ÉN ÉS A legjobb BARÁTNŐM...

2.

A történtek után fél év telt ell. Anna nem jelentkezett, és én sem kerestem.

- Szia Hanna! - integetett Will az új autójának dőlve.

- jó reggelt! - pusziltam meg az arcát.
- hűha megint új autó? - simítottam végig a szélvédőn.

- mint látod - mosolygott önelégülten. 
- na mennyünk mert elkésel az autóm csodálása miatt - ült be a gépjárműbe amit követően szememet forgatva helyet foglaltam Will mellett.

- Iszonyatosan nehéz így hóban vezetni - nevetett fel kínosan.

- úgyis nem soká felolvad - mondtam szimplán.

- De hát akkor is.. Csúszós mint a rossz nyavaja.. - húzta száját mire felnevettem.
- szerencsére vettem téli gumit - mosolyogott.

Miután kiszálltam  a kávézóhoz totyogtam ami előtt Grace és Yasu díszítette a kirakatot különböző karácsonyi díszekkel.

- Jó reggelt! - mosolyogtam rájuk.

- Szia kincsem! - köszönt Grace.

- Sziamia - intett Yasu.

- Grace nem fázik? Tessék bemenni majd segítek felrakosgatni a díszeket! - álltam az idős nő mellé.

- Menjen be nyugodtan - mondta Yasu. Grace egy ideig hezitált végül megköszönte és bement Petrickhez.

- Karácsonykor átjöttök ugye? - kérdeztem kissé félve a választól hiszen a karácsonyt általában mindenki a családjával tölti.

- persze! Ezt kérdezned sem kell - vágta rá.
- Maya amúgy is már reggel ötkör úgyis kelteni fog avval a szöveggel hogy
" kelj fel te kínai mennyünk Hannahoz! " - nevetett fel amit követően én is elejtettem egy halk kuncogást.

- Akkor jó - sóhajtottam arcomon egy halovány mosollyal.
- Mit kérsz karácsonyra? - fordúltam a fiú felé.

- Ezen még nem gondolkodtam - nyitotta ki a kávézó ajtaját Yasu.

- Majd szólj ha eszedbe jut valami mert le kell adnom a kívánságokat a mikulásnak - kötöttem a derekam köré a kötényemet.

- rendben rendben - nevetett fel.

- Szia Hanna! - köszönt lelkesen Petrick kinek fején mikulás sapka volt aranyos kis ponponnal a végén.

- Jó reggelt! - küldtem felé egy kedves mosolyt.

- Nyithatunk? - kérdezte Grace.

- Hát ha akarsz - játszadozott Petrick amit követően Grace az férje felé csapta a köténykéjét majd arcán egy aranyos mosollyal átfordította a táblát ami a kirakatban lógott hogy a
"nyitva" része legyen kifelé.

- most írt Maya hogy lehet benéz - tette ell telefonját Yasu.

- Üzend vissza hogy várjuk sok szeretettel és egy tejes kávéval ha elmosogat maga után - nevette ell magát Petrick.

- üzenet elküldve - mosolygott Yasu.

- Ide azt a tejes kávét! - lépett be az ajtón Maya.

Na ez gyors volt!

- Szia malacka - öleltem magamhoz.

- Szia baba - puszilta meg a homlokomat.

- Jó hogy jöttél! - mosolygott Grace a mellettem álló rózsaszín hajúra.

- Amúgy is szívesen járok ide - mosolyodott ell Maya miközben kibújt a sapkájából valamit a sáljából.

- A tejes kávéd! - nyomta a lány kezébe Yasu a csészét amit követően Maya leült a hozzá legközelebb álló asztalhoz.

- Ez pedig ajándék - jelent meg Petrick kezében egy frissen sütött Croissantal.

Hm..

- Köszönöm! - mosolygott aranyosan Maya.

Csak sóhajtottam egy aprót majd az éppen beérkező vendéghez sétáltam hogy felvegyem a rendelést.

- Jó reggelt! - mosolyogtam a férfira.
- Mit hozhatok? - kérdeztem.

- Őm.. Szeretnék egy kávét, feketét.. - kezdett ell gondolkodni.
- És egy sajttortát.. - bökte ki végre.
- Vagy inkább! Egy csokis Croissant szeretnék - vakarta tarkóját.

Mi a fene van hogy mindenki azt a szaros Croissant eszi??!

Egy mosolyt magamra erőltettem majd a pulthoz sétáltam ahol Yasu várt hogy leadjam amit a vendég kért.

- Egy fekete kávé lesz és egy.. Croissant - mondtam halkan.

- Mi csoda? - kérdezett vissza.

- Egy szaros Croissant a négyes asztalhoz! - mondtam mostmár hangosabban.

- Ne legyél dühös a Croissantra - nevetett fel.

Csak sóhajtottam majd megindultam a többi vendéghez.

- Hé, cica - csapott a fenekemre Maya akárcsak egy ittas ember egy kocsmában.

- Mi az malacka? - néztem rá zavarodottan.

- Nagyon szexis vagy - mosolygott rám mire éreztem ahogyan fejem paradicsom vörössé válik.

- Cseszd meg - mosolyogtam rá majd amilyen gyorsan csak tudtam a következő vendéghez sétáltam.

Ha lehetne betiltanám a Croissant mert akármennyire is nem akarok rád gondolni, mindig eszembe juttat Anna..