Szerelmem I.

15.rész

Lilla POV

Reggel még mindig az álom hatása alatt álltam. Suga nem jelent meg, gondoltam végre az ágyában aludt, miután lecsekkoltam a stúdiót. Felkeltettem őket, aztán mentem reggelit készíteni. Ma francia bundáskenyeret csináltam, azt a finom fahéjas- cukrosat. Lejöttek és leültek reggelizni. Jókedvük volt, egyedül Jimin tűnt feszültnek. Mintha a szokásosnál sötétebb tekintettel nézett volna rám. Álmaim hercege. Hmmm. A gondolataimba voltam merülve, amikor egyszercsak Jungkook perdült elém. Az egyik kezében bundáskenyér, a másikban tea.
- Noona, ez nagyon finom!- harapott egy nagyot mosolyogva. A pofijára odaragadt egy kis fahéjas cukor. Odanyúltam és letöröltem. Fülig vörösödött. Semmi erotikus szándékom nem volt. Tényleg nem. Édes, helyes gyerek, mintha az öcsém lenne. De pont a fiatalsága és tapasztalatlansága miatt zavarba jött. Nem tudtam mit mondhatnék neki, hogy ne rontsak a helyzeten. Tanácstalanul elfordÍtottam a fejem és a tekintetem összeakadt Jiminével. Dühtől égő szemmel nézett rám.
- Megint mi van?- kérdeztem fáradt, csalódott hangon.
Erre mindenki felkapta a fejét.

Jimin POV

Tudtam! Persze, hogy a legkisebbel kezdi. Jungkooknak még nincs sok tapasztalata, könnyen bolondÍtható. Én megmondtam, hogy ez lesz, ő is olyan. Aztán rám nézett az a nő és fájdalmat láttam a szemében. Minek játssza meg magát? Most lebukott.
- Megint mi van?- kérdezte. A többiek nem látták mi történt, Így kérdően néztek hol egyikünkre, hol a másikra.
- Kikezd Jungkookkal itt a szemetek előtt! Itt simogatja, ti meg oda se bagóztok!- mondtam indulatosan.
- Hyung!- nyögött Jungkook.- Ez nem igaz. Csak cukros volt az arcom és letörölte. Az én hibám, hogy zavarba jöttem.
- Ja, most még csak egy ártatlan érintés, egy kis cicázás, aztán meg rángat be az ágyába és már mehetnek is a képek a netre!
- Jimin! Fejezd be!- pattant fel Suga. Eddig csak párszor láttam ilyen mérgesnek.
- Még őt véded?- hökkentem meg.
- Igen. Meg kell védeni tőled, mert nem vagy eszednél. Könyörgöm, most mondta Jungkook, hogy csak megtörölte az arcát. Ne csinálj a bolhából elefántot!
- Mi a fene van veled? Csak nem beleestél?- támadtam vissza.
- Nem, csak vettem a fáradtságot, hogy egy kicsit megismerjem. Nem úgy mint egyesek.- bigyesztette le a száját.
- Talán te vagy a célpontja, ezért törleszkedik hozzád.- fröcsögtem.- De biztonságképpen talonban tartja Jk-t is, ha nálad nem jönne össze a dolog.
- Jimin!- csikorgatta a fogát Namjoon-hyung.- Gyere ki! Beszédem van veled.- állt fel az asztaltól és intett, hogy kövessem. Azonnal engedelmeskedtem.
Kint megfordult és szigorúan rám nézett. Már kezdtem volna amikor feltette a kezét.
- Egy szót se szólj. Egyszer mondom el, jól figyelj! Valamiért nem tudsz világosan látni, ha Lilláról van szó. Nem tudom mi az ami ennyire irritál téged, de per pillanat nem is érdekel. Ennek itt és most vége. Ne szólj hozzá, ha nem akarsz. Ne nézz rá, ha nem akarsz. Ez jogodban áll. Oké, tegyük fel, félsz, hogy csalódnunk kell. Mind félünk, de nem vádaskodhatsz alaptalanul. Érthető?
Bólintottam.
- Az angolt ettől függetlenül neked is tanulnod és gyakorolnod kell. Viszont nem lesz különórád, hanem majd hol V-vel, hol Jk-jel együtt fogsz menni, rendben? Így szemmel tarthatod mi történik, ha már ennyire aggódsz! De, és ezt nem győzöm kihangsúlyozni, nem szeretném azt hallani, hogy provokálod! Világos? Az órákon kÍvül, ha akarod, nézd levegőnek.- sóhajtott fel.- Halljam.
- Igen, hyung. Így lesz.
- Befejezted egyébként a reggelit?
- Igen, hyung.
- Akkor menj készülődni. Nemsokára megyünk.
Csendben felmentem a szobámba. Jó. Tudomást se fogok venni róla.

Namjoon POV

Nem szeretem leckéztetni a tagokat, mert felnőtt emberek, de néha muszáj. Nem engedhettem, hogy tovább fajuljon a helyzet. Visszamentem a konyhába. Lilla a pulton könyökölt, Jin és Suga próbált lelket önteni belé. A többiek szótlanul néztek rám.
- Befejeztétek a reggelit?- kérdeztem tőlük is. Mindenki bólogatott és várakozón néztek rám.
- Majd az autóban beszélünk. Most menjetek készülődni, én még beszélek noonával.
Megköszönték a reggelit és kimentek. Odasétáltam Lillához. A vállára tettem a kezem, hogy rám figyeljen.
- Nem fogom elmondani, mit mondott, gondolom sejted mi hangzott el. Beszéltem vele, hogy hagyjon békén. Tekintsen levegőnek, ha úgy tetszik.
- Értem- könny reszketett a pilláin.
- Idővel megenyhül, tudom. Nem ilyen ő általában. Vagy legalábbis régen nem ilyen volt. De ő is a csapat része.- sóhajtottam.
- Tudom és sajnálom, hogy miattam veszekedtek- most lefolyt két könnycsepp az arcán.
- Ne sÍrj! Nézd te is levegőnek őt. A többiek kedvelnek és ez a lényeg. Azt viszont el kell mondanom, hogy az angolt ugyanúgy gyakorolnia kell. De nem lesz különórája, hanem valamelyik másik maknae-val lesz együtt. Ne haragudj, nekem nincs időm külön foglalkozni vele.
- Ó, Namjoon, ez nem is kérdés. Már Így is sokkal tartozom. Én tényleg csak azt sajnálom, hogy gondot okozok neked.- megint könnyezett.
- Na, ne sÍrj! Minden oké lesz, higyj nekem. Majd idővel.- próbáltam bÍztatni.- Viszont most nekem is mennem kell. Rendben leszel?
- Persze. Menj nyugodtan! És ...köszönöm.- mondta halkan.
- Nincs mit. 5 után jövünk. Szép napot!
- Nektek is.

Lilla POV

Talán jobb lesz tényleg, ha levegőnek nézzük egymást, mint ez az állandó stressz. Hallottam, ahogy elmennek, de most nem volt kedvem búcsút inteni. Biztos megértik.
A következő 4 hét Így telt. Elmentek, hazajöttek. Én napközben rendeztem a háztartással kapcsolatos dolgokat. Mindennap próbáltam legalább 2 órát a nyelvet tanulni. Suga és Hobi sokat segÍtett. Egy idő után már azzal poénkodtak, hogy BTS dalszövegeket kéne Írnom, mivel félig angol-félig koreai nyelven beszéltem. Jinnel összenőttünk a konyhában, megtanÍtott minden trükkre. Én cserébe a süteménykészÍtés rejtelmeibe avattam be. Jimin az utasÍtást komolyan véve elkerült. Nem nézett rám, nem szólt hozzám, ha csak nem gyakoroltunk éppen. Szó szerint levegőnek nézett. Én nem tudtam ilyen könnyen megtenni. Mint a tiltott gyümölcs, úgy vonzott. De csak lopva néztem rá. Nem akartam újabb konfliktust. Az órákon úgy ahogy viselkedett, bár sokszor terelte el mindenfélével hol Tae, hol Jk figyelmét. Nem baj, én nem fogok árulkodni.
Egyszóval a többiekkel minden oké volt, Jiminnel meg fegyverszünet. A srácok irtó aranyosak voltak, sokat nevettünk, filmet néztünk meg ilyenek. Főleg a hyungokkal, mert kicsit kerültem Tae-t és Jk-t. Jobb a békesség. Minden folyt szépen a medrében.

Jimin POV

Elkerültem, de teljesen nem tudtam. A hyungok marha mérgesek voltak, de komolyan. Onnan tudom, hogy le se csesztek. Csak lesajnálóan néztek. És még jobban befogadták. Beszélgettek, nevetgéltek vele. TanÍtották koreaiul, táncoltak vele, filmet néztek meg minden. És rá kellett jönnöm, hogy mindegyiküket ugyanolyan barátként kezeli. Csak barátként, semmi több. El voltak, viccelődtek, de soha nem lépték át a határt. Családtag lett. Egy nővér, aki meghallgat, tanácsot ad. És jó tanácsokat. Hallottam a többieket beszélni róla. A terápiáról, amit javasolt a 3 hyungnak. Meg sok minden másról is. SegÍtett nekik. És vicces. Nem egyszer mentem le a nappaliba arra, hogy majdnem a földön fetrengenek a röhögéstől. Mi hárman pedig kimaradtunk belőle. Igen, Tae és Jk is. Tartotta velük a 3 lépés távolságot. Miattam. Nem tudtam mit tegyek. Már bántam az egészet. A fene egye meg! És persze ott voltak az éjszakák. Hol forgolódtam, hol róla álmodtam. Hogy velem beszélget, nevetgél, táncol. És mást is csinál... Frusztrált voltam. Nemsokára elmegyünk 2 napra vidékre forgatni. Beszélni fogok a hyungokkal, határoztam el magam.

Lilla POV

Az 5. héten vacsora után sziesztáztunk szokás szerint. Egyszercsak csörgött Namjoon telefonja. Felvette, de ki kellett mennem WC-re, Így nem hallottam mi történt. Amikor visszajöttem csak annyit láttam, hogy Jimin megvonja a vállát és annyit mond:
- Mindegy.
Később a stúdióban megkérdeztem Sugát.
- Mi van Jiminnel?
- Semmi. A testőrének megbetegedett az édesanyja, Így pár napig nem lesz. Addig kap egy újat, csak ennyi.
- Aha, oké.- és másról kezdtem el beszélni.
Másnap reggel, amikor megjöttek értük, már az új testőr is ott volt. Az előtérben búcsúztattam őket, és kirázott a hideg attól az embertől. Volt benne valami taszÍtó. Valami nem stimmelt vele, a kisugárzásával. Dehát úgyis csak pár napig lesz. Elhessegettem a rossz érzést. De délután amikor megjöttek, újra éreztem. Fura volt a tekintete. Furán nézett Jiminre. Mint aki...nem is tudom. Másnap ugyanez játszódott le. Megjöttek reggel és szinte fizikailag voltam rosszul. Ráadásul aznap délután ott is maradtak majd egy órát, mert megbeszélés volt a másnapi út miatt. 2 napig nem lesznek. Holnap TV felvétel itt Szöulban, aztán mennek valahova vidékre forgatni meg fotózás is lesz. Amikor vittem be kávét meg teát, megint láttam azt a tekintetet. Úgy nézett rá mintha egyszerre imádná és gyűlölné. Szólnom kéne? Nem tudtam mit tegyek. A srácok kérdezgették mi a bajom. Nem mondtam nekik semmit, mert lehet csak képzelődöm. Egész éjszaka forgolódtam. Másnap reggel, amikor búcsúzkodtam és jó utat kÍvántam nekik, Namjoon még odajött hozzám.
- Most lesz egy kis pihid, használd ki. Holnap estefelé jövünk csak. Mi jót fogsz csinálni?
- Mivel nem kell sietnem a takarÍtással, Így ma arra gondoltam, hogy bemegyek a városba. Most, hogy megkaptam az első fizetésem, veszek egy pár ruhát meg fodrászhoz is kéne mennem. Elverek egy kis pénzt. GO-GO!- Vicceskedtem, de a szemem sarkából úgy láttam mintha az új testőr lopva szagolgatná Jimin haját. Felfordult a gyomrom. Oké, szólok.
- Namjoon- hajoltam közelebb, hogy más ne hallja- ez az új testőr olyan furán néz Jiminre. Rossz érzésem van.
- Már csak pár napot lesz, de én nem vettem észre semmit.
- Nem tudom...csak kiráz tőle a hideg.
- Majd odafigyelek. Jó pihenést és jó költekezést!- ölelt meg.- Holnap jövünk.
- Sziasztok! Vigyázzatok magatokra!- integettem az ajtóból.
Te is, Jimin, kérlek.