Szerelmem I.

9.rész

Lilla POV

Amikor megszólalt az ébresztő, kiugrottam az ágyból. Gyors arc- és fogmosás, fésülködés. Laza kontyba kötöttem a hajamat, elvégre reggelit kell csinálnom. Leggingset és rövid ujjú tunikát húztam. Kimentem a konyhába. Na lássuk azt a kávégépet. Ez is hiper-szuper volt, szerencsére egyszerű volt használni. Csináltam egy kávét magamnak és kimentem a nappaliba. Végre alaposan körülnéztem. Hófehér falak, barna garnitúra, óriás TV. Szép, de nem túl otthonos. A függönyhöz sétáltam és elhúztam. Hatalmas tolóajtó nyÍlt egy teraszra. A sarokban láttam pár nyugágyat összecsukva, meg egy BBQ-t. De jó! Egyszer majd csinálhatnánk hamburgerparty-t. A terasz mellett, illetve ahogy néztem, a ház mögött parkosÍtott kert, néhány dÍszfával. Szép. Megittam a kávémat és felderítettem a konyhát. Előkészítettem mindent a pultra és elkezdtem gyümölcsöt vágni. Bekevertem egy kis amerikai palacsinta tésztát is, mert az mindig nyerő, tojást meg frissen csinálok annak aki kér. A reggeliző asztalra odakészítettem az egyebeket. Tea, kávé kancsóban. Müzli, tej, vaj, dzsem. 3/4 7 volt. Öntöttem még egy kávét magamnak és újra az ablakhoz sétáltam. Mindjárt ébresztő. Kint már sütött a nap, nem túl erősen, de szép tavaszi nap ígérkezett. Elmerültem a gondolataimban. Halk neszezést hallottam. Ahogy megfordultam, Sugát pillantottam meg.
- Szia! Jó reggelt!- mosolyogtam rá.- Kérsz egy kávét?- emeltem fel a poharamat. Ő kutatóan nézett. Majd legnagyobb megdöbbenésemre hibátlan angollal megszólalt:
- Jó reggelt!- dörzsölte a nyakát- Az jó lenne. Megint elaludtam lent, nem túl kényelmes, de valahogy mindig ott kötök ki.- grimaszolt és várakozva nézett rám.
Tátott szájjal bámultam rá. Aztán észbe kaptam.
- Persze, igen. A kávé. Jeges americano? 2 cukor, ugye?
- Igen, de honnan...ja tényleg. ARMY vagy.
- Igen, olyan aki odavan a kávéért.- vigyorogtam.
- Csinálsz egyet akkor? És felhoznád? Úgyis nemsokára ébresztő.- nézett az órájára.
- Hogyne. 5 perc és viszem.
- Köszönöm.- megfordult és felment.
Tud angolul. És nem is akárhogy. Na, indulás, dolgod van. Elkészítettem egy szívószálas pohárba és felbaktattam a lépcsőn. Bekopogtam mindenkihez.
- Jó reggelt! Ébresztő! Kelni kell, sajnálom. Lent vár a reggeli!- szólongattam őket. Utoljára Yoongi ajtajához mentem. Bekopogtam és szinte azonnal ki is nyitotta az ajtót.
- Tessék, a kávéd.- nyújtottam át. Megkóstolta.
- Hmmm. Koffein. Finom.
- Örülök, hogy ízlik.- biccentettem és már mentem is volna amikor utánam szólt.
- Velem lesz az első órád. Megbeszéltem Namjoon-ah-val.
Hitetlenkedve fordultam vissza.
- Dehát neked nincs is szükséged rá.
- Megismerkedhetnénk, beszélgethetnénk. Namjoon-ah azt mondja bÍzhatunk benned. Gondoltam adok egy esélyt. Élsz vele?
A két szeme mint két fekete örvény.
- Viccelsz? Még szép, hogy élek vele.- mosolyodtam el.
- Akkor ezt megbeszéltük.- grimaszolt és becsukta az ajtót. El voltam bocsátva. Este beszélgetünk, ez jó. Még egyszer végigkopogtam, és hallottam hogy mozgolódnak. Visszasiettem a konyhába. A platni már forró volt, így neki álltam a palacsintáknak meg a pirítósnak hogy friss legyen. Lassan lejöttek. Kómásan jó reggelt kÍvántak és csendben neki álltak reggelizni. Csak Jin és Hobi kért tojást, a többiek megelégedtek azzal ami az asztalon volt. Jól kalkuláltam, minden elfogyott. Amikor végeztek megköszönték és felmentek készülődni. Én addig eltakarÍtottam a konyhában. Mikor megjöttek a testőrök az autókkal, már mind lent voltak a nappaliban. Nam még bejött hozzám.
- Jin összeÍrta, hogy mi kell a vacsorához.- nyomott egy noteszlapot a kezembe.- Nézd át mit kell esetleg rendelni. Elméletileg 4-re itthon vagyunk. Tartunk majd egy kis megbeszélést a jövő heti programról, amúgy is be akarlak mutatni a főbb embereknek, hogy tudják ki vagy.
- Rendben. KészÍtsek valami harapnivalót addigra? Biztos éhesek lesztek.
- Valami uzsonna jó lenne. Rád bÍzom. Akkor délután!- intett.
- Eredményes napot!- intettem én is neki.
Hirtelen dermesztő csend lett, ahogy egyedül maradtam ebben az óriási villában. Oké, dologra. Először felderÍtettem ami tegnap kimaradt. A szobám melletti első ajtó mögött megtaláltam a mosókonyhát. Itt tárolták a tiszta ágyneműt, a tartalékot és a törülközőket is. Hálistennek, van szárÍtógép. A következő ajtó a raktárba nyÍlt. Gondosan felcÍmkézett dobozokat láttam meg két biciklit letakarva. Kimentem a nappaliba. A lépcső mögött volt egy vendég lakosztály és szemben vele egy zárt ajtó. Nem tudom mi lehet ott, de lényegtelen egyelőre. Fel akartam menni a játékszobába, de csöngettek. Az előtérben a kamerán láttam, hogy egy futár jött. Kimentem a kapuhoz. A BIGHIT elküldte a szerződésem. AláÍrtam az átvételt és bevittem a szobámba, majd később elolvasom. Felbaktattam a másodikra. A játékszoba. Kanapé. babzsákok, egy polcon mindenféle kártya és társasjátékok. Az egyik sarokban 3 gamer számÍtógép, a másikban flipper és pár egyéb árkádjáték. Mindenki igényét kielégÍti. Láttam egy kis helyiséget a sarokban. Benyitottam. A VLIVE szoba volt, rögtön felismertem.
Visszamentem a hálókhoz. Fura Így bemenni a személyes terükbe, de a távtakarÍtás nem működik. Sorban mentem, mindenkinél lehúztam az ágyneműt és a használt törülközőkkel együtt egy kupacba raktam. Amikor végeztem levittem a kupacot a mosókonyhába és elindÍtottam az első adagot. Összeszedtem a takarÍtáshoz szükséges eszközöket és visszamentem a szobákhoz. Annyira azért nem volt kosz, mint ahogy Tae mondta, de volt mit csinálni. Namjoonnál kezdtem.Letöröltem a polcokat, próbáltam mindent visszarakni ahogy volt. Megcsináltam a fürdőt is. A porszÍvózást terveztem utoljára, miután felhúzom a friss ágyneműt. Végigmentem mindenkinél. Lementem a friss törülközőkért és ágyneműkért. Szerencsére találtam egy nagy ruháskosarat, azzal egyszerűbb volt felvinni.
Mindent befejeztem, egyedül a ruháikkal voltam bajban. Majd megkérdezem. Mikor végeztem rápillantottam a telefonomra. 2 óra volt. Nem is rossz. Lementem a konyhába és csináltam magamnak két szendvicset. Lássuk a szerződést. A reggeliző asztalnál ültem le. Elsőnek a titoktartási szerződést olvastam el. Szerencsére angolul volt.
Egy szó mint száz: halálnak halálával halok ha bármi galiba lesz. Ha bebizonyosodik, hogy bármi infót vagy részletet kiszivárogtatok a fiúkról ( fotó, videó, használt ruhadarab?!?) akkor szerintem még az országból is száműznek. Nem mintha bármi ilyesmire készülnék, de akkor is. Állandóan zabszem kell legyen a fenekemben, hogy mi fog történni? Esetleg önhibámon kÍvül? De sok választásom nincs. Ha maradni akarok, akkor alá kell Írnom. És én szeretnék maradni. Viszont a szálloda két hónap múlva nyit újra. Átmeneti megoldásnak gondoltam a munkavállalást Koreában. De ha minden jól alakul akkor ez lehetne hosszabb távú is. Ha váltani akarok akkor azt most kell megtennem. Fogtam a telefonom és emailben beadtam a felmondásom. Oké, nézzük a munkaszerződést. A BIGHIT Entertainment alkalmaz, mint Bang PD kihelyezett asszisztense. Végülis mindegy hogy nevezik. Viszont amikor megláttam a fizetést, elkerekedett a szemem... 7 millió won havonta. Fiúnként 1 millió. Igen, a hallgatásnak ára van. De ez túl sok. Este beszélek Namjoonnal. Visszaraktam a borÍtékba a papÍrokat. Lejárt közben a szárÍtó a második adaggal. Elrendeztem és mentem a nappaliba takarÍtani meg persze az ebédlőt. Isten áldása a robotporszÍvó. Ugyan ki kellett keresnem a használati utasÍtást a netről de végül sikerült beindÍtanom. Letörölgettem ott is meg az ebédlőben is és már 3 óra volt. Basszus, a lista amit Jin Írt. Megkönnyebbültem, minden van itthon. Milyen uzsonnát készÍtsek? Megvan! Toastie sonkával meg sajttal és a speciális szószommal. Meg egy kis vegyes saláta némi öntettel. Előkészültem és háromnegyedkor neki kezdtem sütni. Főztem egy kancsó édes teát is meg egy kis gyenge kávét. Mindent az ebédlőasztalra készÍtettem. 4 után pár perccel megjöttek. Kimentem az előtérbe üdvözölni őket.
- Sziasztok! Van egy kis uzsonna az ebédlőben.- mosolyogtam rájuk.
- Szuper! Kaja! Végre!- örvendeztek. Namjoon odajött hozzám két idősebb férfival. Meghajoltam.
- Lilla-ya, bemutatom a managerünket, Sejin-nim bemutatom az új házvezetőnőnket.
Mindketten meghajoltunk.
- Ő pedig Kim-nim, a biztonsági főnökünk.- fordult a másik úr felé.
Vele is üdvözöltük egymást.
- Megkaptad a szerződéseket? - kérdezte.
- Igen.
- Átolvastad?
- Igen.
- És aláÍrtad?
- Még nem.
- Miért nem? - csodálkozott. A két férfi is meghökkenve nézett. Kicsit elpirultam. Ezt négyszemközt akartam megbeszélni vele.
- Namjoon, nem kell megfizetni a hallgatásom. Ez a fizetés túlzás. Nem kell a lakhatásért meg az ételért fizetnem. Mit csináljak ennyi pénzzel?- komolyan kérdeztem.- -Sohase voltam anyagias. Legyen annyi amennyi kell, hogy nyugodt életem legyen. A többi az csak luxus, ráadásul sokszor tényleg csak pazarlás.
Elnevette magát. A két férfi is.
- Megmondanád, hogy mi olyan vicces?- kérdeztem kicsit sértődötten.
- Ne haragudj, de te vagy az első aki lefelé alkuszik.
- Így van- mondta Sejin-nim.- Ez egy normál fizetés, az én asszisztensem is ennyit kap.
Láttam, hogy komolyan mondja.
- AláÍrod akkor?- kérdezte Namjoon.- Mert Sejin-nim be tudná vinni a HR-re miután megbeszéljük a jövő hetet.
- Persze, a konyhában van.- elindultam, ők jöttek utánam. Kivettem a borÍtékból.
- Van valakinek egy tolla?- néztem rájuk.
Namjoon elővett egyet a zsebéből. Meg a photocardomat de azt elrejtette a tenyerében. Elvettem a tollat és aláÍrtam minden oldalt. Visszaadtam a tollat és a szerződéseket újra borÍtékoltam. Meghajolva odaadtam a managernek.
- Tessék. Köszönöm, hogy beviszi.
- Nincs mit, amúgy is mennem kell be.
- Sejin-nim, megkérdezné a HR-t hogy nekem kell intézni a vÍzumot vagy ők el tudják intézni? Most még érvényes az enyém, de nem akarok bonyodalmakat.
- Jó hogy mondja, majd rákérdezek.
- Akkor ezt is köszönöm.- mondtam mosolyogva. Kedvesnek tűnik.
- Na menjünk értekezni, Namjoon-ah- veregette meg a vállát. Meghajoltak és kimentek. Én leültem és olvasgattam amÍg végeztek.