Szerelmem I.

18.rész

Suga POV

Noona olyan elveszetten nézett Jiminre. Viszont ha jól láttam, akkor Jimin is rá. Mint két tragikus szerelmes, akiket valami ármány elválasztott. Kint Bang PD még megállított bennünket.
- Jól van, srácok, menjetek haza. Holnap és holnapután nem kell bejönnötök, csak otthon gyakorolni. Vasárnap viszont le kéne forgatni a tartalmat ehhez a 3 naphoz. A TV- showt és a fotózást lemondtuk, azzal az indokkal, hogy ételmérgezést kaptatok. Kell róla a felvétel.
- Bang PD- nim, tehát vasárnap el kell játszanunk, hogy a halálunkon vagyunk?- kérdeztem.
- Gyakorlatilag igen- bólogatott.
- Akkor csináljuk holnap délelőtt. Ki leszünk mint a kutya. Én legalábbis biztos. Ezt ki kell innom magamból.- komolyan néztem rá.
- Hmmm. Azt hiszem igazad van.- nézett körbe rajtunk.- És akkor a vasárnapotok lesz szabad. Gondolom ti is bele fogtok csapni.- jegyezte meg a többieknek. Bólogattak.
- Akkor ezt megbeszéltük, holnap 10- re gyertek és utána el tudtok jönni a noonátokért. Jó lesz így?
- Tökéletes, uram.- helyeseltünk.
- Szólok Sejinnek. Namjoon- ah, jó választás volt. Határozottan. - veregette meg a vállát.
- Köszönöm, uram.
- Ja, mielőtt elfelejtem. Nincs karaoke részegen a vocal- line- nak. Jövő héten kell felénekelnetek a TRUTH UNTOLD- ot. Kíméljétek a hangszálaitokat.- nézett az érintettekre.
- Uram, higgye el, hogy semmi kedvem nincs karaokézni.- mondta Jin komoly arccal.- Két órával ezelőtt a vérét mostam- intett noona ajtaja felé- a szőnyegből. Én most csak egy pár üveg sojura vágyom.
A másik három csak könnyes szemmel helyeselt. Elgondolkodva Jiminre nézett.
- Jimin- ah, hogy vagy?
- Jól.- felelte zavarodottan. Én se értettem miért kérdezi. Szerintem egyikünk se.
- Csak azért kérdezem, mert Lilla-ya-nak ez volt az első kérdése. Nem azt kérdezte, hogy mi van vele. Pontosabban azt meg se kérdezte. Úgy kellett magamtól elmondanom neki. Hmm. Ki gondolta volna.- végigmérte Jimint.
Jimin csak döbbenten állt. Nem értette. Jártattam az agyam. Homlokon csapott a megoldás. Basszus, látta a tetoválást. Ott volt a mentősökkel. Összenéztünk Namjoonnal.
- Uram, beszélhetnénk négyszemközt? - fordult azonnal Bang PD- hez.
- Persze. Gyere, lefelé menet beszélünk. Ti meg gyertek majd utánunk. - nézett ránk. Elindultak. Vajon mi lesz?

Namjoon POV

Le kell tisztázni a helyzetet. Muszáj, hogy ne legyenek problémák. Miután becsukódott a liftajtó, rögtön belekezdtem.
- Uram, Jimin nem tud a tetoválásról. Én is csak ma láttam először. Mint ön is tudja, nem volt a legjobb a helyzet Jimin és noona között. Ez az igazság.
- Tudom. Elég vak ez a gyerek. És makacs. Gondolod, hogy most észhez tér?
- Remélem.- tényleg reméltem. Hogy végre nem lesz olyan ellenséges.
- Én is.- bólogatott elgondolkodva.- Namjoon- ah, tudod, hogy nincs semmi a szerződésetekben a kapcsolatokról. Direkt, mert bízom benne,hogy nem vagytok buták. Tisztában vagytok vele, hogy az idol élet messze nem a legideálisabb. Nehéz, küzdelmes és sokat vagytok távol. Ezt sok kapcsolat nem bírja. És azzal pedig én vagyok tisztában, hogy egy ponton mégis megpróbáljátok majd. Ezért sincs megtiltva. Addig amíg tudjátok kezelni. Egy szerelem sokat adhat, de sokat el is vehet.
- Uram?- mi a franc? Kiléptünk a liftből a mélygarázsban és megálltunk. Én még mindig zavarodottan néztem rá. Mire céloz? Jimin és Lilla?
- Namjoon-ah, ha valaha úgy nézett volna egy nő rám, mint Lilla-ya Jimin-ah-ra, akkor megnősültem volna.
- Dehát noona nem...
- Fiam, persze, hogy nem. Te a helyében elmondtad volna neki? És most se fogja. Ha Jimin-ah lép, az persze más. Már ha fel tud nőni és férfiként tud viselkedni. Nem úgy, mint egy hisztis kisfiú.- egy félmosollyal csóválta a fejét.- Ez a nő jót tenne neki. Igen. Elég erősnek és határozottnak tűnik. És vicces. Jegyezd meg, a humor fontos. Sok nehéz helyzeten átsegít. Mindjárt itt lesznek a többiek.- nézett a kijelzőre.- A tanácsom a következő: ne avatkozzatok bele, csak ha muszáj! Egyébként a belátásodra bízom a dolgot. Hogy mit mondasz el ebből a beszélgetésből a többieknek. Itt is vannak.- néztük ahogy kiléptek. Suga azonnal rámnézett, a szemében kérdés. Aprót biccentettem, hogy minden oké. Neki később elmondom. Az viszont még nem tudom mit fogok a többieknek mondani. Elköszöntünk Bang PD- től és beültünk a kisbuszba.
- Minden oké?- kérdezte Hobi.- Miről kellett beszélned a főnökkel?
Mit mondjak? Mit mondjak?!? Aham, meg is van.
- Csak megkérdeztem, hogy noona nem hallgat- e el valamit az állapotáról, hogy ne aggódjunk. Mert képes lenne rá. És igazam volt. Tényleg nem tört el semmije. Csak megrepedt. Két bordája. De Bang PD azt mondta ne izgassuk magunkat miatta, az orvos szerint nem fájdalmasabb mint akármelyik másik zúzódása. De azért lekapom a tíz körméről. Majd ha jobban lesz, persze- húztam el a szám, hogy hitelesebb legyen. Hitetlenkedve rázták a fejüket.
Kim- nim adta le az infót, amikor visszaért ma. Most jól jött, hogy noona csak arról beszélt, hogy nem tört csontja.Nem mondom el egyelőre, hogy miről volt szó. Lehet, hogy csak ártanék, ha igen. Jimin így is ki van. És mi is. Nekünk is gyógyulni kell még ebből. Újra össze kell kovácsolódnunk.
- Jin-hyung!- fordultam felé.- Van elég soju otthon?

Lilla POV

Az orvos megvizsgált és elmondta ő is, mekkora szerencsém volt. Mondta, hogy másnap mégegyszer ellenőriz és ha éjszaka nem leszek rosszul, akkor másnap délután tényleg hazamehetek. Jövő héten hétfőn vissza kell jönnöm az első kontrollra, aztán pár hét múlva még egyre, csak a biztonság kedvéért. Miután elment néztem valami k- drama- t, de aztán elaludtam. A gyógyszerek kiütöttek. Másnap reggelig fel sem ébredtem. 10- kor jött az orvos, mindent rendben talált. A kedves nővér segített megfürödni és bekente a zúzódásaimat. Kaptam egy könnyű ebédet is. Aztán vártam. A 2 órát, hogy jöjjenek és vigyenek haza. Az én kis családom.

Jimin POV

Jól szétcsaptuk magunkat tegnap. Mindenki. Könnyen ment a mai felvétel, gyakorlatilag hullák voltunk. Akartam beszélni tegnap a fiúkkal, de nem volt alkalmas. Mindenki felejteni akart, egyébként is, bocsánatot józanul kell kérni. Mikor odaértünk a kórházhoz, már tűkön ültem, magam sem tudom miért. Már szálltunk be a liftbe, amikor ránéztem Namjoon- hyungra. Valami nem stimmel. De mi?
- Jimin- ah, mi van? Mit nézel ennyire? Tudom, hogy nézek ki. Mint ti. Másnaposan.- fejfájós, nyűgös hangja volt.
- Üres a kezed.
- Igen, és?
Benyomtam a földszint gombját.
- Be kell mennem a boltba, mindjárt jövök. Ne hagyjatok itt. Kérlek.- és már kint is voltam, ahogy kinyílt az ajtó.
Az ajándékboltban sikerült mindent megvennem. Az eladó sokat segített, magamtól nem tudtam volna mi is kell pontosan és mekkora. Berakott mindent egy szép ajándékszatyorba. Fizettem és mentem is vissza a többiekhez, akik mintha mérgesek lettek volna. Nem értik, mi van.
- Tessék, ne mondjátok meg, hogy tőlem van. Lehet nem fogadná el.- nyomtam Jin- hyung kezébe. Megnyomtam a lift gombját.
- Mi ez?- kérdezte. Én már beszálltam és fogtam az ajtót mert mindenki csak bámult értetlenül és nem mozdult.
- Ruha. Gondolom nem szeretne meztelenül flangálni. Vagy szerintetek igen?
- Ó, basz...elfelejtettem!- fogta a fejét Namjoon- hyung. A többiek hitetlenkedve néztek rám. Aztán Tae és Jk szinte letepert, úgy örömködtek.
- Jól van, jól van.- próbáltam talpon maradni.- Nekem is csak most villant be 5 perce. Gyertek már, el fogunk késni!- mosolyogtam szégyenlősen. Nem akartam a középpontba kerülni, nem ez volt a célom.
- Ja, ne nézzetek bele, legyen meglepetés!- kértem őket, amikor elindult a lift felfelé. Elmosolyodtam. Meglepetés, na az lesz. Namjoon- hyung furakodott oda hozzám. Megölelt.
- Elfogadná. - súgta a fülembe. Nyeltem egyet.
- Gondolod?- kérdeztem vissza sóhajtva.
- Tudom.- veregette meg a lapockámat.- És köszönöm.- nézett a szemembe.- Nekem teljesen kiment a fejemből. Vagyis mindannyiunknak. Csak neked nem.
- Hyung...- elvörösödtem.
- Így van, Jimin- ah.- hallottam Hobi- hyungot.- Mindegy mikor, de eszedbe jutott. Jobb későn, mint soha.
Kinyílt a liftajtó. Ahogy mentünk a szoba felé, Suga jött oda mellém.
- Milyen meglepetést találtál ki?
- Csak annyit mondok, hogy Jin- hyung boldog lesz.
Felnevetett.