ÉN ÉS A legjobb BARÁTNŐM...

26.

Reggel korábban ébredtem fel, mint szoktam. Talán azért is ébredtem fel hamarabb mert Anna már pakolászott.

- Szia - ültem fel mire mosolyogva rám nézett.

- Jó reggelt hercegnő - vezette vissza tekintetét a ruháira.

- Mióta vagy fent? - néztem az órára ami még csak 7 órát mutatott.

- Öt óta talán.. - gondolkodott ell.

Nem is szokott olyan korán kelni..

- Mikor indulsz? - néztem rá.

- Hát még van egy kis dolgom - nézett körül.
- Talán olyan dél környékén - vakarta feje búbját.

- Elszeretnélek kísérni - néztem rá hezitálva mire arcán egy kisebb mosollyal bólintott párat.

- Hé.. - fordult felém miközben kimásztam az ágyból.
- Nagyon szexi vagy - nézegetett arcán egy kaján mosollyal mire én is elmosolyodtam.

- Miért bókolsz nekem? - sétáltam hozzá vigyorogva.

- Hiányozni fogsz - húzott magához egy csókra.

- Te is nekem hercegnő - csókoltam vissza.
- De még ne búcsúzkodjunk, jó? - néztem rá mire bólintott párat.
- Reggelizzünk meg előbb - indultunk le a lépcsőn.

- Különben.. - szólalt fel Anna miközben a cicust simiztem.
- Mit fogsz csinálni nélkülem? - nézett rám gondolkodva.

Azt még én sem tudom..

- Fingom sincsen - vágtam rá mire felkuncogott.

- Remélem nem a mekis faszinál fogsz kikötni - cukkolt mire szememet forgatva néztem rá.

- Ajaj - nevettem fel.
- Sosem tennék olyat - néztem rá.
- Meg amúgy is.. Nem az esetem - fintorodtam ell.

- Akkor ki az aki az eseted? - nézett rám egy pimasz mosollyal.

- Hát.. Nem is tudom - szálltam be a játékába.

- Ilyenkor azt kellene mondanod hogy az orrod előtt van - rázott meg kissé mire önelégülten felnevettem.
- Na hallgatlak.. - nézett rám várakozva.

- Hahó! Itthon vagy Hanna? - figyeltünk fel a csengőre mire oda mentem hogy ajtót nyithassak.

- Szia Will - köszöntem a fiúnak mire Anna is mellém húzódott.

- Egy fekete furgon állt be az imént a ház elé - folytatta mikor kinyitottam az ajtót.

- Milyen furgon? - húztam fel a szemöldököm.

- Ez apa autója - sétált ki mellettem Anna majd oda sietett.

Mi a fene??..

Csak követtem őt. Mikor az autóhoz értünk idegesen kopogtatni kezdett az üvegen.

- Miért vagy itt? - nézett Jamesre aki lassan letekerte az ablak üveget.

- Kérlek.. Gyere haza - nézett rá a férfi.

- Megbeszéltük hogy később megyek! És egyébként is nem kell hogy értem gyere, van autóm! - emelte fel a hanjgát Anna.

- Csak szállj be.. - emelte fel rekedtes hangját ő is.

- Nem parancsolgathatsz nekem! - fogta a fejét Anna.

- Csak hallgass végig! - kiabált rá James mire csak Annára néztem.
- Kérlek gyere - nyitotta ki a hátsó ajtót.

- Miért nem viszed kórházba? - szorította össze ajkait Anna.

- Mert felesleges és ezt tudod jól! - kiabált még mindig James.
- Nem képes együtt működni az orvosokkal, akkor mégis miért vinném be?! - fogta a fejét mire Anna felsóhajtott.

- Oké.. - váltott nyugodt hangnemre.
- Hozom a cuccaimat - fordult vissza a házhoz.

Csak Anna után fordultam mikor Will megállított.
Mindössze kérdően néztem rá majd fejemet megrázva felsóhajtottam.

- Hagynod kellene egy kicsit hogy megnyugodjon.. - nézett rám mire bólintottam párat majd James felé fordultam aki az autójának dőlve szivarozott.

Istenem..

- Nyugi - simított párat Will a vállamon.
- Nem lesz baj - nézett rám.

- Indulhatunk - lépett mellém Anna bőrönddel a kezében.

Miután helyet foglalt az autóban én is beszállni készültem mikor is megállított.

- Maradj itt, rendben? - nézett rám mire kissé lefagyva néztem vissza rá.

- De megbeszéltük hogy elkisérlek.. - motyogtam.

- Maradj itt, sietek haza - zárta be az ajtót.
- Amint oda értem hívni foglak rendben? - nézett rám arcán egy gyengéd mosollyal mire bólintottam párat.