ÉN ÉS A legjobb BARÁTNŐM...

11.

Másnap lázasan keltem, és még meg is fáztam. Csak felhívtam Angelat hogy szóljak hogy a mai nap nem fogok menni.

A köntösömbe bújva lementem a konyhába hogy csináljak egy teát. Miközben a kanapén lustálkodtam nem tudtam nem Annára gondolni.

- Hülye.. - sóhajtottam.

Mondjuk, biztosan miatta fáztam meg.. Miatta fetrengtem a hóban.. Csak tudnám hogy igazat mondott-e mikor azt mondta hogy szeret. Nem mondom hogy nem gondoltam rá miután eltűnt,tényleg hiányzott.
De nem akarok ugyanabba a hibába bele esni.
Mindig is szerettem őt, mondhatni már a mi kis tini románcunk valami okból kifolyólag ismét csak folytatódni kezdődött.

Nem tudom hogy mi van köztünk.
Gondolataimból a csengő hozott vissza.

- Szia manó - köszönt Maya.

- Hát te? - kérdeztem miközben arrébb álltam hogy bejöjjön.

- Csak reggel nem láttalak a kávézóban - nyújtózkodott.

- Megfáztam.. - huppantam vissza a kanapéra.

- Amúgy mennem kell dolgozni! - csapott a homlokára.

- Micsoda? - nevettem fel.

- Szia! - puszilta meg az arcomat.
Még ilyet..

Mosolyogtam.

Néha tényleg kezdem már öregasszonynak érezni magamat, ha otthon vagyok híradót nézek, újságot olvasok, sírok ha látok egy kutyás videót, és akárhányszor az üzletbe lép egy gimnazista/középiskolás mindig elkap a hiányérzet. Szívesen folytattam volna a tanulást mint például Daniel. A legutóbbi találkozásunknál említette hogy mostmár készül a jogsira, mellette pedig a gimnáziumra.
Tizenhét éves létemre mondhatni  koravén lettem. Nem bulizok, nem iszok, najó, csak néha..
Bár, azthiszem az Annával való kapcsolatomon kívül nincs szükségem nagyobb izgalomra.

Percek múltán éreztem ahogyan kezd feljebb menni a lázam ezért csak nyújtózkodva keresgélni kezdtem valami gyógyszert.
De, sehol semmi.

- Picsába már! - sóhajtottam.

Nem nagyon volt más választásom, felöltöztem és elindultam a legközelebbi patikába. Útközben egy mögöttem haladó autó többször is rám dudált.

- Oh! Hé! Nagyon jó a segged! - halottam meg Anna hangját.
Nem tudtam eldönteni hogy csak a láz csapott meg annyira hogy ezt képzeljem ezért csak az autóhoz álltam.
- Szálj be - mosolygott rám.

- Meg egy fenét! - játszadoztam vele. Csak sétáltam tovább közben a piros Mercedes-el végig a nyomomban volt.

- Gyere már! Beviszlek dolgozni.. - tekerte le az ablakot.

- Nem megyek - néztem rá.

- Azért beszállsz? - nézett rám csillogó szemekkel.

Csak felsóhajtottam majd kinyitni készültem az ajtót azonban Anna hirtelen lenyomta a gyerekzárat.

- Nyisd ki - tettem csípőre a kezem mire jóízűen felnevetett.

- Kapok egy csókot? - hajolt ki az ablakon.

Csak elmosolyodtam majd arcát fogva közelebb hajoltam hozzá.
Ajka szinte centiméterekre volt az enyémtől. Szemei csukva voltak, várva a csókot.

- Még sem kapsz! - húzódtam ell mire Anna arcáról meglehetősen meglepődöttség volt leolvasható.

- Tee! Te kurva - harapott ajkára.
- Hogy mondtad? Hah? - hajoltam közelebb ironikusan.

- Jól halottad - tekerte fel kissé az ablakot.

- Mond hangosabban ha mered - tártam ki ajtaját.

- Tetszik ha így beszélnek veled? - mosolygott rám mire kissé elpirultam gondolván hogy tényleg bejött egy kicsit.

- Hagyjál már! - csaptam felé.

- Szálj be te kurva - dudált rám mire az előttem haladó néni és bácsi fura szemekkel illetett.

Anyám!!!

- Szálj be te szajha! - mondta erélyes hangon.

- Ezek a mai fiatalok nagyon szégyentelenek.. Hihetetlen hogy ilyen korban kezdik a pénz keresést mint az Olyan lányok.. - emelte ki az -olyan- szót az öreg néni miközben a mellette lépkedőnek súgdolózott.

- Már alig várom hogy haljam miközben a nevemet nyögöd - markolt combjába Anna ami láttán ajkamra haraptam.

- Mi az anya? - kérdezte egy kislány.

- Ne is figyelj rájuk - mosolygott a szembe jövő anyuka a lányára.

- Te szemét! - ugrottam szinte az autóba egyenesen Annára.
- Menjél! Menjél! - csapkodtam amit követően bezárta az ajtót és gyorsabb tempóra váltott.
- Nem vagy normális! - fújtam ki magam miközben becsatoltam az övet.

Nem szólt csak jóízűen felnevetett.

- Miért nem jössz ma dolgozni? - kérdezte miközben kezét összefonta az enyémmel.

- Lázas vagyok szóval jó lenne ha lefordulnál a gyógyszertárnál - néztem rá.

- Beteg vagy? - vonta fel szemöldökét.

- Aha - dőltem hátra az autóban.

- Jól van..  - puszilta meg az arcomat.

Mire felfigyeltem Anna kiszállt az autóból. Kíváncsian kukucskáltam az ablakon keresztül hogy hol vagyunk, kissé meglepődtem.

Anna háza előtt álltunk.
Nagyon régen nem jártam nála.

- Haza viszlek - ült be vissza az autóba majd a kezében levő lázcsillapítót valamint még más gyógyszereket a kezembe nyomott és elindult az autóval.

A kocsiban halk zene szólt. Csak néztem őt ahogyan vezet.
Középhosszú barnás haja a vállán pihent, egy fekete bőrdzsekit viselt. A kabátja a hátsó ülésre volt dobva.Olykor idegesen fogta a kormányt, néhol pedig fejét támasztva állt a piros lámpánál. Lábait kissé ingerülten mozgatta. Mikor találkozott tekintetünk csak végig mért, volt mikor édesen rámosolygott, volt mikor nyelvét kitöltve nézett rám.
Csak elmosolyodtam. Lassan közelebb kúsztam és megcsókoltam.