Szerelmem I.

197.rész(+16)

Lilla POV

- Ó, basszus... ez jobb, mint amit elképzeltem...
Felpróbáltattuk velük a fehér ruhákat. Nem azért... na jó, azért. Jiminie olyan volt, mint az álom.
- Fordulj meg!- mutattam neki.- Hagy nézzelek...
Vigyorogva körbefordult. Kétszer is.
- Jól áll?- incselkedett. Jól?!? Épp elfolytam.
- FEHÉR-NAP-nak hívják a március 14.-ét, ugye?- mentem közelebb, hogy csak ő hallja.
- Igen.
- Oké. Ezt kérem ajándékba.- simítottam végig a mellkasán. Ez a selyeming, basszus... ez lesz a halálom.
- Amit csak szeretnél, angyalkám.

Suga POV

Nagyon kéne az a felmosó. Megbökdöstem Jungkookie-t.
- Figyelj...- súgtam.- És mi, noona? Jól nézünk ki?- kérdeztem hangosan.
Végigpillantott rajtunk.
- Igen, jól.- biccentett mosolyogva.
- Köszönjük.- mondta vigyorogva Jin-hyung.- Azt látjuk, hogy Jimin-ah-tól el vagy ájulva. Ő az első. De ki a második legszebb?- pózolt neki.
- Jiminie.- válaszolt gondolkodás nélkül és már fordult is vissza a szerelméhez, hogy tovább csodálja.
- Látod... mi megmondtuk...- kuncogtam Jungkookie sokkos arcán, aztán kitört belőlem a nevetés. A többiekből is. De belőlük nem. Ők épp elvesztek egymásban.
Annyira undorítóak...

Jimin POV

Meg kellet csókolnom. Muszáj volt.
Elpróbáltuk a DIONYSUS-t a biztonság kedvéért a ruhákban. Nem szakadt le rólunk, pedig elég passzos. A nap végén elváltunk a többiektől. Elmentünk a lakásba. Choi a közelben lakik, mint megtudtam, amikor elvitt az ágyneműért akkor, szóval nem lesz gond. Reggel majd innen visz be minket.

Lilla POV

- Te nyisd ki...- mondta.
- De hát...- ez az ő lakása. Úgy illene, hogy ő...
- Nekem tele a kezem.- ledobta a táskáját, átölelt hátulról és már a top-om alatt volt a keze.
- Jiminie... kint vagyunk a folyosón...- fúlt el a hangom.
- Akkor igyekezz!- csókolgatta a nyakam.
Sietve kinyitottam. Már tolt is befelé. A táskáját csak berúgta, nem engedett el. Kuncogni akartam a türelmetlenségén, de hörgésbe fulladt, amikor lehúzta a kosarakat a melleimről és kicsit megcsípkedte a mellbimbóimat.
- Basszus...- dörgöltem hozzá a fenekem. Már állt, mint a cövek. Lehúzta rólam a felsőt és megfordított.
- Remélem felkészültél.- nyomott az ajtóhoz.- Minden helyiségben meg foglak dugni.- csócsálta a fülemet.
Beharaptam a szám. Ez kibaszottul jól hangzik.

Jimin POV

- Nos, a rendőrök még nem csöngettek. Ezek szerint jó a hangszigetelés.- kuncogott nekem dőlve. Teleengedtük a kádat és fürdőztünk éppen.
- Ühüm.- locsolgattam a meleg vízzel. Valóra váltottam az ígéretem. Minden helyiségben csináltuk. Azt hiszem még a beépített szekrényben is. Azért tartottunk szünetet is, töltődni. Rendeltünk kaját, ettünk, beszélgettünk. Zenét hallgattunk és táncoltunk. Meztelenül. Tetszik ez a lakás. Bár egy ponton megegyeztünk, hogy hosszútávon nem élhetnénk itt. Nincs biztonsági beléptetés, de menedéknek jó lesz. Kicsit elszökni néha. Majd veszünk valahol egy másikat. Közösen. Ezt csak miatta vettem meg, hogy ha... ha nem bocsátana meg, akkor legyen hol laknia.
- Szeretlek.- nézett fel rám.
- Én is szeretlek téged.- adtam neki egy puszit. És még egyet. Egy kicsit hosszabbat. Aztán megcsókoltam. Beleült az ölembe és úgy csókolóztunk tovább. Kezdtünk újra felizgulni. Meg is szakította a csókot.
- Csak, hogy nehogy féltékeny legyen a kád a zuhanyra.- mosolygott huncutul. Lenyúlt közénk, beigazított és lassan ráereszkedett a farkamra.
- Nehogy...- nyögtem és megfogtam a csípőjét, amikor mozogni kezdett.

Lilla POV

Reggel lementem a boltba, miután felébredtünk és aztán ágyba vittem a reggelinket. Mikor végeztünk, írt Choi, hogy úton van értünk. Bent csatlakozott a többiekhez, én is mentem a dolgomra. Komolyan le fognak törni az ujjaim, annyi email-re kellett megint válaszolnom. Mingyu-ya jól helyt állt, de kézbe kellett vennem újra a dolgok felét. Együtt ebédeltem a srácokkal. Kicsit szívták a vérünk, hogy izomlázunk volt és fáradtak voltunk kicsit, de nem vettük fel. Csak cinkosan összebújva mosolyogtunk egymásra. Ez az éjszaka... fú. Nem csak a szex. Az intimitás, a közelség. Szuper volt. Szerelmes és csodálatos. Tökéletes. Az ebéd után szétszéledtek. A rapline ment a stúdióba, a vocalline meg az énektanárhoz. Kicsivel később mentem én is utánuk, hátha sikerül elkapnom Tae-t egy pár percre. Szerencsém volt, épp kijött a mosdóba.
- Taetae, beszélhetnénk?- vártam meg az ajtó mellett.
- Persze, noona. Miről?- félszegen nézett, cseppet megilletődve.
- Hülyén fog talán hangzani... na mindegy. Szeretném megköszönni, hogy Jiminie mellett voltál. Akkor is amikor a többiek nem. Legfőképpen, amikor nem.- mosolyogtam rá.- Örülök, hogy vagy neki. És hidd el, hogy nem haragszom rád. Tzuyu-ya, még ha nem is érett, de a saját tetteiért ő a felelős.
- Noona... tudom én is, csak... ha jobban figyeltem volna. Érted? Akkor lehet, hogy ez nem történik meg.- sóhajtotta.
- Jaj, Tae, annyi ponton csúszott félre, de nem a te hibád.- öleltem magamhoz.- És minden rendbe jött.
- Jimin-ssi mondta, hogy megbeszéltétek. Örülök nektek.
- Köszönjük szépen. Te hogy vagy?- kicsit eltoltam, hogy szemügyre vegyem az arcát.
- Vagyogatok.- biggyedt le a szája.
- Szólj, ha valamiben segíthetek, jó?
- Szólok.
Pittyent a telefonom. Elengedtem Tae-t és megnéztem.
- Rendben, most mennem kell. Mondd meg Jiminie-nek, légyszives, hogy puszilom és majd jövök!- kértem.
- Hova mész?
- Bang PD-nim-hez. Jaj, ne rémüldözz, csak kész a szerződésem. Mondta, hogy odaadja átolvasásra.- nyugtatgattam a rémült arcát látva. Még képes és felidegesíti a szerelmemet is.
- Jó, noona. Megmondom neki.
- Akkor később!- intettem és elindultam a lifthez.
Első nap, amikor visszajöttem, már voltam Bang PD-nim-nél. Hosszan beszélgettünk. Barátilag, ha mondhatom ezt. Jó ember. És nagyon jó főnök.
- Tessék és tessék...- rakta elénk a szerződéseinket.- Vigyétek haza, olvassátok át. Tanácskozzatok ügyvéddel, ha szükségesnek látjátok, aztán, ha minden oké, visszajöttök és aláírjátok.
- Mi lenne, ha nem itt írnánk alá? Arra gondoltam, hogy elmehetnénk Jin-ah éttermébe. A klubba, pontosabban. Elbúcsúztathatnánk Sejin-nim-et rendesen. Hongkong-ba már ugye nem is jön. Az lesz a tesztünk.- mosolyogtam Mingyu-ya-ra.
- Szervezd le! Igazad van, adjuk meg a módját, de ne legyen túl hivatalos. Inkább családias, rendben?- bólogatott mosolyogva a nagyfőnök.
- Természetesen, uram.
- Mikor jönnek Halsey-ék?
- 10.-én. Egy napot akklimatizálódik meg pihen, másnap próba, aztán forgatunk.
- Jó. Ha lehet, még előtte legyen meg a vacsora, mert utána sűrűsödik a program, ha jól tudom.
- Semmi akadálya. Elintézzük, uram.
- Ez minden egyelőre?- bólintottunk.- Jó, menjetek. Majd adjátok le az infót a titkárnőmnek, hogy mikor megyünk.
- Úgy lesz, uram.- felálltunk és meghajoltunk, aztán otthagytuk.
- Gyere, igyunk egy kávét!- invitált Mingyu-ya.
- Gondolatolvasó vagy!- böktem oldalba. Jó kolléga. Áldom a sorsot, hogy vele csinálhatom. Ő is a szívén viseli a fiúk sorsát, mint én. Lementünk a kantinba és miután megcsináltuk a kávéinkat, leültünk átolvasni a szerződést és beszélgetni. A jelenről és a jövőről.
- Hát ti? Lazultok?- jött be Sejin-nim.
- Olyasmi.- mosolyogtam rá.
- Dolgozunk, hyung, csak nem úgy tűnik.- vigyorgott Mingyu-ya.
- Viccelek. Üldögéljetek nyugodtan, nemsokára úgyis lejárjátok a lábatokat. Én legalább 10 centit koptam az évek alatt!- nevetett.
- Jöjjön, üljön le hozzánk!- hívtam. Csatlakozott. Írtam Jiminie-nek gyorsan, hogy nem felejtettem el csak értekezünk.