21.

271 13 1
                                    

Reggel körülbelül úgy 10 óra körül ébredtem fel arra, hogy a cica a hasaman ül és kedvére marcangol. Mikor már éppen káromkodni készültem, Annára néztem  aki még aludt. Egyik lába a combomon pihent míg a kezei szanaszét hevertek.Az alvó lány láttán elmosolyodtam, majd betakargattam és lementem a konyhába ahová a kis fehér cica is követett.

- Először is, adok neked enni - nyújtózkodtam. Miközben keresgéltem valamit a cicának arra figyeltem fel hogy a lábamhoz dörgölőzik és közben dorombol.  Elmosolyodam.

Öt napos munkaszüneti nap áll előttem, azaz, Előttünk.
Kéne valami programot tervezni..

De mégis hova mennyünk?

Miközben etettem a cicust a telefonomon nézegettem hogy mégis mit csinálhatnánk az ágyban döglésen kívül az elkövetkezendő egy hétben.

Talán.. hajókázás? Isten meg a ments! Wellnesezni? Kizárt!
Sátorozni a hegyekbe? Megenne minket az éjszaka középen egy medve.. Szó sem lehet róla!

Csak felsóhajtottam majd elraktam a telefonomat.

- Szia - nyomott egy lágy puszit az arcomra Anna majd kezeit átfonta a hasam körül.

- Jó reggelt - mosolyogtam rá.

- Mit nézegettél olyan bőszen? - nyúlt a zsebembe majd azon mozdulatával előhúzta a készüléket.

- Ne már na! - nyúltam a mobilért.

- Miért titkolózól? - húzta össze szemöldökét miközben telefonomat maga mögé rejtette.

- Nincs semmi olyan amit titkolnék előtted - Forgattam szemeimet.
- csak meglepetés lenne! - nyúltam a telefonért mire azt elhúztak a kezem elől.

- Utálom a melgepiket, tudod jól - fonta össze karjait.

- Jó, figyelj - ültem fel a pultra.
- Most lessz ugye ez a hosszú hétvége vagy mi.. - magyaráztam mire telefonomat letette mellém.
- Arra gondoltam hogy elmehetnénk valahova - mondtam mire elmosolyodott.
- De hát téged meglepni lehetetlen! - csaptam felé ironikusan mire magához ölelt.

- Hova vinnél? - súgta a fülembe.

- Még nem tudom - haraptam ajkamra.
- Mondjuk elmehetnénk.. Anyukádékhoz.. - jött a hirtelen ötlet mire gyengitett ölelésünkön és eltolt magától.

- Most viccelsz? - indult meg a spájhoz.
- Utálnak, mint a szart - motyogott fejét a hűtőbe dugva.

- Csak úgy jött az ötlet, biztosan neked is jobb volna ha megbeszélnétek ami köztetek van.. Én segite-.. - folytattam volna mikor is Anna becsapta a hűtőt.

- Evvel nem segítesz, ha annyira át akarsz menni, menj egyedül! - hagyott faképnél majd felment az emeletre.

Csak ültem és bámultam magam elé.

Csak egy ötlet volt..

Mérgelődtem.

Jól indítottam a reggelét úgy tűnik..

Felsóhajtottam majd leszálltam a pultról és megindultam az emeletre Annához.

Félúton szinte elsuhant mellettem és az ajtóhoz sietett.

- , most ezért ne hogy.. - indultam utanna mikor is bezárta előttem az ajtót.

Oh bazdmeg..

Kicsit megijedtem mikor majdnem pofán vágott az ajtóval, végül vettem egy nagy levegőt és kinyitottam azt. Anna hátra sem fordult csak beszállt az autójába és elment.

Hát ezt jól elintéztem..

ÉN ÉS A legjobb BARÁTNŐM...Onde histórias criam vida. Descubra agora