ÉN ÉS A legjobb BARÁTNŐM...

1.

Másnap még mielőtt dolgozni mentem volna úgy hat óra körül Anna átjött a cuccaiért. Nem szóltunk a másikhoz. Mikor kinyitotta az ajtót éppen a reggeli kávémat ittam. Kezdetben kereste a tekintetemet, végül feladta mikor is fejemet lehajtva felsóhajtottam. Egy pillanatig kinéztem a ház elé, egy szürke Bmw állt előtte ami szemrehányóan bömböltette a hangos zenét kora reggel.

Jót fogtál ki magadnak..

Csak szememet forgatva vissza zártam az ajtót majd a kanapén ülve idegesen lógatva lábaimat vártam a lányt hogy mikor jön le.

Utalom ezt az egészet..

Percek múltán a lány halk lépéseire figyeltem fel. Majd egy ajtó záródásra.

Hát tényleg ennyi lett volna?

Vettem egy mély levegőt majd pityergést vissza tartva a szobámba mentem ami Anna cuccai nélkül üresebbnek tűnt mint ezek előtt.
Csak felsóhajtottam.

Miután elkészültem elindultam dolgozni. A buszon ülve fülemet bedugva bámultam ki az ablakon csak úgy mint a régi középiskolás éveimben.
Mikor a kávézóhoz értem a már jól ismert fekete Jeep ott állt.

- jó reggelt! - köszöntem arcomon egy kis mosollyal.

- Jó reggelt bogaram! - köszönt Petrick, valamint a kezembe adta a kötényemet.

- Szia Hanna - mosolygott rám Yasu.

- Hogy vagyunk? - kérdeztem miközben az asztalokat kedztem ell téríteni.

- Nagyon jól! - emelte ki Petrick az utolsó szót.

- Csodálatosan - nevetett fel Yasu.

- Mindjárt nyitunk.. Azta mindenit! - csapta össze tenyerét a pult mögött álló idő férfi.

---

- Hé, Hanna ezt vidd ki a kettes asztalnak! - adott a kezembe Petrick egy kisebb méretű tortát.
- Yasu te pedig énekelj! - utasította a fiút.

Csak mosolyogtam Yasu arc kifejezésen, majd megindultam az asztalhoz.

- Boldog, Boldog, Boldog születésnapot.. - kezdett ell énekelni elég gyatrán.

- Kívánunk hogy legyen még.. - segítettem a fiún miközben a megbeszélt asztalra raktam a tortát.

- Sok ilyen szép napod! - énekeltük egyszerre.

- Boldog szülinapot Hanna! - puszilta meg a középkorú férfi a mellettem ülő pici kislány homlokát.

Hanna? Aaw kicsi Hanna..

- Bocsánat a gyertyák lemaradtak! - nevetett fel kínosan Petrick miközben a torta tetejére szúrta a gyertyákat amit követően Yasu kivett a zsebéből egy gyújtót majd egyenként meggyújtotta mindet.

- Kívánj valamit! - mosolyogtam a kislányra kinek mindvégig nagy szemei a tortát fürkészte.

A kislány mosolygott majd arcán egy nagy mosollyal a tortához hajolt és elfújta a gyertyákat.

- Éljen! - kezdtünk ell tapsolni amibe a körülöttünk levő vendégek is beszálltak.

Este felé fáradtan sepregettünk az asztaloknál. Míg Yasu mosogatott ki nem gondolta volna de, Petrick bekapcsolta a rádiót amiből megint csak a kedvenc száma szólott.

-Wise men say
Only fools rush in - kezdte ell Yasu. 

- But I can't help falling in love with you
Shall I stay?
Would it be a sin
If I can't help falling in love with you? - énekeltük együtt.

- Látom, szeretitek a nótámat! - mosolygott Petrick.

- De még mennyire! - kacagott fel Yasu.