ÉN ÉS A legjobb BARÁTNŐM...

18.

A nap végén miután zártunk fáradtan szedtük le az asztalokat mikor is egy rózsaszín fürtöcskét véltem felfedezni a bejárat előtt mire elmosolyodtam.

- Ki az? - támaszkodott arra az asztalra Kayle amit éppen tisztogattam.

- Az egyik barátnőm.. - mosolyodtam ell végül az ajtó kinyílott és kedves barátném sietett be azon egymaga.

- Nagyon jól nézel ki! - nézett rám majd ölelésbe húzott.

- Maya te vagy az? - hallottuk meg Petrick mély hangját mire Mayával összenéztünk és felkuncogtunk ami láttán Kyle szája szélére is kiült egy kis mosoly.

- Úgy ám! - ballagott büszkén a pulthoz hogy megnyomja a csengőt.

- Nincsen csengő! - nézett az ősz hajú
Mayára miközben az említett tárgyat a kis köténykéjébe csúsztatta ami láttán elmosolyodtam.

Olyan aranyos kis nagypapa feelingje van..

- Kérsz valamit aranyom? - nézett Petrick Mayára mire a lány gondolkodni kezdett azonban a pult másik oldalán lévő legyintett egyet majd besietett a gépekhez.

- Akkor ez meglepi lesz úgy érzem! - kacagott fel Maya majd bevágta magát az egyik régimódi fotelbe.

- Megyek segítek neki valamit össze dobni - pattant föl Kayle és Petrick után ment.

- Holnap találkozunk! - lépett ki a pult mögül Derek majd az ajtóhoz indult.
- Szia mosogató csaj - nézett rám majd válaszomat nem várva kilépett az ajtón.

- Nem vagyok mosogató lány te bunkó! - motyogtam az orrom alatt miközben sepregetni kezdtem.

- Te hallod!Szerezd meg a csaj telefonszámát nekem! - intett fejével a pult irányába Maya mire kérdően ránéztem.

- Miért nem kéred ell te? - néztem rám mire szemöldökét felhúzva nézett rám.
- Csak nem szégyenlős a mi kis malackánk? - néztem Mayára.

- Pfff! - forgatta szemeit.
- Attól még elkéred? - nézett rám vigyorogva mire bólintottam egyet.

- Itt is volnánk aranyoskák! - ültetett le Maya mellé Petrick majd elénk rakott egy-egy fekete erdős torta szeletet, és kávét.

( Személyes kedvencem a fekete erdős torta )

- Wuala! - tárta szét kezeit Petrick mire Mayával összenéztünk és elmosolyodtunk.

- köszönjük! - mondtuk egyszerre mire ő maga is leült velünk szembe és egy kis pogácsát kezdett majszolgatni jóízűen.

- Akkor holnap reggel! - mosolygott Kayle ránk majd az ajtóhoz indult.

- Szia aranyom! Vigyázz magadra! - köszönt ell Petrick majd kezében a fél pogácsájával a földön lévő régimódi rádióhoz bandukolt és tekergetni kezdte azt.

- Várj Kayle! - szóltam a lány után mire felém fordult.

- Elkérhetem a számod? - néztem rá mire bólintott egyet és megindult az asztalunkhoz majd levette a vállán pihenő táskát amiből egy tollat vett ki majd az asztalon lévő szalvéta
tartóbol kivett egy utolsó darabot amire szorgosan írni kezdett.
Időközben Mayára néztem aki alsó ajkát beharapva nézte a lányt.