ÉN ÉS A legjobb BARÁTNŐM...

23.

Miután haza értem kibújtam a cipőmböl és először a szatyrokkal a konyhába majd a nappaliba mentem.
Mint ahogyan sejtettem, Anna is ott ült ölében a macskával a kanapén.
Szemünk egyből találkozott egymással, végül azzal szakítottam meg a szemezésünket hogy a spájzhoz sétáltam.

- Hol voltál? - figyeltem fel a hanjgára.
- Sokáig nem voltál itthon.. - folytatta.

- Csak Willel voltam vásárolni - ültem fel a pultra kezemben egy Joghurttal.

Anna csak bólintott párat majd ajkát harapdálva nézett tovább rám.

- Figyelj én nem akartalak reggel így megbántani.. - böktem ki.
- Tudod hogy nem tennék semmi olyat úgy, hogy ha tudom hogy az nem jó neked.. Szó..- folytattam volna.

- Tudom Hanna.. - lépett közelebb.
- Csak annyit kérek, hogy egyenlőre a család témát ne hozzuk fel, jó? - fogta meg az arcom.

- Annyira nehéz eset vagy.. - hajtottam hátra a fejem mire felnevetett.
- De komolyan.. - éreztem meg ahogyan kezeit derekamra helyezi és a nyakamba csókol.

- Hova szeretnél menni még? - Kérdezte miközben ujjaival hajammal játszadozott.

- Nem tudom.. - hajoltam közelebb.

- Mit szeretnél? - mosolygott.

- Annaaaa! - szálltam le a pultról égő arccal mire Anna csak felnevetett.
- Szórakozól velem igaz? - vágtam be a durcit.

- Igen, mert olyankor nagyon aranyos vagy - mondta szimplán mire csak hátra fordultam hogy felvegyük a szemkontaktust.

- Te most komolyan az én Joghurtomat eszed? - húztam fel a szemöldököm majd óriás lépteket véve hozzá siettem.

- Mond hogy "Á" - nézett rám.

- Jó mindegy nekem nem kell - fordultam sarkon mire Anna vissza rántott és megcsókolt.

- Tényleg nem kell? - mosolygott halványan.

- Nem.. - hajoltam közelebb. Mikor már centik választottak ell az ajkától elmosolyodtam és egy mozdulattal elvettem tőle a Joghurtot.

- Te Hanna! - lepődött meg majd arcán egy széles mosollyal magához ölelt.
Mikor már készültem vissza ölelni őt, éreztem ahogyan a vállamba harap mire titkon elmosolyodtam.
- Fájt? - Nézett rám.

- Szerintem szexis volt - mosolyodtam ell mire Anna elpirult.
- Te most tényleg zavarba jöttél? - kuncogtam majd ujjaimmal nyomkodni kezdtem a lány arcát.

- Hagyjmáár - csapott felém mire felnevettem.

- Nem vagy éhes? - váltottam témát, gondoltam nem kinzom tovább bármennyire is élvezem.

- Mit hoztál? - állt a hűtő elé kíváncsian.

- Hát nézd meg - dőltem ki a kanapéra majd játszani kezdtem a cicával.

- Hoztál Croissant?? - őrült akárcsak egy kisgyerek. Nem szóltam csak tovább simigattam a cicus fehér szőrét.
- Köszönöm.. - feküdt a hátamra majd a nyakamba csókolt. Lassan megfordultam mire Anna fejét mellkasomra hajtva felsóhajtott.

- Mi az? - simogattam feje búbját.

- Csak maradjunk így még egy kicsit - bújt hozzám.

- Baj van? - figyeltem fel arra hogy vállai rázkodni kezdtek.