Lilla POV
Bealudtam filmnézés közben. 6- kor ébredtem fel. Namjoon és Jin volt ott velem. Gondolom a játék után lejöttek ők is filmezni és hozzám hasonlóan bealudtak. Csendben kimentem a konyhába és csináltam egy kávét. Jobban mozogtam és az oldalam sem fájt. Szuper. Megkívántam egy kis édeset. Neki álltam gofrit csinálni. Már nem vagyunk gyerekek, ehetjük először a desszertet. Namjoon jött be álmos fejjel.
- Hát te? Mit csinálsz?
- Gofrit. Szeretitek, nem? Kérsz forró csokit?
Bólintott és leült.
- Noona, nem kéne kímélni magad? Van két repedt bordád. Amiről mellesleg nem szóltál.- korholt.
- Namjoon- ah, az orvos azt mondta, hogy pihenjek, de feküdni sem jó egész nap. Meg ülni. Fáj a fenekem már tőle. Negyed annyit nem mozgok mint normál esetben. Köszönöm, hogy aggódsz, de hidd el én sem akarok bajt magamnak. Mentek holnap a családodhoz? Ugye nem mondtad le?- tettem elé egy tányért rajta gofrival.- Jó étvágyat!- mosolyogtam rá.
- Nem, nem mondtam le. De nem akarlak itthagyni egyedül. Miért nem jössz velünk?- enni kezdett.
- Figyelj, valószínűleg aludni fogok. Menjetek, szükségetek van rá. Csak pár óra, de jobban fogjátok érezni magatok. Amúgy hétfőtől nektek is újra menni kell. Akkor ugyanúgy egyedül leszek napközben. Nem lesz semmi baj.
- Ne is legyen. Oké, elmegyünk. De ha bármi van...
- Akkor hívlak. Namjoon-ah- halkítottam le a hangom- ugye nem szóltatok neki? A tetoválásról?
- Nem, dehogyis.- rázta a fejét.
- Jó, köszönöm.- megpaskoltam a karját.
- Majd te elmondod neki. Vagy megmutatod.- szemmosolygott.
Kikerekedett a szemem.
- Ne kezdd te is! Elég volt Suga meg Hobi. Nem fogom elmondani, megmutatni meg végképp.
- Tetszik?
Elvörösödtem.
- Namjoon-ah...az tök mindegy, hogy tetszik- e. 5 hétig rám se nézett, mert azt hitte mindannyiótokkal kikezdtem. Ha most béke lesz, én boldog leszek, komolyan. Amúgy se hiszem, hogy ...az esete lennék, ahogy Suga mondta. Ha sikerül összebarátkozni, akkor jó. De nem fogok se felajánlkozni, se kikezdeni vele. Tényleg. Soha nem is terveztem. Hidd el.
- Noona, elhiszem. Csak kérdeztem.
Bejött Jin is.
- Noona...- húzta össze a szemét.
- Kérsz te is? Ha igen, ülj le. Szerintem a többiek is mindjárt jönnek. És Jk meg Tae elpusztítja az egészet.
Már hallottam is, hogy rohannak le a lépcsőn.
- Gyorsan dönts!
Le is ült.
- Egyszer meggyógyulsz és akkor én foglak elkalapálni- húzta a száját, de aztán elnevette magát.- Adj gyorsan párat, mert ezek tényleg mindet fel fogják zabálni.
- Mi ez az illat? Sütemény?- robbantak be az ajtón.
- Gofri meg forró csoki. Gyertek, üljetek le!- raktam le az asztalra nekik is egy nagy adagot.
- Suga még lent van a stúdióban?- kérdeztem Namjoont amikor visszamentem a pulthoz.
- Azt hiszem igen.
- Vigyek le neki szerintetek?
- Úgyis fog jönni kávéért. Aztán, ha akar majd eszik. Nem annyira édesszájú.
- Jó tudom, de rég volt ebéd.
Megérkezett Hobi és Jimin. Összekarolva. Nevetgélve. Hosszú idő után először. Örültem nekik. Most olyanok voltak, mint régen.
- Kértek ti is?- mosolyogtam rájuk. Mosolyogva bólogattak.
- Igen, az illatokra jöttünk le. Meg a hangzavarra.- lökdöste odébb Jk- t Hobi. Jimin végig nézett rajtam. Mit néz? Elfordítottam a fejem a gofrisütőhöz inkább, mert éreztem, hogy pirulok. Nem láttam, hogy a hyungok összenéznek. Jimin leült Tae mellé. Raktam még egy nagy adagot az asztalra meg két bögre forró csokit.
Azért félreraktam párat Sugának, hátha mégis enne. Aztán neki álltam falatozni én is. Közben cseverésztünk, mi hárman a pultnál, ők négyen az asztalnál. Mikor befejeztük, bepakoltam a mosogatógépbe és elindítottam. Kimentem a nappaliba utánuk. Telefonoztak szokás szerint. Suga is feljött és megette a félretett gofrit. Mutogattuk egymásnak a vicces videókat, meme- eket. Egyszercsak Tae lecsapta a telefonját és idegesnek tűnt.
- Mi történt?- kérdeztük szinte egyszerre.
- Semmi.
Összenéztünk.
- Taetae, mi a baj?- kérdezte Jimin tőle.
- Nézd meg! Megint kezdik.- dobta oda a telefonját neki. Kiváncsian vártuk mi az. Jimin is elhúzta a száját, amikor megnézte és odamutatta Hobinak és Jungkooknak. Aztán odaadta Namjoonnak. Ők voltak, női ruhàban. Elmosolyodtam egy pillanatra. Aztán el kezdtem olvasni a kommenteket. Transzvesztita viccek, ki a fiú a shippekben és az összes többi mocsok. Képletesen leírva.
- Tök jók ezek a képek, mit vagytok kiakadva? Jó a kommentek alpáriak, de akkor is.- mondtam nekik.
- Mindig ez van. Előrángatják és adnak nekünk.- válaszolt Tae könnyes szemmel. Hallottam, ahogy Nam csikorgatja a fogát.
- És aztán? Amikor ezek a képek készültek jól éreztétek magatokat, nevettetek. Ez egy szép emlék. És most hagyjátok, hogy ezt elvegyék tőletek. Valakik, akik nem is ismernek. Ti mégis engeditek, hogy hatással legyenek az életetekre. Egyébként meg öt perc alatt találok neked 100 posztot arról, hogy szoktad kikötözni a nőket az ágyhoz, mert akkora dom vagy. Akkor ezek szerint az is igaz?- kérdeztem.- Csak mert le van írva. Tessék.- mutattam neki a telefonomon egyet.
- Nem, de...szemétkednek, mert szoknya van rajtunk. Hogy nem vagyunk igazi férfiak.
- Nem attól leszel férfi, hogy nadrág van rajtad.- néztem rá komolyan.
- Akkor mitől?- ezt már Jungkook kérdezte. Körbenéztem a többieken.
- Rajta! Kiváncsiak vagyunk mit mondasz- mondta Suga. Oké, legyen.
- Azt nem tudom, de azt igen, hogy lehetsz felnőtt. - néztem vissza Jk- re.- Úgy, hogy teszel rájuk. Hívhatnak akárminek, de te te vagy. Neked, egyes- egyedül neked van jogod ahhoz, hogy eldöntsd ki akarsz lenni. Az, hogy valaki innen pár ezer kilométerre, vagy akár a szomszédban azt írja egy aljas posztban, hogy kislány vagy, az nem számít. Nem szabad, hogy számítson. Nem engedheted meg... nem engedhetitek meg- néztem körbe- hogy más mondja meg kik vagytok. Ha hatalmat adtok nekik magatok felett, akkor élni fognak vele. Aztán egy nap már azt sem tudjátok kik vagytok. Mert mindent el fognak venni.- sóhajtottam egyet.- Fanyalgók és irigyek mindig lesznek. Ez sajnos elkerülhetetlen, de sokkal többen vannak akik szeretnek. Koncentráljatok arra. Kéne hallgatnotok egy kis BTS-t, sokat tanulhatnátok. LOVE YOURSELF meg minden.- dőltem hátra, mint aki jól végezte dolgát. Nem szólaltak meg. Hmmm. Csak néztek maguk elé.
- Mi van, valami rosszat mondtam?- húztam össze a szemöldököm.
- Nem, nem. Csak ez...ez elég intenzív volt. - paskolta meg a térdem Namjoon a torkát köszörülve.
- Hát, néha belelendülök. Mondtam már, hogy ilyenkor lőjjetek le vagy szóljatok közbe vagy valami, de nem hallgattok rám.A ti hibátok.- vontam meg a vállam. Suga felnevetett. Aztán lassan a többiek is. Bár a három legfiatalabb halkabban.
- Noona, ha nem volnál, ki kéne találni- húzott oda magához Jin a vállamnál fogva.
- Ezt tartsd észben, amikor legközelebb vitatkozol velem.
- Mindig észben tartjuk, ezért vitatkozunk veled.- grimaszolt Suga.
- Ó, te szófacsaró!- legyintettem felé.- Kértek valamit inni?- álltam fel.- Nem?- rázták a fejüket.- Én kiszáradtam. Ja, elég rosszul esett, hogy nem nevettetek életem poénján. Mármint hogy hallgassatok egy kis BTS-t. Le vagyok sújtva. - ezt már a konyhaajtóból visszafordulva mondtam. Kitört belőlük a röhögés.Suga POV
Én is ezt mondom mindig.
- Szóval, választ kaptál a kérdésedre?- veregettem meg Jungkook vállát, miután abbahagytam a röhögést.
- Hyung...- kicsit azért zavaros volt a tekintete.
- És ti?- néztem a másik kettőre. Főleg Jiminre.
- Én is ezt papolom nektek mindig.- szólt oda nekik Namjoon.- Nem tudunk megfelelni mindenkinek. Ha látják, hogy fáj, annál jobban fogják csinálni. Azzal tudunk visszavágni, hogy csináljuk tovább, ahogy mi szeretnénk. És boldogok vagyunk.
- Egyébként meg ennyi, nézd csak- mutattam oda Tae- nek a telefonját. Jelentettem a posztot és blokkoltam, hogy többet ne is lássa és visszaadtam neki.- Két kattintás. Persze, ha túl mennek egy határon, akkor bepereljük őket. De ezek csak arctalan senkik, akiknek ez a legnagyobb örömük az életükben. Ülnek egy sötét szobában és annyira szar az életük, hogy így élik ki magukat. Szót sem érdemelnek.- grimaszoltam.
- Nekünk se mindig megy könnyen, ti is tudjátok- mondta Jin.- De ha összecsapnak a hullámok, akkor gyertek és beszéljük meg.- felállt.- Jön valaki játszani? Használjuk ki a szabadságot.
- Megyünk?- nézett össze Jk és Tae. Elvigyorodtak. - Jössz, Jimin- ah?- fordultak felé.
- Igen, csak...Namjoon-hyung, lenne 5 perced? Beszélnünk kéne.
- Persze. Gyere a szobámba. Megyek utánad a stúdióba!- fordult hozzám.
- Oké. Megyek csinálok egy kávét. Te is kérsz?- bólintott.- Lent várlak.
Mindenki felment, csak Hobi maradt a nappaliban. Én bementem a konyhába. Kell a koffein, ez megint egy hosszú éjszaka lesz.
KAMU SEDANG MEMBACA
Szerelmem I.
Fiksi Penggemar"-Na így már jobb. Most, hogy nevetsz el kell árulnom valamit. Megjelöltelek. Az előbb. - Megjelöltél?- vontam össze a szemöldököm. - Kiszívtam a nyakad. Most már mindenki tudja, hogy hozzám tartozol.- mosolygott büszkén. - Miért? Aláírtad?- kérdezt...