ÉN ÉS A legjobb BARÁTNŐM...

3.

Az este folyamán Emilyék kitalálták hogy üljünk ki a partra mivel amióta itt vagyunk sosem jártunk a parton tehát gondoltuk itt az idő ha már úgy is pár nap múlva vége a kirándulásnak.  

Az ég már igazán sötét volt,úgy nyolc óra múlhatott mikor a megbeszélt helyen találkoztunk.

A szettem egy nagy lenge pólóbol,egy szimpla kockás szoknyából és egy fekete torna cipőböl állt.Persze kicsi Hannát sem hagyhattam egyedül,azért vittem magammal őt is.

- Sziasztok! - sétáltam a többiekhez akik már kint ültek.Voltunk egy páran.' Emily,John,Leo Daniel és Connor ültek egy kört formálva.

- Végre hogy itt vagy! - mosolygott rám Daniel miközben leültem mellé.

- Kit hoztál magaddal? - nézett Connor az ölemben pihenő csöppségre.

- A sziszámat - válaszoltam mosolyogva. 

- Szóval igaz volt hogy cicát tartasz magadnál - nevetett fel majd megsimogatta a cicust. 

- Naná! - kacagtam fel büszkén.

- Kértek? - nyújtotta körbe Leo a doboz cigijét.

Ilyenkor Yasura emlékeztet..
Nagyon régen láttam már.. Azt hiszem majd a kirándulás után áthívom.

- Egyébként a többiek mikor fognak megjönni? - hajtotta fejét Emily Daniel vállára.

- Elvileg nem is jönnek.. - szívott a cigarettájába Leo.

- Már itt is vagyunk! - ült le közénk Elizabeth Anna és Amanda kíséretében.

- Ők hogy hogy itt vannak? - utalt Leo a két diáktanács tagra.

Mindenkire számítottam csak ő rájuk nem..

- Ne nyavajogj,örülj hogy itt vagyunk különben ki sem jöhettetek volna! - forgatta szemeit Elizabeth.

- Szia kicsi Hanna - ült le mellém Anna majd egy mozdulattal a cica alá nyúlt,ezzel végig simitva combomat az ölébe vette a csöppséget.

Oo istenem..

- Éhen halok! - sóhajtozott Amanda mire Connor  átkarolta őt.

- Én is.. - mondta Connor miközben közelebb hajolt a lányhoz majd megcsókolta őt.

Kívülről lepleznem kellett a reakciómat azért csak félre pillantottam azonban belülről olyan káromkodást mormoltam meglepődöttségemre hogy ha azt a többiek hallották volna..

- Egyébként hogy hívják a cicust? - szólalt fel John.

- Hannának hívják.. - mondtam miközben lábaimat kinyújtva az égre pillantottam.

Milyen szép most az ég..

- Miért pont Hanna? - nevetett fel John.

- Ez egy hosszú sztori dee.. - nézett rám mosolyogva Anna.
- Legyen elég annyi hogy én választottam - nézett a fiúra.

- De egy cicának miért olyan nevet adtok amit egy.. - kezdett bele Elizabeth.

- Mert illik rá és kész! - vágta rá Anna.

- Mi lenne ha.. - nézett Emily a vízre.

- Mennyünk - álltam fel meggondolatlanul mire a többiek is követték a példámat.

- És mégis hogyan akartok a vizbe menni? - idegeskedett Elizabeth.

- Hát így - mondta Connor majd kibújt a polójából egyúttal pedig levette a cipőjét és a víz felé indult.
- Jöttök? - fordult hátra mire mindannyian elkezdtünk kibújni a cipőnkböl.

- Megfogtok fázni! Öltözzetek már vissza! - folytatta Elizabeth.

- Vigyázz rá - adta Anna a cicust Elizabeth kezébe végül kibújt a nadrágjábol és a többiekhez indult.

- Diaz te itt maradsz! - nézett rám össze ráncolt szemöldökkel Elizabeth.

Nem maradhatok.

- Majd talán máskor! - mosolyogtam a lányra majd kibujtam a szoknyámból és a vízbe indultam.

- Gyere törpe - bújt ki a víz alól Daniel majd hirtelen fölkapott és a nyakába vett.