Szerelmem I.

40.rész

Jimin POV

Gyors zuhany aztán siettem vissza a konyhába. Hátha egyedül találom. Az ajtó előtt lelassítottam. Beszélgetés szűrődött ki. Nem szép dolog, de hallgatóztam. Suga-hyunggal beszélgettek. A napjairól. Unatkozik. Egész nap egyedül van, este lát bennünket egy fèlóra-órára meg reggel. Az idollét szépségei. Mi a francot művelek? Tönkre akarom tenni? Egyáltalán mit nyújthatnék én neki? Ki se léphetünk az utcára együtt, nem foghatom meg a kezét, nem csókolhatom vagy ölelhetem meg nyilvánosan! Lehajtottam a fejem és inkább csendben visszamentem a szobámba.

Lilla POV

A többi hyung is lejött reggelizni, aztán felmentek készülődni. Utána mind lejöttek. Utoljára a 3 koránkelő. Nagyon elmélyülten beszélgettek. Próbáltam elkapni Jimin pillantását, bár nem is tudom mit akartam. Ő viszont felém se nézett. Nevetgéltek, szívták egymás vérét. Megjöttek a testőrök és már ott se voltak. Délben ráírtam Seoyunra. Megbeszéltük, hogy 3- kor találkozunk egy, a forgatási helyszín közelében található kávézóban. Elmentem a követségre és elintéztem a dolgom. Még mindig sok időm volt a találkozóig. Sétálgattam, ettem egy fagyit. Találtam egy fehérnemű boltot. Gondoltam nézelődök. Találtam pár szép szettet, szóval megvettem őket. Nem azért. Na jó, talán mégis. Miután fizettem, siettem Seoyunhoz. Ő már várt. Lehuppantam mosolyogva.
- Szia! Régóta vársz?
- Nem, de egyébként se késtél el. Van még 2 perc. Hogy vagy?- mosolygott.
- Jól, köszönöm. És te?
- Én is.- odajött a pincér és felvette a rendelésünk.
- Mi jót vettél?- nézett a táskára az asztal mellett.
- Fehérneműt.
- Valami különleges apropó?- kacsintott huncutul.
Elpirultam.
- Szóval eltaláltam. És ki a szerencsés?- hajolt közelebb.
- Khmm...Jimin-ah.
- Róla beszéltél a múltkor?
- Igen. Ne mond el Hobinak, légyszives. Valami alakul, de még... nem tudom. Megcsókolt.
- Akkor azért volt ilyen a héten.
- Milyen?- érdeklődtem.
- Mintha nem a földön járna. Bár ma elég elgondolkodónak tűnt.
Közben megjött a kávé. Szóval elgondolkodó. Hmmm.

Jimin POV

Ez egy szar nap. A reggel még...az jó volt. De utána minden beszürkült. Megláttam Hobi-hyungot a fal mellett. Ő is letörtnek tűnt. A többiek mind el voltak foglalva. Mellé ültem.
- Mi a baj?- kérdeztem.- Letörtnek tűnsz.
- Te sem nézel ki jobban.
Felsóhajtottam.
- Hosszú.
- Az enyém is.- erőltetett mosoly jelent meg az arcán. Elnézett oldalra. Követtem a tekintetét. Seoyun-ah éppen ment el valahova. Mosolyogva búcsút intett a hyungnak.
- Seoyun-ah-val van valami?
- Nem. Ő tökéletes.- meredt maga elé.- Csak én nem vagyok az.
- Miért mondod ezt?
- Szeretem. Vele akarok lenni. És még egy normális randira se tudom elvinni.
Szavai az én érzéseimet fejezték ki.
- Ő meg olyan kedves.- folytatta.-  Azt mondja, nem baj. Hogy nem számÍt. De majd fog. És akkor mi lesz velem?- hajtotta le a fejét.
- De te legalább látod napközben. A turnéra is jön. Majd megoldjátok.- próbáltam felvidÍtani. Közben én egyre mélyebben voltam.
- Nézd meg most is. Itt vagyok, ráérek és én nem mehetek el vele egy kávét meginni. Helyette noonával találkozik. Dehát élnie kell az életét. Szeretném, hogy boldog legyen. Csak...szeretnék én is a boldogsága része lenni.
- Nem tudok tanácsot adni. Szeretnék, de nem tudok.- hajtottam le én is a fejem.
- Nem baj. Elég, hogy meghallgattál.- karolta át a vállam. Megveregettem a vállát és ott hagytam. Miért ilyen nehéz ez? El kell távolodnom. Támadt egy ötletem. Fogtam a telefonom és szervezkedni kezdtem.

Lilla POV

- És mi a helyzet Hobi-ya-val? Minden oké?- kérdeztem Seoyunt.
- Szerintem igen, szerinte nem. Bántja, hogy csak lopva találkozhatunk. Hogy nem mehetünk el egy étterembe, vagy moziba.- húzta a száját.- Nem érti, hogy engem ez nem érdekel.
- Szereted?
- Hát lehet őt nem szeretni?
- Tudod mire gondolok.
- Tudom. Igen, szeretem.- párásodott el a szeme.- Olyan kedves és gyengéd. Igazi lovag.
- Akkor megoldjátok.- fogtam meg a kezét.- Látszik rajta, hogy odavan érted. Azért is aggódik ennyire. És ha kell valamit segÍteni, szóljatok. Tényleg.
- Köszönöm. Illetve köszönjük. Lilla-ya, tényleg jól vagy?- nézett rám komolyan.- Hoseokie hÍvott vasárnap Japánból.
Elhúztam a szám.
- Igen. A vasárnap.
- Nagyon aggódtak. Mindannyian.
- Tudom. Nem volt életem fénypontja, de úgyse megyek több ilyen party-ra. Az a nő....á, el is akarom felejteni, hogy a világon van.
- Mondok egy titkot.- hajolt közelebb.
- Mondd.- hajoltam felé én is.
- De nem mondhatod el, hogy elmondtam. Ahogy én se a csókodat Jiminnel. Megegyeztünk?
- Igen.
- Namjoon kitalált valamit. Visszavágnak a B.A.B.Y.-nek. Szombaton, a gálán.
Tágra nyÍlt a szemem. Folytatta.
- De nem csak ők, hanem a GOT7 és az EXO is. Már nagyon sok mindenkinek betettek. Ideje megállÍtani őket. Legalábbis Hoseokie ezt mondta. Azt is mondta, hogy elmondják majd neked, de csak amikor minden részlet a helyén van. Csak azért mondtam el, mert az a nő megérdemli. Tudom, mit hordott össze neked a mellékhelyiségben. UndorÍtó.
Nyeltem egyet.
- Felejtsd el. Érzi, hogy már nem sokáig húzza a KPOP  szakmában. Azért tapos ennyire. Nem annyira tehetséges és nem is annyira szép, mint hiszi.- most ő fogta meg az én kezem.- Te sokkal szebb vagy nála. Hallod?
- Köszönöm, Seoyun-ah. Jó barát vagy. És jó ember. Hobi-ya nagyon szerencsés.
- Komolyan gondoltam amit mondtam.
- Tudom. És tényleg köszönöm. Azt is, hogy elmondtad. Kiváncsi vagyok, mikor mondják el ők is.
- Szerintem nemsokára, csak ne szóld el magad, jó?
- Persze.
- Viszont nekem mennem kell vissza.- nézett az órájára.
- Üdvözlöm a srácokat, bár otthon úgyis találkozunk.
- Azért átadom.- mosolygott miközben összeszedte a dolgait.
- És ezt majd megismételhetnénk.
- Mindenképp. Szia!- intett búcsút.
Hazamentem én is. Nam 5-kor Írt, hogy 6 körül jönnek. Fél 7 volt mire ténylegesen hazaértek. Mosolyogva ültem a kanapén amikor bejöttek. Pontosabban rohantak. Még pontosabban Tae, Jk és Jimin futott.
- Mi a...- akartam kérdezni.
- Sietnünk kell. Megyünk bulizni illetve vacsorázni- vetette oda futtában Tae.
- Szia noona!- legalább Jk-be szorult némi udvariasság.- 7-kor jön értünk az autó.
- Helló!- köszönt Jimin is, de épp csak rám nézett és futott is a többiek után. Kiváncsian vártam a csapat másik felét. Fáradtan és jóval lassabban jöttek. Lehuppantak mellém.
- Mi van a srácokkal?
- Fiatalság, bolondság.- legyintett Jin.
- Mikor végeztünk közölték, hogy ma elmennek vacsorázni. Összecsődítették a '95 és a '97- es idolokat. Szóval csak mi leszünk.- mondta Namjoon.
- Ó, oké. Ez van.- tettem szét a kezem. Lazulni akarnak. Menjenek. Csak Jimin viselkedése volt furcsa. Hogy rám sem nézett szinte.
- Megyek zuhanyozni- emelkedett fel Suga. A többiek is kászálódtak.
- Anyuci, mennyire vagy fáradt? Jössz főzni?- kérdeztem Jint.
- Ha lélekben segítek az jó lesz?- kérdezte egy fáradt mosollyal.
- Nem azért kérdeztem. Csak veled jobb kornyikálni. Hiányzol.- görbült le a szám.
- Lejövök, ha magamhoz tértem és énekelünk, oké?
- Te vagy a legjobb.- dobtam neki egy puszit.
Felmentek, én azon gondolkodtam mit főzzek így, hogy csak 5-en leszünk. Valami újat esetleg? Merengtem a semmin még egy darabig a konyhában, aztán hallottam, hogy a srácok jönnek le. Tae és Jk elég hangos volt. Kiszóltam nekik az ajtóból.
- Érezzétek jól magatokat!- intettem.
- Köszönjük, noona!- kiabálták kórusban és integettek. Jimin is intett, de szótlan maradt. Agyhúgykövet kapok ettől a pasitól. Olyan jól nézett ki, legszívesebben....és ekkor bevillant a nagy ötlet. Nehogy már ne. Kettesével vettem a fokokat a lépcsőn.
- Fiúk! Kupaktanács!- kiabáltam.- Gyertek ki egy percre!
- Mi történt, noona? Ég a ház?- jöttek ki.
- Dehogyis. Csak arra gondoltam lazuljunk mi is! Nehogy már csak a gyerekeknek jusson minden jó!
- Mire gondolsz?- kérdezte Namjoon.
- Mozduljunk ki mi is!- kacsintottam.
- De hát hova? Azt sem igazán értem, hogy ezek az őrűltek minek mentek el. Ennyi idol egy helyen. Egy óra sem telik bele és ott lesz az egész sajtó.- húzta a száját.
- Nem étterembe akarok menni. Felmehetnénk a hegyre. Biztos tudtok egy félreeső helyet, ahol nem sokan mászkálnak. Viszünk pokrócot és veszek kaját az éjszakai piacon meg sojut és piknikezünk. Legalább nem a négy falat bámuljuk. Csak pár órára. A kisbusz le van sötétítve. Majd én vezetek. Kiszellőztetjük a fejünket. Na?- néztem körbe rajtuk.
- Éppenséggel tudok egy helyet- vakarta a fejét Nam, de még mindig haboztak.
- Srácok, egész nap vagy egy táncteremben, vagy egy stúdióban vagytok. Itthon meg a házban. Kell egy kis friss levegő. Nem beszélünk a munkáról. Nézzük a csillagokat.- biztatóan mosolyogtam rájuk.- Éjszakai piknik. Nem kell kiöltözni se. Jók vagytok így.
- Én benne vagyok. De sojut vegyél!- mondta Suga.
- Ez az!- emeltem fel diadalmasan az ökleimet.- Ha a remete kimozdul ti sem mondhattok nemet- böktem egyesével a mellkasukra.- Tíz perc múlva az autónál legyetek- ezzel lefutottam pulcsiért meg a többi szükséges cuccért.

Suga POV

A többiek megdöbbenve néztek rám, miután noona otthagyott bennünket.
- Mi van? Igaza van. Ki kell szellőztetni a fejünket. Gyertek, mert itt hagy!- bementem a telefonomért meg egy felsőért. Ők is.