16.

379 24 1
                                    

Az este folyamán még párszor megpróbáltam hívni Annát,de nem vette fel. Azonban a sok nem fogadott hívás után kapcsoltam hogy reggel korán kell kelnem azért hamar álomra hunytam a szemem.

Reggel korán keltem tudván hogy nagy nap lesz a mai.

Első munkanap..
De előtte még gyorsan elkell ugranom a suliba hogy kiiratkozhassak.. Apropó.. Anna most biztosan a kocsiban ül és az új lakásukhoz tartanak.. De ez így van rendjén,mivel a családjával kell mennie,ilyenkor a szerelem nem nagy úr. 
Remélem hamar megbékél és újra beszélhetünk..

Miután megreggeliztem úgy hat óra körül fogtam a kulcsomat,a táskámat és elindultam a suliba

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Miután megreggeliztem úgy hat óra körül fogtam a kulcsomat,a táskámat és elindultam a suliba.

Fura egyenruha nélkül a suliba menni ennyi idő után..

Mikor leszálltam a buszról útközben Derekkel futottam össze.A fiú szája szélén cigaretta lógott amibe alaposan beleszívott.Nem köszöntünk egymásnak,csak szimplán vetettünk a másikra egy röpke pillantást majd haladtunk tovább ellentétes irányban.

Milyen rég láttam..

Amikor beértem a suliba az igazgató irodájához indultam mikor Elizabeth váratlanul elém torpant és már elő is vette a kis jegyzet füzetét.

- Hanna Diaz,hol az egyenruhád? - nézett rám szúrós szemekkel.

- Neked is jó reggelt! - kuncogtam fel.

- Egyenruha! - mutatott magára.

- Erre már semmit szükség - mentem ell a lány mellett mire ismét az utamba állt.

- Miaz hogy
erre már semmi szükség? Az egyenruha fontos az iskolának! - idegeskedett mire csak szemforgatva megöleltem amit eléggé váratlanul fogadott.

- Ki fogok iratkozni.Már amúgy sem vagyok tanköteles.. Nem messze innen van egy jó kávézó majd látogass meg! - toltam ell magamtól finoman majd  az igazgató irodájához kullogtam.

- Azért még felírlak! - fordultam hátra mire arcán egy halovány mosollyal rám kacsintott majd sarkon fordult.

Most láttam először mosolyogni!

Miután bekopogtam az ajtó kinyílott,majd bementem azon.

...

- Hát.. A te döntésed! További sok szerencsét Diaz! - nézett rám az igazgató.

- Köszönöm szépen, viszont látásra - néztem a férfira majd becsuktam az ajtót.  Amíg a folyosón haladtam eszembe jutott millió emlék amikre mosolyogva gondoltam vissza.

Mennyiszer csúsztam ell ezen a folyosón.. Hűha!

Mikor kiértem vettem még egy utolsó pillantást az intézményre majd megindultam az újdonsült munkahelyemre.



ÉN ÉS A legjobb BARÁTNŐM...Where stories live. Discover now