Szerelmem I.

93.rész

Jimin POV

Ment a próba mintaszerűen. Az első pihenőnél Sungdeuk-ah-val megbeszéltük, hogy amíg elvagyunk Amerikában, addig ő elkezd dolgozni a koreográfián a SERENDIPITY-hez. Már várt egy üzenet is a telefonomon.
L:"Szerelmem! Még kávéztam egyet Seoyun-ah-val, bár gondolom úgyis sejtetted. Már a taxiban ülök. Ne hajtsd szét magad! Szeretlek♡♡♡XOXOXO"
Válaszoltam neki gyorsan.
J:"Jól van, jagiya, nem hajtom. Igyekszem majd haza. Szeretlek. Nagyon-nagyon. ♡♡♡ XOXOXOX"
- Lássuk az AIRPLANE PT2-t mégegyszer!- tapsolt Sungdeuk-ah.- Namjoon-ah, lehetőleg ne törj össze még egy mikrofont, jó?
A leader-ünk szégyenlősen összehúzta magát.
- Megpróbálom.- mondta. Hangosan kinevettük. A következő pihenőnél leültem Hobi-hyung mellé.
- Hogy vagy, Jimin-ah?- kérdezte.
- Jól.- elégedetten sóhajtottam.- Nagyon jól. És te?
- Én is.- mosolygott szélesen.- Nézd csak mit kaptam tegnap!- benyúlt a táskájába és kivett egy szemüvegtokot. Kinyitotta. Egy menő napszemüveg volt benne. Kivette és felvette.- Na, hogy áll?
- Szuperül. De kitől kaptad?- kortyoltam az üvegbe.
- A barátnőmtől, természetesen. Tegnap voltunk 10 naposak.- vidámkodott.
- Ú, tényleg! És te mit adtál neki?- érdeklődtem.
- Egy GUCCI selyemkendőt. Ma fel is vette.- mosolygott büszkén.
10 nap? Számolgattam az ujjamon. Vasárnap. Vasárnap leszünk 10 naposak. Mivel ajándékozhatnám meg?
- Mi van, Jimin-ssi?- kérdezte Taehyung.
- Ó, csak gondolkodok én mit vegyek a barátnőmnek. Vasárnap lesz a mi 10 napos fordulónk.
- Ne felejtsétek el a Rózsa-napot se!- szólt oda Jin-hyung.
- Jaja, hétfőn lesz, de mi ugye addigra nem leszünk itt.- bólogatott Namjoon-hyung.
- Tényleg!- csaptunk a homlokunkra egyszerre.
- Igen, igen. Most már észben kell tartsátok ezeket.- grimaszolt Suga.
- Úgy lesz.- vigyorogtam. Már tudom is mit veszek neki.

Lilla POV

Hazaértem, átöltöztem és elpakoltam. Jungkook-nak beraktam a szobájába az arcradírt. Aztán leültem és írtam egy email-t az ügynökségnek, aki a házat adja ki. Remélem mihamarabb válaszolnak. Lementem és kitakarítottam a tánc- és edzőtermet. Még csak fél 5. 6 előtt nem hiszem, hogy hazajönnének. Beléptem a profilomba és átolvastam én is újra a fanfiction-t. Este 9-kor hívnak majd, jó lenne nem beégni, mert nem emlékszek a saját írásomra. Beleolvastam a többibe is. Utána bevetettem magam a konyhába. Előkészítettem a csirkehúst a nyársakra, hagy pácolódjon a fűszerekben. Jiminie 6-kor írt, hogy végeztek, indulnak haza. A cég is visszaírt, hogy ki tudom venni a házat, mert pont arra az egy napra szabad. Kérték, hogy utaljam el a pénzt és utána küldik a részleteket. Ugrándozni kezdtem. Miután lehiggadtam elutaltam a kért összeget és szinte azonnal jött is az email a biztonsági kódokkal, meg hogy szombat délután 2-től mehetünk és másnap délig kell elhagynunk, a takarítás miatt. Át is küldtem Choi-nak egy üzenettel, hogy másnap felhívom és megbeszéljük, hogy is legyen. A fiúknak próba lesz aznap is, meg interjúk, ha jól emlékszem. Majd kitaláljuk, hogy legyen. Aztán hazaértek a srácok. Kisiettem az előtérbe. Jimin nyakába ugrottam.
- Szia szerelmem!- puszilgattam össze-vissza.
- Szia jagi!- szemmosolygott.- Mi történt? Nagyon fel vagy dobódva.- évődött.
- Nem örülhetek, hogy itthon vagy?- pöcköltem meg az orrát.
- Dehogynem. Ez a tiéd.- húzott elő a háta mögül egy csokor sárga tulipánt. Eddig észre se vettem, hogy csak fél kézzel ölel.
- Jaj, de szép!- elvettem, átkaroltam a nyakát és megcsókoltam.
- Na, kezdődik!- mondta Suga.- Bent leszünk.- hallottuk Namjoon-t. Nem foglalkoztunk velük.
Pihegve ölelkeztünk a csók után, immár kettesben.
- Szeretlek.- puszilta meg a homlokom.
- Én is szeretlek. És köszönöm virágot.- néztem a gyönyörű csokorra.
- Virágot a virágnak. A ruhádra emlékeztetnek.
Felemeltem a fejem. Csillogó szemmel nézett rám.
- Neked melyik a kedvenc virágod?- simogattam meg az arcát.
- Te. Te vagy.- adott egy puszit.
- Minden percben egyre jobban szeretlek.- leheltem az ajkára.
- Én is téged, jagiya.- két kézbe fogta az arcom.- Én is téged.- lágyan megcsókolt.
- Gyere, jagi. Menjünk be!- fogott kézen a csók után.
- Hogy ment a próba?- kérdeztem, miután beléptünk a nappaliba.
- Jól. Persze mindig vannak bakik, de a lényeg, hogy a fellépésen minden a helyén legyen. Ezért is gyakorlunk ennyit.
A többiek ott terpeszkedtek az ülőgarnitúrán.
- Mi a helyzet, srácok?- kérdeztem tőlük.- Fáradtak vagytok?
- Igen. Csak a szokásos. Bár most még örülhetünk, mert időben végeztünk.- mosolygott Namjoon.
- Igen, ez jó.- mosolyogtam én is. Jiminie leült és az ölébe húzott.- Jungkook-ah, beraktam az arcradírt a szobádba, jó?- néztem rá.
- Köszönöm, noona.- nyuszimosolygott, de aztán elvörösödött és lenézett a földre. Mi történt? Ránéztem Jimin-re és láttam, hogy csücsörítve cuppog Jungkook felé.
- Jiminie?- értetlenkedtem. Rám nézett és elnevette magát.
- A fanservice-t is gyakorolni kell. Igaz, Jungkookie?- a srácok is felnevettek.
Sóhajtottam és ingattam a fejem.
- Jiminie...
- Most megtanulja, hogy nem ajánlkozunk fel más barátnőjének.- szorította jobban a derekam. A mellkasomhoz húztam a fejét és megpusziltam a haját.
- Azért ne vidd túlzásba. Szeretlek.- súgtam.
- Én is téged. Megyek zuhanyozni, jó, jagi?- nézett fel rám.
- Megmossam a hátad?- haraptam be az ajkam. Felcsillant a szeme.
- Nemsokára 7 óra.- szólalt meg Jin.
- Ünneprontó!- forgattam a szemeim rá. Jiminie elnevette magát, de azért láttam, hogy kicsit csalódott.
- Kárpótollak, jó?- simogattam meg az állkapcsát.
- Megígéred?
Feltartottam a kisujjam. Összeakasztotta az övével.
- Becsszó.- adtam neki egy puszit.- Na menj, én meg megyek főzni.- álltam fel az öléből.- Amúgy is vízbe kéne tenni a szép virágom.
- Jól van, nemsokára jövök.- állt fel ő is. Adott még egy puszit és felment. A többiek is szedelőzködtek, de Namjoon-nak intettem, hogy maradjon. Szerencsére a srácok nem vették észre, ő meg úgy tett, mintha a telefonját böngészné.
- Mi a helyzet?- kérdezte, miután kettesben maradtunk.
- Voltam ma Kim-nim-nél. Szombaton megszöktetem Jiminie-t.
Elkerekedett a szeme.
- Csak egy éjszakára.- mosolyogtam rá.- Sikerült kibérelnem egy házat. Csak szólni akartam, mert hát neked azért tudni kell az ilyesmikről.
- Te aztán nem tétlenkedsz!- nevetett. Csendre intettem.
- Halkabban! Meglepetés lesz. Vasárnap leszünk 10 naposak és Seoyun-ah azt mondta, hogy ez itt nagy dolog.
- Igen, az. Az egyik pihenőn mi is erről beszélgettünk. Meg hogy hétfőn lesz a Rózsa-nap.- bólogatott vigyorogva.
- Igen, Seoyun-ah erről is felvilágosított. Csak még nem tudom, hogy csináljam. Mármint a szöktetést. Mert szeretném, hogy meglepetés legyen, de kellemetlen helyzetbe se akarom hozni, hogy ha készül valamivel... érted... hogy nincs nála. De ahhoz meg le kéne lőnöm a poént. Egyébként mi a program szombatra? Próba meg interjú, ugye?
- Igen. Elméletileg 5-kor végzünk.
- Tae már intézett valamit a hazaúttal kapcsolatban?- körvonalazódni kezdett a fejemben egy ötlet.
- Igen. Sejin-nim foglalt két jegyet neki meg a testőrének este fél 7-re.
- Hmmm. Akkor lehet, hogy beszélnem kéne Tae-vel. Hogy kérje meg Jiminie-t, hogy kísérje ki. Szerinted?
- Ez működhet. Én meg figyelmeztetem, hogy tartsa magánál bármit is vesz, nehogy megtaláld takarítás közben.- paskolta meg a térdem.
- Ó, hogy neked mennyi eszed van!- átöleltem.- Köszönöm.- veregettem meg a hátát.
- Nincs mit, noona. Nincs mit.
Elengedtük egymást.
- Azért örülök, hogy ezt Jimin-ah nem látta. Különben velem csinálná a fanservice-t.- pirult kicsit.
- Namjoon-ah, szeretlek benneteket. Máskor is megöleltük már egymást. Barátok vagyunk, nem?
- De, noona. Azok vagyunk.-biccentett.
- Akkor meg ne csináljátok már ezt.- fújtam.- Először Yoongi-ya, most meg te. Képzeld, elnézést kért. Mert beszólt. Mintha nem ezt csinálta volna eddig is.- csóváltam a fejem.
- Nem mondod!- heherészett.
- De, mondom. Tudom miért mondtad te is, amit mondtál. De azért érthető volt Jiminie reakciója is ma, nem gondolod?
- Jungkookie  minket is meglepett. Elég... merész volt. De Jimin-ah helyre tette, ahogy látom.
- Szerintem is. Nem gondolta ő azt komolyan, csak Jiminie vérét akarta szívni. Igaz, kicsit túllőtt a célon.- biggyesztettem a szám.- De hát el kell fogadnunk, hogy egyszer felnő. És inkább ti tanítsátok meg a határokra mintsem egy idegen.
- Hát igen.- vakarta meg a tarkóját elgondolkozva. Fáradtnak tűnt. Igazán fáradtnak.
- Namjoon-ah, hogy vagy? Kimerültnek tűnsz. Van valami vagy csak a hajtás?- kérdeztem.
- Is-is. A tegnap... nem volt egyszerű.- dőlt hátra.
- Elhiszem.- dőltem én is mellé.- Megijedtél te is, igaz? Hát persze, hogy igen.
- Igen. Tök nyugodtan mentem velük. Aztán... olyan volt, mintha széthullana minden. És...- megállt.
- És jön Amerika, az új lemez, a comeback...- folytattam helyette.
- És a minden is.- sóhajtott. Megdörgölte az arcát. Nem szólt egy ideig.- Néha sok.- suttogta aztán.
- És te vagy leader. Akinek tartania kell magát.- suttogtam én is. Az ő szeme csukva volt, az enyém nem. Ahogy hátra volt döntve a fejem láttam, hogy Jiminie jön le. Mutattam neki, hogy ne szólaljon meg. Leült a lépcsőre.
- Igen, tartanom kell magam. És mindig két lépéssel előrébb járni, mert egy már nem elég.- sóhajtotta.
- Namjoon-ah, te néha már három lépéssel előrébb jársz. Lassíts le fejben. Hagyj időt magadnak regenerálódni. Mit csinálsz elalvás előtt?- kérdeztem.
- Dalszöveget írok. Illetve próbálok, de sokszor csak ülök a papír fölött.- húzta a száját.
- Akkor most egy darabig ne csináld. Fogj egy jó könyvet és olvass! Vagy csak hallgass egy kis zenét, a magad örömére. Legyél kicsit Namjoon-ah, nem RM, a leader.
- Azt kéne.- sóhajtotta.- A piknik jó volt szerdán. Csak feküdni a csillagok alatt. Egy darabig elfelejteni kik vagyunk.
- Megyünk majd még. De most már mindannyian. 9-en pont beférünk a kisbuszba.- löktem oldalba.
- Az jó lenne.- mosolygott a hangja.
- Összehozzuk.- mosolyogtam én is.
- Ne tudd meg mennyit nyühögtek Jungkookie-ék, hogy ők kimaradtak.- kuncogott.
- Legközelebb ott lesznek. De akkor kell egy utánfutó a kajának!- kacagtam.
- Az hétszentség!- most már nevetett ő is.
- De Namjoon-ah- komolyodtam vissza- beszélj a srácokkal. Oszd meg a terheket, vagy legalább csak beszéljetek róla. Együtt könnyebb.- ránéztem. Már kisimultabb  volt az arca.
- Tudom én is.- komolyodott vissza ő is.
- És jöhetsz hozzám is, bármikor.- megsimogattam a vállát.
- Ezt is tudom. Köszönöm, noona.- felemelte a fejét és rám nézett.
- Nincs mit. Menj zuhanyozni! Én meg megyek főzni, ha jól hallom Jin már jön lefelé.
Odafordultunk a lépcső felé. Jimin vette az adást már előre és úgy tett mintha akkor jött volna le.
- Ó, a kiskuktám az!- kacsintottam Jiminie-re.
Odajött és hátulról átölelte a nyakam.
- Remélem, nem vagy csalódott.- adott egy puszit az arcomra.
- Egy cseppet sem.- simogattam meg a haját.
- Jól van, megyek.- állt fel Namjoon.
- Majd kiabálunk, amikor kész a vacsora.- mondtam neki. Otthagyott bennünket. Hátradöntöttem a fejem és Jimin szemébe néztem.
- Szeretlek.- mondta, majd két kézbe fogta a fejem és megcsókolt PÓKEMBER-stílusban.
- Én is szeretlek. Bocsi, hogy leintettelek...- mentegetőztem volna a csók után.
- De nem akartad megakasztani. Tudom.- átugrott a háttámlán és magához húzott.- Sze...ret...lek...- puszilgatott minden szótag között.
- Hmmm. Ez finom. Még.- tartottam a szám.
- Igenis.- vigyorgott és megcsókolt. Egyre forróbban. Aztán megszakította.
- Most tényleg Jin-hyung jön!- lihegte.
- Ú, akkor szaladjunk!- sürgettem. Vihogtunk, mint két rossz gyerek és befutottunk a konyhába.