ÉN ÉS A legjobb BARÁTNŐM...

5.

A kórház előtt Cameron megállt az autóval majd bementünk..
Miután megtudtuk hogy anya jelenleg hol van,azon nyomban liftbe szálltunk és mentünk is.
Továbbá anya kórterme melletti széken ültünk,és vártunk.Vártunk hogy kinyíljon az ajtó.

- Nem vagy éhes?Hozzak neked valamit? - nézett rám Cameron.

- Nem vagyok éhes..

- Őszintén szólva én sem.. - gondolkodik ell.

- Hé.. - halottam meg Leo hangját amit követően mind a ketten felkaptuk a tekintetünket ami eddig a padlót figyelte.

- Fiam,jó hogy itt vagy! - mondta Cameron.

- Nem miattad jöttem,hanem Hanna miatt és az anyukája miatt vagyok itt.Szóval ne gondold túl. - mondta Leo majd leült mellém.

Most ez meg mi volt? Miért beszél így az apjával? Pedig Cameron rendes ember.. Vagyis ha anya szereti őt nem lehet rossz.

- Hozok anyukádnak valamit addig.. - mondta Cameron majd fölállt és elment.

- Hé,tudok segíteni valamiben? - nézett rám Leo.Fejemet megrázva vissza néztem rá amit követően átkarolt.
- Tudod,apa nem mindig olyan amilyennek mutassa magát.Fura fószer.. Anyukádban azt csodálom és tisztelem hogy ennek ellenére is olyannak szereti amilyen. Szerintem ez nagyon szép dolog. - mondta Leo.

- Igen.. Tényleg nagyon boldognak tűnnek együtt,olyanok mint a gyerekek - mondtam szipogva.

- Na de, minden rendben lesz úgy is! Ne szomorkodj!

- Miért beszéltél vele úgy?.. - céloztam Cameronra.

- Ezt majd később elmesélem.. - mondta Leo.

- Hát a suli? - néztem rá.

- Eljöttem.. - mondta Leo mire az ajtó kinyílt.

- Jó napot,maguk a hozzátartozók? -lépett hozzánk a Doktor úr.

- Igen, én a lánya vagyok! - álltam fel.

- Én pedig.. - kezdett bele Leo.

- Ő pedig a bátyjám! - vágtam rá.

- Rendben,bejöhetnek. Az édesanyjuk alszik,azért maximum 10percet tölthetnek bent. Eléggé elfáradt a sok vizsgálat után szóval most jót tesz neki egy kis pihenés.. - mondta a Doktor majd beengedett minket.

Anya mélyen aludt mikor a szobába léptünk.Lassú léptekkel haladva leültem az ágyára majd kezét a kezemben tartva reménykedtem hogy minden rendben lesz..

- Hé,Doktor úr! Mi baja az anyukámnak?

- A vizsgálati eredmények szerint gyakori fertőzést tálaltunk,közte nagyon alacsony vérnyomást is.És enyhe bőrtünetek vannak az édesanyja végtagjaikon.. Ezek a tünetek eddig Leukémiára utalnak.. - nézett rám a Doktor.

- De ugye ez a megállapítás még nincs nagy bizonnyal ugye? - vágott közbe Leo.

- Nyilván nem,lehet hogy csak egyfajta fertőzés került a szervezetbe ami így hat rá.

- Jó napot Doktor úr,tudnánk pár szót váltani? - lépett be a kórterembe Cameron.

- Hogyne,most már megkérem önöket is hogy hagyják ell a kórtermet! - mondta a Doktor amit követően az ajtóhoz lépett.

- Csak egy percet kérek! - mondta Cameron majd anya fölé hajolt és megpuszilta a homlokát.

- Jelenleg nem tudunk most új információt adni.Az édesanyjukat még bent tartjuk egy ideig. Jobbulást! - mondta a Doktor és elment.

Minden szót félre téve,autóba szálltunk hárman és haza vezettünk. Leo nem jött be,azért amint haza értünk a szobámba vettem az irányt és aludni kezdtem.