Szerelmem I.

101.rész

Lilla POV

Hát kicsit hosszabban zuhanyoztunk, mint az illendő. Segített megmosni a hajam és hát egyik dologból jött a másik... nem tudok betelni vele. És ő sem velem. Nevetgélve és pirulva tálaltam fel a vacsorát, amit a kiskuktám segítségével készítettem el kapkodva. Megvacsoráztunk, aztán négyen összeültünk kicsit angolozni. Hozták a könyveiket és felolvasták. Javítgattuk a kiejtésüket, beszélgettünk, gyakoroltunk. Jiminie keze egy percre se szakadt le rólam. Összebújva aludtunk el később, kifáradva az aznapi sok élvezettől. A péntek elrepült, elég sokáig bent voltak, mert ismertették velük az amerikai ütemtervet. Én napközben intéztem a szombathoz szükséges dolgok beszerzését. Jin-nel este sikerült beszélnem, amíg Jimin zuhanyozott.
- Anyuci, biztos tudod, de holnap nem leszek itt este.
- Tudom.- vigyorgott.
- Előkészítek mindent neked a hűtőbe, jó?
- Jó, de én is meg tudom csinálni.
- Tisztában vagyok vele, de nem akarlak cserben hagyni.- mosolyogtam rá.- Biztos fáradt leszel.
- De ne vidd túlzásba! Csak négyen leszünk. Hobi-ya Seoyun-ah-nal alszik.
- Mi a manó!- húztam fel a szemöldököm.
- Igen, ma mondta délután.- húzta fel ő is az övét.
- Rendben.
Még cseverésztünk főzés közben, nem sokkal később Jiminie is csatlakozott. Fáradt volt, de vacsora után még segítettünk Taetae-nek csomagolni, aztán filmeztünk és aludtunk. Reggel 8-kor felébresztettem őket. Fel voltam dobódva, Jiminie meg is jegyezte, hogy a szokásosnál is jobb a kedvem. A hyung-ok csak mindenttudóan mosolyogtak rajtunk. Szerencsére egyikük sem szólta el magát. Miután elbúcsúztattam őket belevetettem magam a munkába. Elrendeztem a szobákat, összepakoltam amit vinnem kell és előkészítettem a vacsorát Jin-nek. 1-kor megérkezett Choi és elindultunk a házhoz. Közben jót beszélgettünk mindenféléről. A ház maga volt a csoda élőben. Szuper berendezés, minden hightech és a legmagasabb komfort. Átnéztük és nem találtunk kivetnivalót. Fél 3-kor visszament a céghez. Most már csak készülődnöm és várakoznom kell.

Jimin POV

Nyomtuk oda-vissza a műsort. Muszáj, mert Amerikában nem lesz sok lehetőségünk és ahogy visszatérünk, jön a comeback. Nem sok időm volt írogatni a szerelmemnek és már csak egy napunk van. Kicsit bántam, hogy megígértem Tae-nek, hogy elkísérem, de ő a legjobb barátom és szüksége van rám. Végeztünk és mi négyen az autóhoz mentünk.
- Kiváncsi vagyok mi lesz otthon.- szólalt meg Tae, miután elindultunk.
- Nem tudom, Taetae, remélem, hogy nincs nagy baj.- fogtam meg a kezét.
- Meglátjuk.- kicsit könnyes volt a szeme.
- Majd írj vagy hívj, jó?- húztam a fejét a vállamra.
- Jó.- szipogott.
Elhallgattunk. Amikor a mamája meghalt... fú, az kemény volt. Nagyon maga alatt volt. És ha most... á, bele se akarok gondolni. Lassan a reptérnél voltunk.
- Vettél virágot?- kérdezte Tae hirtelen.
- Igen.- mosolyogtam.
- Milyet?
- Vörös rózsát.
- Az szép. Biztos tetszeni fog neki.- mosolygott ő is.
- Remélem.
Choi behajtott a reptérre.
- Jól van, itt vagyunk. Tényleg írj majd, rendben?- öleltem meg.
- Fogok, Jimin-ah. Mindenképp. Ha nem is ma, majd holnap. Köszi, hogy elkísértél.
- Nincs mit, Taehyungie. Vigyázz magadra! Üdvözlöm a családod!
- Átadom.
Elköszöntek és kiszálltak. Már épp írni akartam a barátnőmnek, hogy úton vagyok haza, amikor Choi hátranyújtott egy táskát.
- Ezt neked küldik, Jimin-ssi.
- Mi ez?- vettem el.
- Nézz bele!- mosolygott.
Úgy tettem. Üdítők és chips. Meg egy levél. Kibontottam.
"Szerelmem!
Most már hivatalos. Elraboltalak.
Csak viccelek, a cég tud róla. Choi elfuvaroz hozzám és eltöltünk egy romantikus estét kettesben, ha benne vagy.
Ugye benne vagy?
Szeretlek. A te jagiya-d"
Elvigyorodtam. Elővettem a telefont újra és írni kezdtem.
J:"Még szép, hogy benne vagyok. Szeretlek. A te Jiminie-d"
- Nos, minden világos?- nézett bele a visszapillantóba Choi.
- Persze. Mennyi még?
- Kb. 30 perc.- nézett a GPS-re.
- Kérsz egy üdítőt?- nyújtottam előre az egyik üveget.
- Igen, köszönöm.
- Őrült nőszemèly.- ingattam a fejem kuncogva és ittam egyet az üvegemből.
- Hát van benne valami, de én még ilyen szervezett őrültet nem láttam.- mondta Choi elgondolkodva.- Ha lenne benne egy csepp rosszindulat, akkor lenne mitől félnünk.
- De nincs.- grimaszoltam.- Hogy sikerült ezt összehoznia?- Choi biztos tudja.
- Kedden bevonult Kim-nim-hez és engedélyt kért.- mosolygott a testőröm.- Ő pedig megadta. Aztán megkérte Taehyung-ssi-t, hogy kérjen meg téged, hogy kísérd el.
Heherészve ingattam a fejem.
- Namjoon-ssi-t meg megkérte, hogy valahogy vegyen rá, hogy tartsd magadnál, ha veszel neki valamit. Hogy nehogy rosszul érezd magad, hogy nincs nálad. Mondom, szervezett őrült. Ne tudd meg, mennyi cuccot hoztunk magunkkal ma. Nehogy Jiminie hiányt szenvedjen! Szó szerint ezt mondta.- heherészett ő is.
- Ott maradsz velünk?- érdeklődtem.
- Igen, a vendégházban.- bólintott.- Délben pedig hazaviszlek benneteket.
- Rendben. Kérsz chips-et?- bontottam ki a zacskót.
- Csak egy kicsit.- előre tartottam, hogy tudjon venni.
- Hihetetlen, hogy összehozta.- vettem én is a zacskóból.
- Kellett hozzá némi szerencse, de igen, összehozta. Élvezd, Jimin-ssi! Jót fog tenni mielőtt beindul a daráló.
- Úgy lesz, Choi, úgy lesz.
Még beszélgettünk az amerikai útról, de már tűkön ültem. Aztán végre odaértünk. Choi beütötte a kódot és behajtottunk. A szerelmem már a lépcsőn jött le. Kipattantam az autóból és odafutottam. Felkaptam és megpörgettem.
- Őrült vagy! Szeretlek!
- Én is szeretlek!- átkulcsolta a nyakam és megcsókolt. Choi közben kivette a táskámat a csomagtartóból. Leraktam és a vállánál fogva magamhoz húztam.
- Helló, Choi! A vacsora az asztalon.- fordult a testőrhöz.
- Köszönöm. Ha valami van, szóljatok. Én most visszavonulok. Behozom a lemaradást a sorozatomban. Jó éjt!- azzal otthagyott bennünket.
- Gyere, szerelmem!- simogatta meg a hátam. Elindultunk befelé.

Lilla POV

Elraboltam. Most csak az enyém. Mindössze 18 óra, de több, mint a semmi.
- Szeretlek.- álltam meg a lépcső tetején.- Ne haragudj, hogy a hátad mögött szervezkedtem, de szerettem volna meglepetést szerezni.- simogattam meg az arcát.
- Semmi baj, jagiya. Szeretlek. És ez egy nagyon jó meglepetés.- eltűntek a szemei, annyira mosolygott. Imádom.
- Szeretnél lezuhanyozni? Utólagos engedelmeddel hoztam neked tiszta ruhát.
- Remélem valami elegánsat, ami megy tiédhez. Gyönyörű vagy. Ez a szoknya...- forgatott meg.
Egy fekete ceruzaszoknya volt rajtam és a fehér selyemblúzom. Meg az új piros, pántos szandál, amit vettem. És a piros fehérnemű, amit megcsodált. Remélem leszaggatja.
- Igen.- bazsalyogtam.
- Akkor mutasd az utat!- nevetett. Útközben megmutattam neki a házat, aztán a hálószobába vezettem.
- Ott a fürdő és itt a táska, amiben mindent megtalálsz. Az asztalon van egy váza, ha szükséged lenne rá.- pirultam kicsit. Tudom, hogy nem felejtett el virágot hozni.
- Köszönöm. Igen, szükségem van rá. De rád jobban.- húzott oda magához. Két kézbe fogta az arcomat és megcsókolt. Hozzásimultam és elvesztem az ajkában.- Mondtam már milyen észvesztően gyönyörű vagy?- búgta a nyakamra, amikor már azt csókolgatta.
- Igen, de mindig jó hallani.- kuncogtam.
- És azt, hogy imádom, ahogy kuncogsz? A legédesebb hang a világon. Szeretlek.- emelte fel a fejét. Komolyan nézett.
- Szeretlek. Több vagy, mint amit valaha is reméltem.- simogattam meg az arcát.- Az én tökéletes szerelmem. Ahahah... nem.- tettem az ajkára az ujjam, mert tiltakozott volna.- Az vagy. Nekem az vagy.
Megfogta a kezem és belecsókolt a tenyerembe. Aztán a mellkasára tette. Hevesen vert a szíve.
- Érzed? Érted dobog.
Megfogtam a másik kezét és a saját mellkasomra tettem.
- Az enyém pedig érted.
Közelebb léptem és megcsókoltam. Az enyémnek támasztotta a homlokát a csók után.
- Szeretlek.- suttogta.- Nem tudom elégszer elmondani.
- Én is szeretlek téged, Jiminie. Nagyon-nagyon.
- Elmegyek zuhanyozni, jó?- puszilta meg az orrom.
- Rendben, szerelmem. Lent leszek. Várlak.
Adtam neki még egy puszit és lementem.

Jimin POV

Teljesen elöntöttek az érzelmek. Elkezdtem levetkőzni. A rózsák! Gyorsan vízbe tettem őket és elrejtettem az asztal alá. Oké, nem látszik. Eszembe jutottak a többiek. Írtam a csoportba.
J:"Köszönöm. Mindenkinek."
Utána levettem a hangerőt. Kivettem a ruhákat, amiket hozott. Elmosolyodtam. Fekete nadrág, fehér ing. Piros cipő és öv. Tökéletes. Pont, mint ő. Elmentem zuhanyozni. Ez életem egyik legjobb estéje. És még csak most kezdődött.