Szerelmem I.

158.rész

Lilla POV

- Jó reggelt!- köszöntött Suga másnap reggel a konyhában. Mindenki aludt még, épp kávét csináltam Jiminie-nek és magamnak, közben böngésztem a telefonon.
- Jó reggelt!- mosolyogtam rá.- Hogy van a vállad?
Megint lent aludt szerintem. Csináltam neki is egy kávét.
- Jól.- mozgatta meg.- Mit böngészel ennyire?
- Kicsit tanácstalan vagyok.
- Te? Nem létezik.- vigyorgott.
- Márpedig de.- sóhajtottam.
- Mi a gond?- most már azért komolyabb volt.
- Mit szeretnek a fiúk kapni? Mert Jiminie sokszor hoz nekem virágot és én is szeretnék neki kedveskedni valamivel csak úgy... érted. Csak nem tudom mivel.
- Hmmm... a virág miért nem jó? Szereti. Egyébként meg te is szoktál neki kedveskedni. Nem kell tárgyakban gondolkodni.
- Oké. Azért töröm még rajta a fejem. Mit szólsz Tzuyu-ya-hoz?
- "Not my cup of tea". Látom eleget cukiskodni a lánycsapatokat a show-kban, amikor fellépünk. Én személy szerint hányok tőle, de van aki ezt szereti. De most, hogy megvolt a bemutatkozás, ha megunom, akkor fogom magam és elvonulok.- grimaszolt.
- Oppa, de hát miért?- nyávogtam.
- Na, akkor mentem is.- fordult el, de láttam, hogy vigyorog.
- Befejeztem.- megfogtam, hogy megállítsam.- Nekem mindegy, amíg Tae boldog. És Eunbi-ya?- érdeklődtem.
- Helyes csaj. A hyung odáig van érte.
- Igen, én is úgy láttam.- somolyogtam.
- Csak szólok, hogy még mindig nem tartok igényt barátnőre. Mielőtt kerítenél egyet nekem is.
- Csak Hobi-ya-nak "kerítettem". Illetve megadtam nekik a kezdőlökést. Te viszont kerítettél nekem.- böktem meg a mellkasát.
- Egy 175 cm magas idol-t. 174,6 cm egész pontosan. Ahogy kérted.- kacsintott.
- És tökéletes.- jelentettem ki egy boldog sóhajjal. Mert az. Az én tökéletes szerelmem.
- Örülök, hogy boldogok vagytok.
- Igen, azok vagyunk. Köszönjük.- megöleltem.

Jimin POV

Felkeltem. Üres az ágy, hideg. Biztos a konyhában van. Benyitottam. Tényleg ott volt, Suga-hyung-gal beszélgetett.
- Csak szólok, hogy még mindig nem tartok igényt barátnőre. Mielőtt kerítenél egyet nekem is.- mondta a hyung.
Hát nem csodálom... az a szakítás elég fájdalmas volt neki. Nem is árult el sok részletet.
- Csak Hobi-ya-nak kerítettem. Illetve megadtam nekik a kezdőlökést. Te viszont kerítettél nekem.
Igen, vastagon benne volt. Szerencsére.
- Egy 175 cm magas idol-t. 174,6 cm egész pontosan.
Persze, hogy ezt külön ki kellett hangsúlyoznia. Ő 0,6 cm-vel magasabb nálam. Nagy cucc.
- Ahogy kérted.- folytatta a hyung.
Elmosolyodtam az emléken.
- És tökéletes.- sóhajtotta az angyalkám. Elöntöttek az érzelmek.
- Örülök, hogy boldogok vagytok.- mosolygott a hyung. Még mindig nem vették észre, hogy ott vagyok.
- Igen, azok vagyunk. Köszönünk mindent.- megölelte.
- Igen, köszönjük.- borultam rájuk én is.
- Nincs mit.

Lilla POV

- Jó reggelt!- nyúltam hátra és megsimogattam a fejét.- Hideg volt az ágy?
- Ühüm.- ő meg olyan jó meleg. Hmmm.
- Oké, megyek. Romantikázzatok, szerelmesek!- bontakozott ki Suga.
- Hyung, miért menekülsz?
- Nincs rajtam fürdőnadrág...- elröhögte magát, mert mindketten felécsaptunk.

Suga POV

Tudom, hogy tudja, de direkt nem hozza szóba. Jobb is így. Van amit nem kell kimondani. Csak fájdalmat és félreértést szülne.
Örülök, hogy boldogok.

Lilla POV

Két nap múlva utaztunk Busan-ba, megint hajnalban. Már nagyon kiváncsi voltam, hol nőtt fel. Jungkook-ah szülei jöttek ki értünk és holnap Jiminie szülei visznek ki bennünket. Bemutattak.
- Már sokat hallottunk rólad.- mosolyogtak rám.
- Remélem csupa jót. Mert ha nem, akkor otthon számolunk!- bökdöstem meg Jungkook-ah-t.
- Noona!- méltatlankodott. Jiminie jól kinevette.
- Csak azt.- fogta meg a kezem az anyukája.- Köszönjük.- ezek szerint Jungkook-ah elmesélt nekik mindent.
- Nincs mit.- szorítottam meg a kezét.
- Na de menjünk!- noszogatott bennünket az apukája.- A szüleid már nagyon várnak benneteket.- terelt be minket az autóba.
- Őt várják. Én csak úgy jöttem.- játszotta a fancsalit a szerelmem, miközben elhelyezkedtünk.
- Meg foglak mondani!- nyújtottam ki rá a nyelvem. A fülemhez hajolt.
- Mondtam, hogy rossz kislány vagy.- egy szempillantás alatt csábító lett.
- Jiminie...- leheltem.
- Árulkodós!- szemtelenül vigyorogva nyújtotta ki rám most ő a nyelvét. Elnevettem magam.