15.

354 19 1
                                    

Műszak után haza mentem és lezuhanyoztam. Való igaz fáradt voltam, de mindenféleképpen el akartam menni Annával. Kilenc óra körül dudálásra lettem figyelmes. Nem tudtam elképzelni hogy ki az a lüke ember aki így este ilyen hangosan dudál, majd kapcsoltam. Mosolyogva az ajtóhoz léptem majd becsuktam azt magam mögött és Anna autójához vettem az irányt.

- Sziamiaa - Ültem be mellé. Amint megláttam kissé piroskás arcát elmosolyodtam.

- Hú de csinos valaki - hajolt közelebb  egy csókra.

- Te is nagyon csinos vagy - mosolyogtam rá. Miközben vezetett nem tudtam levenni a szemem a különösen  rövid szoknyájáról bár, az enyém sem volt hűha De hosszú.

Talán középiskolában láttam utoljára szoknyában.. Tényleg csinos benne..

- Mi olyan érdekes? - simított végig combján.

- Semmi.. - húztam fel a szemöldököm.
- Hova megyünk? - haraptam ajkamba.

- Titok - mosolygott.

- Hülye - Sóhajtottam.

- Hogy mondtad? Nem hallottam jól! - tette kezét  a füle mögé.

- Inkább a vezetésre  figyelj, nem akarok meghalni! - nevettem fel.

- Jól van, jól van! - mosolygott majd egyik kezét a combomra csúsztatta.
- Olyan jól ülsz ott.. Nem akarsz te vezetni? - vette le kezet a kormányról.

- Mi van?? Nem is tudok vezetni! - akadtam ki mire a melettem ülő  jóízűen  felkacagott. Csak a kormányhoz hajoltam és szorosan ráfogtam.
- Meg fogunk halni! - Sóhajtottam.

- Nagyon jól csinálod - tette kezét a combomra.
- Ez itt egy egyenes út lesz, szóval  itt az idő  hogy megtanulj vezetni - nyomta meg kissé a gázt.

- Lassabbann! - stresszeltem mire Anna újdonsült felkuncogott majd lassított.
- Nem is olyan nehéz.. - vettem mély levegőt.

- Akkor tessék vezetni! - veregette meg a combom.

- Ne szórakozz már! - söpörtem le magamról a kezét mivel az érintésétől csak frusztráltabb lettem.

- Hát jó - nyomta meg a gázt ismét.

- Jó! Tedd vissza! - idegeskedtem mire forró kezeit vissza vezette a combomra.

...

- Itt volnánk? - szálltam ki az autóból.

- Gyere - karolt belém.

Egy étteremhez vettük az irányt, már kívülről is csodaszép volt. Ám, még  annál  inkább belülről.
A mennyezetet gyönyörű csillár borította. Tipikus, nyugodt kisvárosi étteremnek bizonyosult. A székek és  az asztalok egyszerű fa bútorok  voltak, a terítés kimondottan nagyon tetszett. A pincérekben ami megfogott, az az volt hogy ruhájuk bordó színű  volt ami tökéletesen illett az ablakok melett levő  összefogott sötétítő függöny színével.
Csak Annára néztem aki kezét hátra fonva mosolygott.

- foglaltam asztalt - karolt belém arcán egy halovány mosollyal majd leültünk egy asztalhoz.

- foglaltam asztalt - karolt belém arcán egy halovány mosollyal majd leültünk egy asztalhoz

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

‐ Tetszik? ‐ mosolygott rám miközben hajamat hátra fogta. Csak bólintottam majd közelebb hajoltam hozzá egy csókra. Mosolyogva váltunk ell.
- Te Hanna - súgdolózott mire tekintetemet az étlapról felé szegeztem.

- Hm? - vontam fel a szemöldököm mire csak intett a fejével. Majd kapcsoltam.

- Az ott Elizabeth és Conor? - lepődtem meg a tőlünk nem messze ülő párostól.

- Aztaa - ivott poharába.

- Nem gondoltam volna hogy továbbra  is randizni fognak - mosolyogtam.

- És azt gondoltad volna hogy mi fogunk? - mosolygott rám.

- Igen - mosolyodtam ell.

ÉN ÉS A legjobb BARÁTNŐM...Where stories live. Discover now