Szerelmem I.

67.rész(+16)

Lilla POV

8-kor megszólalt az ébresztőm. Muszáj volt felkelnem, mert jön a szállító. Jiminie olyan mélyen aludt, nem szerettem volna felébreszteni. Óvatos puszit nyomtam a hajára, majd kikecmeregtem az ágyból. Levittem a tálcát a konyhába, aztán a reggeli rutin után felöltöztem és csináltam egy kávét. Kimentem a kertbe. Mire végeztem a kávézással, megjött a csomag. A vizibombákhoz a lufik, a felfújható figurák, sörpong-készlet és a vizpisztolyok. Pontosabban a vizigépfegyverek, mert hatalmasak voltak. Kérdés, hogy rá tudom-e venni őket. Majd megkérem Jiminie-t, hogy segítsen. Kint hagytam mindent a teraszon és kitakarítottam a szobámban. A többiek még mindig aludtak. Visszamentem Jiminhez. Megint a párnámat ölelgette. Bebújtam a háta mögé és én meg őt öleltem át.
- Szia!- szuszogta.- Hova tűntél?
- Szia!- simultam hozzá.- Le kellett mennem, mert megjött a cucc, amit tegnap rendeltem.- suttogtam.
- Mit rendeltél?- kérdezte félálomban.
- Vizipisztolyt.- feleltem kuncogva.
Megfordult.
- Mit?- korán van még neki.
- Vizipisztolyt. Jó idő lesz ma, gondoltam szórakozhatnánk a kertben.- adtam egy puszit neki.- Aludj tovább, szerelmem. Pihenj. A többiek is alszanak még.- belebújtam a vállába és a hátát simogattam.
- Hmmm.- dörmögött.- Ez jó.- áttette rajtam a lábát és rámfonódott. De nem aludt vissza. A hajamat meg a hátamat simogatta.- Olyan jó meleg vagy. - suttogta.- Arra keltem fel, hogy fázom. Be foglak csomagolni a bőröndömbe.
Elszomorodtam. Nem akarok most ezzel foglalkozni. Nem biztos, hogy ez a jó hozzáaállás, de akkor is így éreztem. Egy hét múlva mennek Amerikába. Egy egész hétre. Aztán augusztus végén jön a turné. Bő másfél hónap. Addig nem jönnek vissza Ázsiába. Szorosabban öleltem. Nem akarok sírni.
- Jiminie...
- Tudom, jagiya. Tudom.- fújt egyet.- Inkább adj egy jóreggelt-csókot. Vagy kettőt.- felemelte az állam. Lehunytam a szemem, hogy ne lássa, hogy könnyes. De még elkaptam egy pillanatra, hogy az övé is az. Lassan csókoloztunk, ráérősen. Szerelmesen.
- Szeretlek.- leheltem két csók közben.
- Én is szeretlek.- nézett a szemembe. Elmosolyodott.- Szóval vizicsata a kertben? Jól hangzik.- terelte a saját és az én gondolataimat is.
- Hát, jobb nem jutott eszembe. Tegnap volt ugye gyereknap, de el voltatok foglalva.- vontam meg a vállam picit.- Mondjuk, nem tudom, erőltetni sem akarom. Aki akar, majd beszáll. Jungkook-ah biztosan, amennyire szeret nyerni. Taehyung-ah meg őt szekálni. Meg téged, persze.- nevettem.
- Az már biztos.- nevetett ő is. Nyújtózkodott egyet.- Ki kéne mennem, de nem akarok.- ölelt vissza szorosan.- Túl jó így.
- A legjobb.- adtam egy puszit a nyakára.- Hozzak fel kávét? Nem hoztam, mert nem tudtam, hogy fent vagy.- simogattam meg az arcát.
- Nem kell, jagiya. Lemegyek, legalább megmutathatod azokat a híres vizipisztolyokat.- adott egy eszkimópuszit.- Mindjárt jövök!- felpattant és kiment. Felkeltem én is és bevetettem az ágyat, hogy elfoglaljam magam. Jövő héttől beindul a nagyüzem. Az egész hét a felkészüléssel fog telni a comeback-re, mert Amerikában nem lesz sok idejük gyakorolni. Visszajött és kézenfogva lementünk.
Aztán a kávéinkkal kimentünk a kertbe. Megmutattam neki mi minden jött. Kitört belőle a kisfiú, amikor meglátta az óriás vizipisztolyokat meg a vizibombákat.
- Arra gondoltam, hogy megtöltenénk őket, aztán a kertben elhelyeznénk pár kupacot, meg vödröket vízzel aztán hagy szóljon. Mit gondolsz?- néztem rá kérdőn.
- Csináljuk!- vigyorgott. A konyhában megtöltöttük a lufikat. A tárolóban volt pár vödör és találtam egy elektromos pumpát is. Jiminie felfújta figurákat. Épphogy készen lettünk. Namjoon és Hobi jött le először, de aztán a többiek is leszállingóztak. Kávéztak, beszélgettek. Mi Jiminnel azt sugdolóztuk, hogy csináljuk.
- Figyelj, kimegyünk, aztán kiabálok Jk- nek, hogy jöjjön gyorsan- súgta.- És amikor kilép megdobáljuk- grimaszolt.
- Az jó. Ha a kisbabájuk elkezd sipítozni, úgyis kirohannak. Jin lesz az első, tuti. És a többiek is rohanni fognak- adtam neki egy csókot.
Aztán bekukucskált a pólóm nyakán.
- Hé, mit csinálsz?- csaptam rá.
- Jagiya, van valami párnásabb melltartód? Vedd fel! Nem tartunk vizespóló-szépségversenyt.- súgta.
- Oké. Jogos.- pirultam.
- Egyébként nagyon szép.- kukkantott be mégegyszer. Megint rácsaptam.
- Srácok! Megbeszéltük, nem?- méltatlankodott Nam.
- Azért csapkodom, ha észrevetted volna. Megyek is, hogy meg tudd mosni a fejét. Szeretlek!- adtam egy gyors puszit neki és kisiettem a szobámba. Nem tudom mit mondtak neki, de annyira nem lehetett komoly, mert komisz szikra volt Jimin szemében, nem harag, miután visszamentem.
- Gyere csak, van egy kis megbeszélnivalónk!- állt fel és kézenfogva kimentünk. Kint elkapott és alaposan megcsókolt.
- Mi volt?- kérdeztem.
- Á, semmi. Szívták a vérem, ennyi.- bekukkantott megint.- Oké, ez jobb.- adott egy puszit.- Mehet?
- Igen.
Felvettünk két-két bombát. Vártam, hogy kiabáljon Jk-nek.
- Jungkookie! Gyere gyorsan!
- Mi a baj, hyung?- termett a teraszajtóban egy pillanat alatt. Megsoroztuk.
- Hé! Mi a franc? Ne! Elég!- sivalkodott. Persze, ahogy jósoltuk, a többiek azonnal jöttek. Megdobáltuk őket is aztán két irányban elfutottunk. Hátranéztem egy pillanatra. Jungkook észrevette a vizipisztolyokat, felkapott egyet és futott Jimin után. Jin meg utánam. Franc a hosszú lábaiba, pillanatok alatt a nyomomban volt. A ház mögött megálltam hirtelen. Ott volt az egyik kupac. Felkaptam kettőt.
- Noona! Ez hiba volt!- nevetett és a vizipisztollyal lelocsolt. Megfordultam és mindkettőt egyszerre hozzávágtam. Az egyik a nyakát találta el és az egész az arcába fröccsent. Méltatlankodva törölgette magát. Futottam tovább. Elbújtam az egyik bokor mögé. A többiek is becsatlakoztak egymást kergetve. Ádáz csata volt, sok árulással és sok nevetéssel. Amikor elfogyott minden muníciónk lerogytunk a földre és csak lihegtünk. Jiminie átölelt.
- Ki nyert?- kérdezte.
- Aki jól érezte magát.- simogattam ki a haját az arcából és adtam neki egy csókot.
- Vagy aki a legszárazabb!- mutatott magára Jungkook egy büszke mosollyal. Ez az állandó versenyszellem.
- Akkor legyen Jk!- hagytam jóvá.- Gyertek, öltözzünk át száraz ruhába, aztán reggeli!
Bementünk nevetgélve. Gyorsan átöltöztem és mentem a konyhába. Elkezdtem kipakolni mindent az asztalra. Jimin jött vissza először.
- Mit kérsz reggelire?- kérdeztem.
- Téged.- húzott magához.
- Olyanra gondoltam, ami ehető.- símitottam végig a mellkasán.
- Te is az vagy. Tegnap már megkóstoltalak, emlékszel?- húzta fel a szemöldökét.
Elvörösödtem. Igen, emlékszem. Élvezte, hogy zavarba hozott. Látszott az arcán. Annyira szexi volt. Imádja húzni az agyam. Mondjuk én is az övét.
- Jiminie, rögtön a desszerttel kezdenél?- biggyesztettem a szám.
- Még szép, ha egyszer ilyen finom!- adott egy lágy csókot. Aztán a fülemre hajolt.- Édes... ínycsiklandó- rágcsálta a fülcimpám. Megborzongtam.
- Jiminie...- nyögtem.- Megőrjítesz...
Húzta volna felfelé a pólómat, de akkor hangokat hallottunk.
- A francba...- sóhajtotta. Elengedte a póló alját, de azért kívülről még végigsimított rajtam.- Később folytatjuk!- súgta.
- Megígéred?- súgtam én is a fülébe.
- Bármit, amit csak szeretnél, jagiya!- fogta meg az arcom és forrón megcsókolt.
Megérkeztek a többiek.
- Már megint? Menjetek szobára!- morgott Suga, de amikor ránéztünk vigyorgott.
- Most gyakorlok, emlékszel?- grimaszoltam rá.- Apropó!- intettem oda Hobit. Odajött csodálkozva.
- Jung Hoseok!- mutattam rá.- Park Jimin!- mutattam Jiminre.- Tessék, világosítsd fel!- fordultam vissza Hobihoz.
- Makacs.- mondta komoly képpel Jiminnek.
- Tudom.- válaszolta széles mosollyal Jiminie, aztán mindkettejükből kitört a röhögés. Aztán a többiekből is.- De én is az vagyok, ugye tudod?- súgta a fülembe.
- Hogyne tudnám! Meg még sok minden más is...- karoltam át a nyakát.
- Például?- nézett kihívóan. Elolvadok. A fülére hajoltam.
- Minden...Cuki... Szexi...Kedves...Tökéletes...
- Szeretlek...
- Én jobban...
- Most már tényleg menjetek szobára!- morgott most már Jin is.
- Később...- súgtam a fülébe.
- Folytatjuk...- fejezte be.
- Jól van, ki mit kér reggelire?- néztem a srácokra. Jiminie leült a pulthoz. Leadták a rendelést, aztán beszélgetni kezdtek. Amikor leültem én is reggelizni, bekapcsolódtam.
- Tényleg, Namjoon-ah, hogy ment a srácoknak az amerikai interjú? Villantottak valamit? Vagy megint te beszéltél?- szólítottam meg.
- Jól, jók voltak.- mondta miután lenyelte a falatot.- Büszke lehetsz rájuk. Én is az vagyok.
- Akkor jó- simogattam meg Jimin combját.- Ó, el is felejtettem! Én is hoztam valamit!- felpattantam és a szobámba mentem a könyvekért, amit vettem. Visszamentem és kiosztottam nekik.
Tae egy mackós könyvet kapott, Jk természetesen nyuszisat és Jiminie meg a Rút kiskacsát.
- Majd ezekkel gyakoroljuk a kiejtést jövő héten.- folytattam az evést.- Ismered? A történetet?- kérdeztem Jimint. Rázta a fejét. Kinyitotta. Láttam, hogy felderül az arca, hiszen kétnyelvű volt a szöveg. Bele is olvasott, ha jól láttam.
- Köszi, noona!- mosolygott Tae meg Jk.
- Nincs mit.- viszonoztam a mosolyukat.
- Én is köszönöm, jagiya.- adott egy cuppanós puszit.- Ez is ma jött?
- Nem, még hétfőn vettem, csak kiment a fejemből. Valaki elvette az eszemet.- húztam fel a szemöldököm.
- Ki volt az?- vigyorgott.
- Akit a tükörben látsz minden reggel.- adtam most én egy puszit neki.- Segítesz majd reggeli után? - kérdeztem.
- Persze, de miben?
- Összeszedni a lufi darabokat kint. Nehogy megegyék a madarak.
- Megyünk mi is, noona!- szólt közbe Jk.- Együtt hamarabb megcsináljuk, ugye, Taetae?- veregette vállba az érintettet. Ő csak mosolyogva bólogatott.
- Az jó lesz, köszi.- mosolyogtam én is rájuk.
Befejeztük a reggelit. Jimin még adott egy puszit és nevetgélve kiment a másik kettővel a kertbe. A többiek is szétszéledtek. Miután eltakarítottam, kimentem a srácokhoz.