ÉN ÉS A legjobb BARÁTNŐM...

10. 🦋

Hihetetlenül örültem,mikor megláttam Will-t belépni a Pop's ajtaján.
- Sziasztokkkk -mondta Will miközben leült mellénk
- szijaa - köszönt Amanda.
- szevasz szép fiú! - mondtam mire Will és Amanda is felnevetett.
- hölgyeim - mondta nevetve a srác.
- Will én úúgy szeretlek !
- mondtam mosolyogva.
- Mit akarsz amire neked nincs pénzed? -kérdezte nevetve
- Életet -vágtam rá egyből mire felnevettünk.
- De komolyra fordítva a szót vehetnél nekem valamiit -néztem rá boci szemekkel.
- akkor jöhet egy nagy adag nutellás palacsinta? - nézett rám a fiu mire elmosolyodtam. - Amanda te is kérsz? - kérdezte Will a lánytól.
- nem kérek köszönöm - mondta egy szívmelengető mosollyal az arcán.
- Rendben,de ha akármi kell szólj nyugodtan.Akkor neked jöhet a palacsinta? - nézett rám Will.
- akár kettő is ha meg eszed velem! - nevettünk fel.
- jolvan törpilla - állt fel mosolyogva az asztaltól majd a pulthoz vette az irányt.Anna ekkor rám nézett a gyönyörű szép szemeivel, én meg rá.Derek át karolta Annat,igy ültek egymás melett szorosan.Hamar elkaptam a tekintetem még mielőtt be hálózna az övé.Arra lettem figyelmes hogy,a 30év körüli felszolgáló nő Will kezébe nyomja a reggelimet,majd tovább gurul a többi aktuális vendéghez.Will le ült velem szembe,Amanda mellé.Majd elém tolta a nutellában gazdag,friss palacsintát.Amanda és Will beszélgetni kezdtek,a sulirol meg minden egyébről.Én meg csak hallgattam őket,es ettem.-Hozhatok még valamit? -jött hozzánk oda a pultos nő
-Nem köszönjük..
-Betti -segített ki a nő
-Betti -ismételtem mosolyogva majd fizettünk és kimentünk a Pop's ajtaján, kilépve Annaek asztala üres volt. Elmentek. Az asztaltól visszafordulva, újra előre nézve Will tekintetét éreztem magamon mire csak egy nemtúl bíztató mosollyal ajándékoztam meg a fiút. A partra vezető útig Anna körül cikáztak a gondolataim, miért várja el, hogy én kérjek bocsánatot, miközben ő "cserélt" le Derekre?, ezeken gondolkoztam, mire azon kaptam magam, hogy Will szorosan megölelt mire kérdőn néztek rá
-Megyek -jelentette ki mosollyal az arcán
-Mi, miért,hova? -tettem fel neki riadtan az egymást követő kérdéseket
-Vissza, a szállásra -mondta ki és mikor már látta,hogy kellőképpen megnyugodtam felnevetett
-Ja igen, persze -mondtam már én is nevetve majd mégegyszer megöleltem a fiút és Amandaval az oldalamon
A szobánk elé érve megtorpantam, és a kérdő tekintetem találkozott Amandaeval. Annat Conorral és Derekkel pillantottam meg, amint a motel szállásáról igyekeztek kifelé. Egyértelműen utánnuk mentünk.
Gyere a motel partjára, MOST, ha ideértél elmondom. Küldtem el az üzenetet Willnek, majd amikor megbizonyosodtünk róla, hogy elég messze vannak, ahhoz, hogy ne vegyenek minket észre utánnuk siettünk. A partra kiérve Annaek már nem voltak ott, Willel ellentétben, aki kérdőn nézett rám.
-Annaek, elmentek valahova -mondtam ki mire a fiú ahelyett,hogy felháborodottan visszasétált volna a szállásához ezzel otthagyva engem és Amandat tanácstalanul a vak sötétben életem "krássa" után eredve, valőszinűleg rossz irányba csak mosolyogva biccentett.
-Merre menjünk? -kérdezte Amanda mire elgondolkoztam
-Milyen helyek vannak itt, ahova két toxic srác elvinné, a legjobb barátnőm élete szerelmét aki a létezését is leszarva abban a tévhitben él, hogy Hannah most bent ül, a motel szobájában egy tábla csokival a kezében, szomorkodva? -kérdezte Will mire őszintén felnevettem.
Szerintem menjünk arra -mutattam jobbra majd Will kikerülve engem előre ment, mi pedig Amandaval utánna. Pár perc séta után, (igazából egyikünknek sem volt róla fogalma hova megyünk, csak reménykedtünk benne, hogy Annaek után). Betértünk egy nagy lombos erdőbe.
-ÓÓ RÁKBA MÁR -sziszegte Will miután elegánsan repült eggyet a kőnek köszönhetően amiben elesett.
-Ez mivolt? -hallottam a közelből Anna hangját mire Willre néztem.
- Gondolom csak egy àg reccsent meg.Nade gyertek! Gyere Conor.
Őszintén nevetni volt kedvem,ki akart törni belőlem,hisz mégis csak kémkedünk utánnuk.Istenem micsinalunk mi itt?Mi van ha észre vesznek? Futottak àt ezek a gondolatok a fejemben,mire intettem Amandanak, és Willnek hogy induljunk.Iranyt váltottunk. Mikor megfordultam Annaval találtam szembe magam. A tekintetben látszott az ijedtség, nemtudtam mit mondani pedig kellett volna, azt mégse mondhattam neki, hogy FBIosat játszunk és utánnuk kémkedünk, improvizálnom kellett, ígyhát összeszedtem a sorozatokból merített színészi tudásomat és szóra nyitottam a számat. -Unatkoztunk és eljöttünk sétálni, mibaj van ezzel? -mondtam továbbra is a lány szemébe nézve
-Hanna,az éjszaka közepén sétàlni? Ismerlek màr! Félsz a sötétben.Attól, hogy ezerszer megnézted a Stranger Things-et még mindig nem vagy színész - mondta ki a lány vigyorogva
-Nem -nevettem fel majd előre léptem Anna szóra nyitotta volna a száját de ellentmondva megráztam a fejem és gyorsan folytattam, egyáltalán nem ismersz, egyáltalán nem tudod mennyit bőgtem miattad, hogy ők -mutattan Willre és Amandara, az elmúlt hetekben többet voltak mellettem, mint te valaha is. És ez a vicces, Amanda, vagy Will soha nem cserélnek le arra aki éppen tetszik nekik, mert nekik fontosabb a barátságunk mint neked valaha is volt! Ez a különbség közted és köztük, ők azt nézik ami mindenkinek jó nem csak ami nekik -fejeztem be és visszaléptem Willekhez. Még mindig Annat néztem, egyedül, Derek nem volt mellette. Megböktem Willt és Anna felé intettem a fejemmel mire csak egy kérdő pillantást kaptam válaszul. -Derek nincs itt -suttogtam neki
-Oké és? -válaszolta természetesen a fiú
-Eddig ittvolt -húztam el a szám mire Will nem válaszolt csak Annahoz fordult
-Holvan Derek? -kérdezte Annatol
-Mi? -mondta a fejét kapkodva
-Conor holvan Derek melletted volt! -kiabált Anna a fiúra
-Nemtom -mondta ki lazán, örülök,hogy ennyire jól kezeli, a legjobb barátja eltűnését
-Oké -vettem nagy levegőt, -nézzük meg arra -mutattam előre mire Anna kikerülve Conort az említett irány felé sietett.
A lány megállt melettem.
- vàljunk szét? Vagy,vagy hogy legyen?Hol keressük? - kérdezte a kétségbeesetten.
- jobb lenne ha együtt maradnànk hogy ne tünjünk ell többen.. - mondtam,majd rà néztem Willre.Eszembe jutott hogy mi lenne velem nélküle,szeretném ha itt maradhatna velem addig ameddig csak tud..
de tényleg,ne váljunk szét! -mondtam majd megfogtam Anna kezét,Willbe meg bele karoltam.
-na igy jó lessz! - állapítottam meg.
- na és én? - kérdezte Conor.Erre felnevettem.
- te egyedül  maradsz! - nevettünk fel mindannyian.
- MIA PICSA?? Dehogy maradok egyedül! - mondta Conor majd az én kezemet és Annaet szétvàlaszotta ,és megfogta az enyémet mire mindannyian kérdően néztünk a sràcra.
- ezt most kajak így akartad? - nézten a fiúra,mire felnevetett.
- most mivan? Az ő kezét fixen nem fogom meg! - mutatott Annara.
- kabbe Conor!  - mondta Anna majd  a lány Conort arrébb lökve (😂) vissza àllt mellém és megfogta a kezem.
- emberek, eltűnt Derek! Ne azon agyaljatok már hogy ki,kinek a kezét fogja.Megkell keresnünk a fiut.Ne szórakozzuk ell az időt! - mondtam majd ell engedtem Anna kezét, és ell engedtem Willt.
- héé!! - mondta Will,és megfogta a kezem. - én nem engedem ell! -  kacsintott ràm a fiu.

...