ÉN ÉS A legjobb BARÁTNŐM...

15.

- Hé,ne aludj! - ébredtem fel Anna hangjára aki fejemet simogatva nézett rám.

- Nem alszok! - emeltem fel a tekintetemet.

Mint ahogy gondoltam.. Szokásához hívőén tökéletes megjelenéssel néz rám mint mindig.. De hogy csinálja ezt?

- Úgy nézel ki mint egy zombi! - mosolygott rám.
- Nem tudtál aludni? - kérdezte.

- Hát hajnalban fölkeltem és azóta ébren vagyok.. - néztem rá mire szemünk össze találkozott.

Rohadt pillangók..

- Akkor pihenj,nem gondoltam volna hogy eljössz így hat órakor.. Tehát pihenj egy kicsit,aztán álljunk neki.. - nézett rám.

- Már nem vagyok álmos! - mondtam amit követően csörögni kezdett a telefonom de mivel csak Cameron volt az,nem vettem fel.

- Pedig a szemeid mást mondanak! - fogta meg az arcom majd vizsgálni kezdte közelebbről.

Még több pillangó..
Utálom ezt..! Vagyis egyáltalán nem..

- M-mit látsz benne? - kérdeztem zavartan mivel elég közel hajolt az arcomhoz.

- Nagyon szép táskák vannak a szemeid alatt,igazán vonzó! - mosolygott rám amit követően én is elmosolyodtam.

Amikor épp szólásra nyitottam volna a szám,felrezzent a telefonom,majd megnéztem az éppen beérkező üzenetet.

📶 Telekom HU       7:30                 96% 🔋

🙎🏼‍♂️
Daniel Freegard

Daniel.
Sziaa kicsi Hanna!..
olyat mesélek!

Anna.
Korepem van.. Szóval most
Nem tudok nagyon telefonozni :(

Daniel.
Tudom,látlak!Gyere ide!!

Mivaaan??

- Ha ez vonzó akkor boldog vagyok! - nyújtózkodtam amit követően kiszúrtam Danielt a büfénél mire intett hogy menjek oda.
Miután felálltam az asztaltól Anna az egyenruhámnál fogva megállított.

Azért ne szakítsd le rólam..

- Hova hova?Nem szabadulsz tőlem! - mosolygott rám miközben végig simított a derekamon.

Ez már kínzás!
Nem is szeretnék szabadulni..
De most kéredzkedjek ell?

- Kedves Anna senpai,elmehetek a büfébe hogy vegyek valami étket? -mosolyogtam rá mire ajkába harapva elfordította a fejét majd felnevetett.

De aranyos.

- Ahh,jó! De siess! - mosolygott rám.

Továbbá Daniel felé siettem.

- Sziamia! - ölelt meg a fiú.

- Na mond már mi az a nagy dolog ami miatt idehívtál? - néztem rá kérdően.

- Megcsókoltam - tért a lényegre.

- Mi? Mit? Vagy kit? - értetlenkedtem.

- Emilyt te zakkant! - vállazott le amit követően elvesztettem az egyensúlyomat és megborultam mint egy fa amit épp akkor vágtak ki ami láttán Daniel felnevetett.