ÉN ÉS A legjobb BARÁTNŐM...

18. 🦋

- Hannah Diaz, gyere ide kérlek! - szólitott a tanár úr.

- ez meg mégis mit szeretne? - kérdezte Amanda.

- ez viszont egy nagyon jó kérdés.. - mondtam és oda sétáltam Müller tanár úrhoz.

- Hanna,kérlek számold össze hogy hanyan vagyunk, majd ird fel őket ebbe a füzetbe.. - mondta a tanár úr a fejjét fogva, majd a kezembe tolt egy füzetet.

- szóval akkor az elsőéveseket külön a másodévesektől? Vagy összesen?

- mehet összesen.

Ez után vissza leültem Daniellékhez.

- mit mondott? - kérdezte Daniel.

- csak annyit hogy számoljam össze hogy hanyan vagyunk..

- de ez nem a diáktanács feladata lenne? - vágott közbe Emily.

- de,rohadtul.. - mondta Jess.

- Szóval mi vagyunk összesen 12-en,és a másodévesek pedig..
...5..10..11..13.
- Szóval összesen 24-en. - mondtam és vissza feláltam hogy oda adhassam a tanár úrnak a füzetet,de ekkor Daniel belém kapaszkodott.

- 25-en vagyunk,összesen. - mondta Daniel és felált a helyéről.

- ohh, tényleeg! - mondtam és gyorsan kijavítottam..

- mennyünk együtt. - mondta Daniel és elindultunk.

Miután leadtuk a füzetet, Anna Emilyéknél volt..

- van valami gond? - kérdezte Daniel.

- nem,nincs csak nem értem hogy miért van ott a lányoknál Anna..

Anna háttal ált nekünk..

- végre hogy vissza jöttetek! - mondta Jess.Ekkor Anna negfordult és végig mért, majd elmosolyodott és elment.
Oh istenem..

- mit akart Anna? - kérdezte Daniel és leült.

- hát, beszélni szeretett volna Hannával, aztán mondta hogy nem olyan sürgős, meg még mondta hogy 15p múlva újra indul a busz szóval maradjunk itt. - mondta Emily.

Beszélni akart velem? Miért nem jött oda? Talán Daniel miatt? Nem hiszem..