Az ajtó elött Will bátyja állt,más néven David.A magas egyben izmos srác az ajtóra támaszkodott majd rám nézett.Tavaly elött ismerkedtünk meg,nem igazán tudunk bármit is a másikról,de jobb is így.Tavaly mikor megtudta hogy én és Will nem járunk,hanem barátok vagyunk,többször is bepróbálkozottnállam de mindig vissza utasítottam.Köszöntünk egymásnak majd a lépcsőn Will jött le és az anyukája Ava.
David Byers 20yrs
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Hanna, olyan rég láttalak! Nagyon csinos lettél! - mondta Ava és megölelt.
- igen,igen rég volt! - mondtam mire Will csak megforgatta a szemét majd mosolyogva felszólalt.
- megbocsájtotok ha elrablom? - kérdezte Will majd megragadta a kezem és fölmentünk az emeletre. A fiú szobájában az ágyon ültünk és beszélgettünk. Idő közben csörögni kezdett a telefonom majd a kijelzőn Anna neve jelent meg. Minden hezitálás nélkül felvettem.
- sziaa manó,bocsi hogy nem vettem fel! -mondta Anna.
Vagy már egy fél órája hívtam..
- semmi baj,nem vészes!
- hol vagy? - kérdezte Anna.
- Willnél.
- értem..
- na és te?
- én otthon.Viszont most le kell raknom mert apuval megyünk ell valamerre.. Szeretlek és légy jó! - mondta Anna és evvel a mondattal lerakta a telefont.
A telefonálás után Will felhúzott szemöldökkel és egy nagy kacér mosollyal az arcán nézett rám.
- héé, most mivan? - kérdeztem mire a fiú felnevetett.
- jártok? Ez nagyon jó!!- mondta a fiú majd ezt követően felnevettünk.
- olyasmi.. - mondtam és kidőltem az ágyra.
- mindig is tudtam. - mondta Will boldogan.
- csak olyan bonyolult, de annyira szeretem.. - mondtam mire Will szeme felcsillant.
- Az én kicsi Hannàm olyan sok év után végre szerelmes! - mondta Will majd ugrálni kezdett az ágyon örömében mire fekvő helyzetemből le-fel repültem.
- figyu indulnom kell lassan.. - mondtam majs a telefonomért nyúltam hogy megnézzem mennyi az idő mire Will leállt az ugrálással.
- holnap azért jössz?
- de holnap suli!
- suli utánra gondoltam! - mondta Will majd hozzám vágott egy párnát.
- majd még meglátom..- mondtam és ezzel a lendülettel feláltam az ágyról megsimogattamWill fejjét és leindultam a lépcsőn. A ház elött David utánnam szólt,mitsem törődve vele sétáltam tovább.
A házba beérve anyu a kezembe nyomott egy almát avval a mondattal : "hamár a levesem nem kell" Majd szokása szerint a konyhába vette az irányt.Nem szóltam semmit csak felmentem a szobámba és készülődni kezdtem a holnapra.
