ÉN ÉS A legjobb BARÁTNŐM...

1.

- Meddig gyaloglunk még? - sóhajtozott Daniel.

- Ez az utca olyan ismerős nekem.. - nézett körül Amanda.

- Nem is jártunk itt még soha - nevettem ell magam.

- Szedjétek a lábatokat különben elmegy a buszunk! - kiabált hátra Müller úr.

- Mindenki megvan? - nézett Elizabeth a diákokra.

- Sziaa Hannaa! - ált mellém Leo egy szendviccsel a kezében.
- Hoztam a szörgombócodnak enni.. - mondta miközben a szendvicséből kivette a sonkát.

- Király.. - néztem a fiura majd kivettem az erszénymből a cicust majd a sonkáért nyúltam.

- A-a! Én akarom!! - nézett rám mire szememet forgatva Leohoz emeltem a kis cicát.

- 20-an vagyunk.. - hallottam meg Anna hangját mire a lány felé fordultam.

Ahhoz képest hogy tegnap milyen sokat ivott szokásához híven most is olyan fitten néz ki.. Sosem fogom megérteni hogy hogyan csinálja ezt..

- Oké akkor mindenki megvan! - mosolygott lelkesen Elizabeth.

- Hanna nézd.. - fordultam vissza Leohoz aki a kis cica fülét huzogatta és jól mulatva nevetett azon.

- Leo én megöllek! Add ide! - nyúltam a cicáért azonban Leo félre húzódott.

- Nemár! Hallgasd milyen vicces hangot ad ki! - húzta meg ismét a fülét.

- Add már ide! - vettem ki a kezéből a kis cicát.

- Minden rendben? - állt meg mellettünk Anna.

- Hát persze! - mosolygott Leo mire gyilkos tekintettel csak rá néztem.

- Mi a gond? - csatlakozott hozzánk Elizabeth.
- Az egy macska?! - emelte fel a hangját.

- Mi? Hol? Mennyünk én nem látok itt macskát! - tette Anna kezeit Elizabeth vállára jelezve hogy induljanak azonban nem haladtak semerre sem.

- Tanár úr! Tanár úr! Jöjjön! - kiabált előre Elizabeth mire óvatosan vissza bujtattam a cicát a pulcsim zsebébe.

- Kinél van macska? - állt ki a sorból Müller tanár úr amit követően mindannyian megálltunk.

Baszki baszki baszki!

- Ismétlem, kinél van macska?! - emelte fel a hangját mire idegesen Leora néztem.

- Hanna Diaz kezében láttam! - mondta Elizabeth mire a tanár úr megindult felém.

Oké bye!

- Diaz igaz hogy van nálad egy macska?! - nézett rám szúrós szemekkel.

- Úgy nézek ki? - tártam szét karjaimat mire halottam ahogyan Danielék felnevetnek.

- Ne szórakozz velem kislányom! Mutasd hol van az a bolhás jószág! Allergiás vagyok rá,amióta itt vagyunk csak tüsszögök és tüsszögök! Elegem van! - lépett elém a tanár úr.

- Nemtudom hogy miről beszél - vontam meg a vállamat.

- Na mutasd! A pulcsidban van igaz? Hah?! - kapott a pulcsim ujjáért amiért az igazat megvallva megijedtem.

- Tanár úr,ugye nem akarja fogdosni a diákját? - avatkozott közbe Daniel mire kigubadt szemekkel néztem rá.

Ez nem normális!

- Hogy mivan? - tette csípőre kezét Müller tanár úr.

- Igen,Hanna még csak 17 maga pedig mennyi is.. Úgy talán negyven? - tette kezét Leo a vállamra mire a többi diák egy gúnyos " uuuu" mormoltak ell.

MI A FRANCOT TERVEZNEK?