Szerelmem I.

169.rész

Lilla POV

Jiminie megmutatta a csillagát a srácoknak. Én Lizát faggattam közben.
- Meddig maradsz?-kérdeztem.
- 17.-éig.
- El se hiszem, hogy itt vagy.- öleltem magamhoz.
- Én se nagyon.- vigyorgott, mint a fakutya.- Jól nézel ki. Boldognak.
- Az vagyok. Nem vagy éhes?
- Kicsit.
- Egyél, hátha akkor feloldódnak. Látják, hogy emberből vagy.- nevettem. A srácok ugyanis tisztes távolból nézegették. Oké, kicsit kaotikus volt az érkezése a jóvoltomból, de most már ideje, hogy felengedjenek.- Ti megvacsoráztatok már, ugye?- kérdeztem őket.
- Igen, noona.- bólintott Jin-ah. A húgom majd megpukkadt.- Liza, viselkedj! Mondtam, hogy csak Jiminie tudja mit jelent magyarul. Szokj hozzá, mert mind így hívnak. Néha Jiminie is.- haraptam be a szám.
- Ó... basszus...- kicsit félrenyelt.- Tényleg undorítóak vagytok.- mondta fejcsóválva.
- Igen.- bólintottam rá.- De olyan jó...- sóhajtottam elégedetten.
- Mizu, angyalkám?- jött oda Jiminie és leült mellém.
- Tényleg angyalkámnak hívod?- kuncogott a húgom.
- Értetted amit mondott?- kérdezte Namjoon-ah tőle.
- Annyiszor hallottam már a SERENDIPITY-t, hogy igen, ezt értettem.- bólogatott.- Ez finom. Mi ez?
- Bibimbap.- válaszoltam.
- Hmmm.- evett még pár falatot. Mosolyogva néztem, Jiminie meg körbevett. Imádok a karjaiban lenni. Liza vigyorogva nézett minket.- Hoztam ám nektek én is ajándékot. Csak a bőröndömben van.
- Egyél, majd odaadod.- legyintettem.- Kapunk valamit, szerelmem.- adtam egy puszit az arcára.
- Még ajándék?- eltűntek a szemei.
- Azt mondja. Én megköszöntem már az ajándékom?
- Igen. És én?
- Te is.- kapott még egy puszit.
- El fog kopni, annyit nyalogatod.
Nevetni kezdtem.
- Jin ugyanezt mondja neki állandóan. De szereted, ha puszilgatlak, igaz, szerelmem?
- Igen. Pusziból sosem elég.- tartotta az arcát, hogy folytassam. Hát lehet erre nemet mondani?
- Akkor nekem ennyi volt a vacsora.- grimaszolt a kedves testvérem. Hangosabban kezdtem nevetni.
- Ez meg Yoongi szavajárása.- világosítottam fel, amikor kérdőn nézett, hogy megint mi olyan mulatságos. A srácok is nevettek.
- Menjünk be!- javasoltam.- Ott mind le tudunk ülni.
- Nem biztos, hogy kész vagyok őket lámpafénynél is látni.
- Márpedig előbb-utóbb látni fogod őket. Essünk túl rajta.
- Jó.
Bementünk. Láttam, hogy nézik. Azt is, hogy görnyeszti magát, hogy alacsonyabbnak tűnjön. Mindig ezt csinálja.
- Liza, húzd ki magad! Púpos leszel.- veregettem meg a hátát.- Nem udvariatlanságból bámulnak.
- Tudom. De a reptéren is mindenki engem nézett és...
- Majd hozzászoknak.
- Baj van?- kérdezte Jiminie.
- Bámuljátok, az van.
- Befejeztük.- biccentett Namjoon.
- Köszi. És mit hoztál?
- Pár apróságot.- mosolygott. Leültünk, ő meg kinyitotta a bőröndjét.- Túró Rudit. Gondoltam hiányzik.- dobott egy hűtőszacskót nekem.
- Ó... kösziiii!- kapkodva kibontottam.
- Mi ez?- kérdezte Jiminie. Elmagyaráztam neki.
- Finom. Kóstold meg!
Adtam mindenkinek egyet. Először óvatosan ízlelgették, de aztán már tömték, mint én.
- Ez a tiéd.- nyújtott aztán egy pendrive-ot felém.
- Mi ez?
- Minden kép meg videó, amit csak találtam rólad, rólunk, mamáékról.
- Köszönöm szépen.
A srácok persze kiváncsiak voltak, elmondtam nekik.
- Megmutatod őket, noona?- kérdezte Jungkook-ah.
- Persze.
A tv-hez mentem és bedugtam. Párat láttak már, így nem hökkentek meg, hogy szőke voltam kicsinek. De az egyik képen leakadtak.
- Ez nem az aminek látszik.- sietve magyarázkodtam, mert Jiminie is megmerevedett. Én voltam menyasszonyi ruhában. A szalagavatómon.- Ez tradíció nálunk. A végzősöknek van egy bál-szerűség és általában keringőzni szoktunk és...
- Ott a videó. Indítsd el!- javasolta a testvérem.
- Jó.
Elindítottam. Közben magyaráztam, mi történik és miért.
- Hmmm... érdekes.- jegyezte meg a szerelmem.
- Tudom, de ez a hagyomány.- vontam meg a vállam. Megnéztük Liza szalagavatóját is. A ballagásainkat. A születésnapokat és az utazásokat is. A KCON-ról is voltak képek és videók.
- Elég jó helyetek volt.- vigyorgott a szerelmem.
- VIP. Az ACCOR HOTELS GROUP-nak dolgoztam. Mondtam, hogy ingyen volt a szoba az alkalmazotti bónusz miatt. A recepciós is így szerezte a jegyeket a lányának.- adtam neki egy cuppanós puszit.
- Lilla, hol tudnám felfrissíteni magam?
- Gyere, megmutatom! Mindjárt jövünk.- mosolyogtam rá a szerelmemre.
- Jó, angyalkám.
Bevittem a vendéglakosztályba.
- Elég jól bírod. Csak néha esik le az állad.- bökdöstem meg.
- Ú, basszus... ezért is akartam kijönni. Persze pisilnem is kell, de... ú, basszus... nem akarom bámulni őket, csak...
- Jól van, jól van. Holnapra majd összeszedettebb leszel. Főleg ha meglátod reggel, ahogy morgolódnak meg vakarják a feneküket csipás szemmel. Odalesz a csillogás.- kacsintottam.
- Tényleg?- most már azért kuncogott.
- Nem, de jobb lesz. Én is így voltam. És most pisilj, aztán menjünk vissza!