Szerelmem I.

26.rész

Lilla POV

- Beszélhetnénk?- kérdezte halkan.
- Igen, persze.- visszaléptem a folyosóra, de az ajtót nyitva hagytam, hogy legyen egy kis fény.
Toporgott egy pillanatig, aztán felemelte a fejét és rám nézett.
- Szeretnék bocsánatot kérni. Nagyon szemét voltam veled, sajnálom. Most már látom, hogy te nem vagy olyan.
- Milyen?
- Hát, hogy nem fogsz átverni bennünket vagy kihasználni.
- A támadás miatt, ugye?- kicsit megremegett a hangom.
- Nem, nem az miatt- határozott volt a hangja. Vagy csak én akarom annak hallani?- Beszéltem a többiekkel és ők...nagyon kedvelnek. Felvilágosítottak egy-két dologról, amit én az önfejűségem miatt nem láttam. Tényleg sajnálom. Ha tehetném...- beletúrt a hajába.
- Visszaforgatnád az időt.- fejeztem be helyette.- Ne gyötörd magad ezzel. Ami történt, megtörtént. "Minden úgy van, ahogy lennie kell." Ezt írta Namjoon- ah a kártyámra. Igaza van. Nem haragszom rád, Jimin-ah. Értem miért voltál olyan. Szereted a többieket és félted őket. De én is szeretem őket illetve titeket, így együtt. Én csak egyet kérek: ne gyanúsítgass! Tedd szóvá, ha valami nem tetszik, de lehet ezt normálisan is csinálni. Mint két felnőtt. Szólsz, megbeszéljük. Én is szólni fogok, elhiheted. Megegyeztünk?
- Igazán? Tényleg megbocsájtasz?- hitetlenkedve nézett rám.
- Igen, meg. Mondom, értem miért csináltad. Felejtsük el, jó?- mosolyogtam rá.
- Én...köszönöm.- mosolygott ő is vissza félénken. Annyira...Szerencse, hogy félhomály volt, így talán nem látta, hogy elpirulok.
- Nincs mit. Akkor jó éjszakát mégegyszer !- intettem neki búcsút és beléptem a szobámba.
- Jó éjszakát!- hallottam miközben becsuktam az ajtót.
Talán lehetünk még barátok. A másik dolog meg...veszteség. Leírod. Továbblépsz.
Persze a következő reggel emlékeztem az álmomra. Tisztán és világosan. Legnagyobb bánatomra. Túlságosan vágytam rá, hogy valóra váljon. Egyébként tök jól voltam, csak kicsit sajogtam. Lezuhanyoztam katonásan, mert ez a hideg víz téma nem az én világom. Bekentem az elérhető helyeket és felöltöztem. A szokásos leggings és a kapucnis pulcsi, amit Tae adott. Finom puha volt és leért majdnem térdig. Csináltam egy kávét és kiültem az egyik napozóágyra. Szép idő ígérkezett. Csendesen elmélkedtem amikor megjelent Suga.
- Jó reggelt!- köszöntött.
- Szia! Jó reggelt! Kérsz kávét? Hülye kérdés! Gyere, úgyis beszélni szeretnék veled!- pattantam fel és elindultam befelé.
- Meg se kérdezem hogy vagy. Pörögsz, mint a búgócsiga. Hogy a francba? Én alig élek.- követett morogva.
- Én aludtam éjszaka, te meg nem.- neki álltam kávét csinálni neki.
- Miről akartál beszélni?- kérdezte miután leült. Odaültem mellé és a kezébe nyomtam a poharat.
- Jimin-ah tegnap bocsánatot kért.
- Tőlem is.
- Az jó. Azt mondta, hogy sajnálja és már nem hiszi, hogy...szóval tudod. Megkérdeztem, hogy a támadás miatt gondolta-e meg magát. Azt mondta nem. Vannak kétségeim, de oké, legyen így. Viszont  azt is eldöntöttem, hogy elengedem ezt a Jimin dolgot. Csak felpiszkáltatok vele. Igazándiból el se kellett volna gondolkodnom rajta. Most talán megtört a jég. Barátkozhatunk. Ennyi elég lesz.
- Biztos vagy benne?- kérdezte.
- Igen. Tegnap bevillant. Azt se tudom mi ez. Szerelem? Nem ismerem elég jól ehhez. Vonzalom? Hát igen, nem tagadom. Majd elmúlik.- azért itt összeszorult a szívem. Elmúlik, de vajon mikor?- Nem fogok rámászni. Pár nappal ezelőtt még állt a bál, mert azt hitte veletek kezdtem ki. Békét akarok.

Suga POV

Láttam rajta, hogy magát győzködi, nem engem. Vonzalom? Határozottan. Szerelem? Naná. Csak magának se meri bevallani. Fél az elutasítástól. Annyira már megismertem, hogy tudjam, nem az a csapongó fajta. És ő nem tudja amit én. Hogy ő is tetszik Jiminnek. És ha Jimin akar valamit, akkor semmi nem állhat az útjába. Főleg nem egy félmagabiztos elhatározás. Esélye se lesz.
- Noona, ahogy gondolod. Te tudod mi a jó neked. Akkor barátkozzatok.
- Egyébként milyennek tűnt tegnap neked?
- Őszintének. Hosszan beszélgettünk. Tényleg bánja az egészet, hihetsz neki. De az ő titkai is biztonságban vannak nálam, szóval többet nem mondok.- válaszoltam.
- Nem is akartalak faggatni. Csak még Namjoon-ah mondta egyszer, hogy aggódik miatta.
- Azt hiszem rendbe fognak jönni a dolgok. Látom rajta, hogy akarja. És ha ő akar valamit...pff. Akkor azt eléri és megszerzi. Lehengerlő.
- Jól van, úgy legyen.- itt majdnem felnevettem, de uralkodtam magamon- Ti egy család vagytok. Nem szabad engedni széthullani. Viszont idő van- nézett a telefonjára.- Megyek, felverem a hétalvókat.- állt fel. Együtt felmentünk. Én a szobámba, ő meg kopogtatott mindenkinél.

Lilla POV

- Srácok! Ébresztő! 8 óra! Sajnálom, tudom vasárnap van, de muszáj!
Miután mozgolódni kezdtek, lementem vissza a konyhába. Jin le fog nyakazni, de el kezdtem mindent kikészíteni az asztalra. Jó, csak az alapokat. Müzli, tej, ilyesmik. Lassan lejöttek, de mindenki halálosan kimerült volt.
- Meddig voltatok fent?- vontam őket kérdőre.
- 3. 4. 5.- hangzott fel egyszerre. Rosszallóan megcsóváltam a fejem.
- Saját magatokkal toltok ki.- csak morogtak. Tudták ők is. A reggeli után lementünk a táncterembe. Egyesével lementek a számok, nekem meg épp a nyál nem folyt a számon valahányszor Jiminre néztem. A franc egyen meg! Meg a hülye álmaimat! Meg a hülye érzéseimet! Jól eldöntöttem, mi? Egy idő után amikor az ő része jött, mindig félrenéztem, matattam valamit a laptopon vagy a telefonom sötét képernyőjét bámultam.  Nem láttam, hogy a hyungok mindenttudóan vigyorognak. Véget ért a mittudoménmelyik szám.
- Noona, a BLOOD, SWEAT AND TEARS- t, légyszíves!- mondta Hobi. Ó, bazdmeg! Pont azt???
Beálltak, én meg elindítottam. Melegem lett. Nagyon melegem. De nem tudtam félrenézni. A végén a kezembe temettem az arcom.
- Noona, valami baj van?- jött oda Namjoon rögtön.
- Nincs, csak melegem van. Felveszek egy pólót,  5 perc.- és már ki is siettem. A fürdőszobámban levettem a pulóvert és hideg vízzel lemosakodtam. Higgadj le! Csak táncol! Mindig így szokott! Láttad már elégszer! Mantráztam magamnak. Felvettem a tiszta pólót és biztos ami biztos alapon vittem egy nagy pohár vizet magammal, tele jégkockával.
- Melyikkel folytatjátok?- kérdeztem amikor visszamentem és elhelyezkedtem.
- DIMPLE.
Kortyoltam egy nagyot a vízből.
- Noona, biztos jól vagy?- kérdezte Nam, mikor odajöttek mellém Hobival meg Sugával.
- Csak a hormonok.- bekaptam egy jégkockát.
- Szóval a hormonok?- kérdezte Suga. Az arcán mindenttudó mosoly. Hobién is. Basszus, ezek szivatnak. Okééé.
- Igen, azok. Tegnap megjött. Ilyenkor tombolnak a hormonok. Majd elmúlik. Mert elfog. - mondtam határozottan.- De figyelmeztetlek, hogy ilyenkor ölni tudnék. Puszta kézzel. Mehet?- kérdeztem Jintől. Bólintott. Elindítottam.
- Puszta kézzel?- súgta oda Suga.
- Igen. Ha nem fejezitek be, akkor mindjárt tartok is egy kis bemutatót.- súgtam vissza. De a szemem a táncosokon volt. Pontosabban az egyiken. Kell még egy jégkocka.