Lilla POV
- Jó reggelt!- jött be a konyhába Namjoon-ah.
Ő volt az első, a többiek még éledeztek.
- Jó reggelt! Hogy vagy? Feldolgoztad már?- mosolyogtam rá.
- Félig.- mosolygott félszegen.- Egyébként jól vagyok, kösz a kérdést. És te? Te feldolgoztad már?
- Úgy vagyok vele, mint te.
- Menni fog.- biztatott.
- Ahogy neked is. Tessék, itt a kávéd.- tettem le elé.
- A húgod... a húgod mondta, hogy beszélgettünk vele?
- Persze. Miért félsz?- kérdeztem rá egyenesen.
- Mert ez magánügy, azért. Én mondtam a hyung-nak, hogy...
- Nem csináltatok semmi rosszat. Az, hogy én nem szívesen beszélek róla... nos, azt hiszem, ez érthető.
- Igen... vagy legalábbis gondolom. Megbántad, hogy bedőltél neki.
- Hmmm... ha jobban belegondolok, nem bánom. Ami történt... ahogy történt... az vezetett ide. Ha egy ponton is másképp lettek volna a dolgok, akkor lehet, hogy most nem beszélgetnénk. "Véletlenek nincsenek.", dereng?- mosolyogtam rá.
- Ott a pont.- lépett be Suga.- Egyébként jó reggelt!
- Neked is. Beszéltél anyukáddal? Hogy van?
- Jól, hála az égnek.- dörzsölte az arcát.
- Az jó. Át...
- Igen, mondtam neki, hogy üdvözlöd. Nem felejtettem el.- grimaszolt. Á, a koffeinhiány. Azért ilyen.
- Tessék, morgó medve!- nyomtam a kezébe a kávéját, ami már elő volt készítve.
- Azt mondtad, van beleszólásod, hogy legyenek a dolgok. Nekünk is van?- nézett a pohárra.
- Persze, ha kivitelezhető.- kiváncsian vártam mit akar.
- Nem lehetne, hogy ez maradjon?- intett hanyagul körbe.
- Mire gondolsz, hyung?- kérdezte Namjoon-ah.
- Erre. Ránk. A reggelikre... meg amúgy mindenre.
- Nem terveztem, hogy változtatnék rajta.- ingattam a fejem.
- Jó.- leült a vigyorgó leader-e mellé, mint aki jól végezte dolgát.- Folytasd, kiváncsiak vagyunk.
- Mit... jaaaa. Oké. Szóval ezért nem bánom. Követtem el hibákat, mint akárki más. Fájtak, de tanultam belőlük. És most itt vagyok. Nem mondom, hogy nem fogok soha többet hibázni, de majd azokból is okulhatok. Ahogy mindenki. Így fejlődünk.- fejeztem be a szónoklatot.
- Ezt én mondtam neked, amikor először beszélgettünk.- vigyorgott Suga.
- És én igazat is adtam neked, ha visszaemlékszel.- somolyogtam.
- Miben?- jött be a szerelmem.
- Hogy tanulhatunk a hibáinkból és ezáltal fejlődhetünk.- tájékoztattam.
- Aham.- odajött és nyomott egy nagy puszit az arcomra.- A tanulásról jut eszembe, hyung... majd küldök egy linket.
- Mihez?- lepődött meg Suga.
- Pár pozitúra, hogy képben legyél. Mert nem csak vízszintesben lehet csinálni.- vigyorgott rá csúfondárosan. Kirobbant belőlünk a röhögés. Annyira tudtam, hogy csak az alkalomra vár, hogy elsüsse neki, amióta Liza elmesélte, hogy min viccelődtek.
- Ez jó volt, Jimin-ah. Nagyon jó.- törölgette a szemét Suga, amikor már kapott levegőt.
A 15.-e és 16.-a elrepült, mint egy pillanat. Sokat ettünk, nevettünk és a srácok csak gyakoroltak, gyakoroltak, gyakoroltak. Jön a turné. És nekem volt még egy fájó búcsúm előtte. 17.-én kivittem a húgom a reptérre. Egyedül, mert Jiminie-ék valami TV-show-ban szerepeltek. Ezerszer bocsánatot kért, de leintettem. Nem haragudtam. Amúgy is veszélyes, a húgom is elég feltűnő és a szerelmem utálja, amikor sírok. És az tuti, hogy fogok. Nem örökre válunk el, de akkor is...
- Meg fogsz fojtani.- simogatta a hátam. Azért remegett az ő hangja is.
- De már csak pár percet vagy itt.- szorítottam még erősebben.
- Októberben találkozunk megint élőben.- nyugtatgatott.
- Igen, de az még sok idő.- nem engedtem el.
- Kevesebb, mint februártól idáig.- jegyezte meg.
- Igaz.- sóhajtottam.
- Mennem kell.- csuklott el a hangja.- Még át kell mennem a biztonsági ellenőrzésen.
- Oké, menj. Szeretlek.- felemeltem a fejem és megpusziltam az arcát.
- Én is téged. Itt maradsz?
- Igen, amíg fel nem száll a géped.
- Felhívlak majd a váróból.
- Oké. Menj!- nógattam.
Otthagyott. Tízszer nézett vissza. Az utolsónál sírva-nevetve hessegettem. Leültem és próbáltam kizokogni magamat, hogy észhez térjek, mire hív. Elővettem a telefonom. Jiminie írt menetközben, gyorsan válaszoltam.
L:"Igen, most ment be. Itt maradok, amíg nem indul el a gépe. Örülök, hogy minden oké a forgatáson. Szeretlek❤❤❤💋"
YOU ARE READING
Szerelmem I.
Fanfiction"-Na így már jobb. Most, hogy nevetsz el kell árulnom valamit. Megjelöltelek. Az előbb. - Megjelöltél?- vontam össze a szemöldököm. - Kiszívtam a nyakad. Most már mindenki tudja, hogy hozzám tartozol.- mosolygott büszkén. - Miért? Aláírtad?- kérdezt...