30.

354 24 8
                                    

Másnap reggel már hat órakor Yasu kocsijában tartottam haza felé.

- köszönöm Yasu - szálltam ki az autóból.

- nincs mit - mosolygott rám.

- De van! - néztem a kocsiban ülőre.

- Később találkozunk Hanna - mosolygott rám majd elhajtott.

Ah

Miután benyitottam a házba a kanapén ülő lány egyből rám vetette a tekintetét.

- Szia.. - motyogtam miközben kibújtam a cipőmből. Azonban nem jött válasz.

Most mivan?

- Éhes vagy? - néztem rá mire megrázta a fejét.

Hát jó..

Továbbá sóhajtottam egy aprót majd a konyhába mentem.

Most haragszik? Sosem volt még köztünk ilyen kínos csend.. Nem bírom én ezt..

- Tényleg Mayával aludtál? - halottam meg a hanjgát magam mögül nem sokra rá pedig kezeit átfonta a derekam körül majd fejét a vállamra hajtotta.

- Igen de.. - fordultam meg hogy felvegyük a szemkontaktust.
- Nem történt semmi köztünk - néztem rá.

- Biztosan nem történt semmi? - kérdezett vissza.

- Az égvilágon semmi - néztem a lány szemeibe ami most érdekesebbnek találta a padlót.

- Féltékeny vagyok - mondta halkan mire elmosolyodtam.

- Mi volt este? - néztem rá fejemet oldalra billentve.

- Semmi.. - ölelt magához.
- Aludtam ezért nem halottam hogy csöngetsz.. - mesélte mire bolintottam egyet.
- De ha vártál volna biztosan felébredek..

- Vártam,20 percen át - mondtam meg az igazat.

- Sajnálom.. - dünnyögött.
- A hétvégén elmegyünk anyáékhoz? - nézett rám.

- Persze - mosolyogtam rá mire megcsókolt.

Olyan fura most ez az egész..

- Ma is mész dolgozni? - kérdezte.

- aha majd nem sokára.. - nyújtozkodtam.

- Vidd el a kulcsot inkább - adta a kezembe.

- Maradjon nálad - adtam vissza.
- Elmegyek zuhanyozni utánna lassan indulnom kell - néztem rá mire bólintott egyet.
- Jössz?

- Let's go! - mosolygott.

A kádban ülve olyan álmosság tört rám hogy az hihetetlen. Legszívesebben elaludtam volna ott helyben.

Nem baj majd ha Grace énekel nekem attól majd minden álmosság eltűnik ami bennem van..

- Kicsi zombi - mosolygott rám.

Milyen régen hívott így..

- Mindjárt elalszok - ásítottam mire Anna mellém húzódott.

- Akkor ne menj ma - csókolt meg.

- De muszáj - hajtottam hátra a fejem.

- Olyan fura vagy - ült a lábaimra.

Te beszélsz???

- Mégis miért? - mosolyogtam rá mire hátra fogta a hajam majd váratlanul megszívta a nyakam egyszer,majd kétszer is.

- Mindjárt jobb - kuncogott fel.

- Vámpír - csókoltam meg.

- Te meg zombi - húzott magára.

Miután kiszálltunk a kádból gyorsan megszárítottam a hajam végül kivasaltam majd öltözni kezdtem.

- Hiányzol - nézett rám az ágyon kiterülve a köntösömben lévő lány.

- Még el sem mentem - mosolyogtam.

- Tudom de akkor is - ölelt át.

- Indulnom kell - csókoltam meg

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

- Indulnom kell - csókoltam meg.

- Vigyázz magadra - ölelt magához szorosan.

- Te is! - simítottam végig a karján majd leindultam a lépcső.

- Hanna! - szólt utánnam mire felé fordultam.

- Miaz?

- Olyan szexi vagy - nevetett fel mire éreztem ahogyan a fejem kissé elvörösödik.

- Jaj már! - öleltem magamhoz.
- Szia manó - pusziltam meg az arcát.

- Sziamia - mosolygott rám.

Miután kiléptem a házból hiper sebességgel felszálltam a buszra ami éppen akkor érkezett meg a megállóba.

Hála istennek időben vagyok..

Miután leszálltam elkezdtem a kávézóhoz ballagni ami előtt egy fekete Jeep állt.

Hát ez?

- Jó reggelt! - léptem be az ajtón.

- Szia bogaram! - intett a pult mögül Petrick.

- Petrick? - mosolyogtam rá miközben a derekam köré kötöttem a kötényemet.

- Ezeket hova tegyem? - lépett ki az öltözőből Yasu kezében asztal terítőkkel.

- Hát te is itt vagy? - öleltem meg Yasut.

- Megszép! - mosolygott.

- Segítek.. - vettem ki a kezéből a vékony anyagot majd elkezdtük előkészíteni az asztalokat.

- Kérték egy kis hűsítőt? - nyomott a kezünkbe Petrick egy-egy pohár kávét.

- Köszönjük! - mondtuk egyszerre.

- Hé Petrick,hogy érzi magát? - néztem az ősz hajú férfira aki a rádióhoz bandukolt éppen.

- Soha jobban! - kacagott fel majd aranyos táncba kezdett a zene hallatán ami
láttán Yasuval elmosolyodtunk.

- Meddig maradsz? - fordúltam Yasuhoz.

- Itt leszek.. Ma nincs semmi munkám szóval besegítek - kortyolt a kávéjába.


ÉN ÉS A legjobb BARÁTNŐM...Where stories live. Discover now