja lehet?
- Sajnálom, de nem mondhatom el... csak kell neki egy kis idő és újra a régi lesz... ezért ne aggódjon! - mondom, bár nem vagyok biztos, hogy ilyen egyszerű lesz. Még sosem ragaszkodott ennyire senkihez.
- Rendben. Köszi! - mondja majd megindulunk együtt a harmadikra.

-Mit akart?- kérdi Kookie, miután visszaérek hozzá.
- Csak, hogy mi baja Jiminnek...
- Miért? Mi baja?- kérdi nagy szemekkel.
- Szerelmes...
- Ki az a szerencsétlen?
- Min tanár úr...
- Mi a fasz? Ez komoly? Én azt hittem heteró a haverod!- kiabálja.
- Eddig csajokkal volt, de valahogy beleszeretett Yoongiba...
- Bár előtted nekem is csak nőkkel volt kapcsolatom... de Jiminből nem néztem volna ki.
- Szegény Jimin most szenved... a bulin majd csak elterelődik a figyelme.
- Uppsz!- mondja Jungkook - Amikor itt volt a tanár úr... véletlenül meghívtam őt is.
- Ezt nem mondod komolyan?!
- Bocsi!
- Nem tudtad...- mondom végül lemondóan.
- Nem hinném, hogy eljön... Szerintem leesett neki, hogy ha Jimin nem hívja meg, akkor nem akarja, hogy jöjjön. - mondja Kookie és ebben van valami.

Megírjuk a leckét és tanulok a pénteki matek zh-ra. Vinné el a matek tanárunkat a fene, hogy utolsó nap írat velünk. Miután végzek vele. Kookiemtól megkapom a napi kényeztetést. Úgy tud szopni, mintha erre született volna.

Jimin szemszöge

Már bőven takarodó után jár az idő és idegeskedem, mert Yoongi nincs itthon. Holnap első órája is van. Miért nem tudom a mobilszámát?! Szinte halálra aggódom magam, mikor nyílik az ajtó hajnali kettőkor!!! Rögtön futok elé.
-Yoongi! Merre voltál? Azt hittem bajod esett! - mondom kicsit megnyugodva, hogy végre itt van. Levette magáról a cipőt és a kabátot és fordul felém... majd magához húz és megcsókol. Visszacsókolom és érzem az alkohol ízét a szájában. Már reménykedtem, hogy ő is érez valamit, de ezt valószínűleg csak az alkohol hozza ki belőle. Derekamnál fogva magához húz és én a kezeimet nyakánál összekulcsolom. Majd a kezei a seggemre tévednek és jól belemarkol, amire én belenyögök csókunkba. Még pár pillanatig élvezem a dolgot, majd ellököm magamtól. Nem akarok olyasmit csinálni vele, amit józanon nem tenne meg.
- Mi a baj Babyboy?- kérdi, nekem meg könnyek indulnak meg szemeimből. Újból megölel én hamar kiszabadulok öleléséből és kimenekülök a szobánkból. Sírva, na jó inkább bőgve indulok meg a legjobb barátom szobája felé. Bekopogok és gyorsan nyílik is az ajtó, amin egy meztelen felsőtestű Jungkook néz ki. Szemeim kikerekednek.

Jungkook szemszöge

Nem tudom, ki kopog, de ha felkelti a drágaságom, megbánja, az biztos. Komásan nyitom ki az ajtót és Jimin áll előttem könnyes szemekkel. Nah mi a faszom történt? Nagyot sóhajtok.
- Gyere beljebb! - invitálom be pasim haverját, suttogva megkérdezem mi történt. Mivel nincs szívem kitenni a folyosóra, ezért megengedem, hogy itt aludjon. Simán elférünk hárman is az ágyban. Adtam neki egy takarót azt befeküdt Tae mellé.

Reggel arra ébredek, hogy Tae kelteget.
- Szia drágám.- mondom neki egy apró puszival.
- Hogy került ide Jimin?- kérdi értetlenkedve. Elmagyarázom neki a helyzetet, közben Jimin is felébred az ébresztő hatására. Nem nagy kedvvel, de elindul a szobája felé.