194.rész(+16)

220 13 3
                                    

Suga POV

Magukra hagytuk őket. Megbeszélik és rendben lesznek. Végre minden megint a régi lesz. Undorító, nyálas és mocskosul szerelmes.

Lilla POV

- Annyi üzenetet küldtem.- cirógatta a hátam. Összebújva feküdtünk a szőnyegen. Nem volt kedvünk mozdulni. Olyan mindegy, hol vagyunk, csak együtt legyünk.
- Eltört a telefonom. És Busan-ban nincs APPLESTORE.
- Ott voltál? Anyáék nem is mondták.- rökönyödött meg.
- Anyukádék nem tudták. Ma beszéltem csak velük és onnan egyenesen hazajöttem.- néztem rá.- Ők mondták el, hogy mi történt valójában.
- Angyalkám, annyira sajnálom. Szeretlek. Egy idióta fasz vagyok, de szeretlek.
Gombóc lett a torkomban. Azt hittem, soha többet nem hallom ezt tőle.
- Én is... én is szeretlek. De miért, Jiminie? Miért...- tudni akartam. Szükségem van rá.
És akkor belekezdett. Elmondott mindent. Kicsit összevissza volt, de végül kihámoztam, honnan indult az egész.
- Jaj, Jiminie... már megint ez a hallgatózás. Az, amit akkor Minji-ya-nak mondtam... a lényeg az, hogy a te gyereked legyen. Mindegy mikor. Szeretem a gyerekeket, de nincs rajtam a baba-láz. Ha pedig valamilyen oknál fogva rámtörne, akkor leülnék veled megbeszélni, hogy mik a lehetőségeink. Mondtam már, hogy amíg szeretsz, nem fosztasz meg semmitől.
- Sajnálom, hogy fájdalmat okoztam.
- Fájt, az biztos. Sajog is még. De túl tudok rajta lépni. Túl tudunk. Együtt. De, Jiminie, ne csinálj ilyet többet, kérlek. Ez... lesújtó. A legnagyobb félelmemet láttam megvalósulni.
- Tudom, angyalkám. Tudom.- simogatta meg az arcom.- De nem jelentett semmit.
- Valóban így érzed?
- Igen. Megértem, hogy kételkedsz, de csak egy hülye pillanat volt, amit egész életemben bánni fogok.
- Én pedig szakítottam veled. Én... ne haragudj, csak azt hittem megbolondulok, érted? És...- futották el megint könnyek a szemem.
- Cssss... ne sírj. Majd megbeszéljük apránként. Most csak élvezni akarom, hogy itt vagy végre megint velem.- megpuszilta a homlokom és sóhajtva magához húzott. Belefúrtam a fejem a mellkasába. Ittam magamba az illatát. Annyira hiányzott.
- Ha van rajtuk ruha, akkor is én nyertem a fogadást? Mert végülis fekszenek.
Jiminie kuncogni kezdett. Kinyitottam a szemem és a hang felé sandítottam. Seoyun-ah és Eunbi-ya vigyorogtak csúfondárosan le ránk. A srácok biztos leadták a drótot, hogy visszajöttem. A kérdező Seoyun-ah volt.
- Igen, jagiya.- jött le Hobi-ya meg a többiek is.
- Kicsit csalódott vagyok. Én az előszobára fogadtam.- húzta fel az orrát Eunbi-ya.
- Én meg a kertre.- vonta meg a vállát Jin-ah.- Nem akartok felkelni onnan?
- Nem!- feleltük egyszerre a szerelmemmel. Mindenki nevetni kezdett. Mi is. Olyan jó újra itthon...

Jimin POV

Végül aztán csak feltápászkodtunk és letelepedtünk mi is az ülőgarnitúrára. Bocsánatot kért az eltűnéséért, amit kis korholás után persze elfogadtunk.
- Gondolom örömmel hallod, hogy szakítottunk Tzuyu-ya-val.- mondta Taehyung-ah.
- Hát, Taetae, őszinte leszek. Igen, örülök. Már akkor szakítanotok kellett volna, amikor megpróbált éket verni közénk a hazugságaival, ahogy Yoongi-ya mondta akkor.
- Tudom, noona.- sóhajtott Taehyungie.- Csak...
- Csak szeretted.- vonta meg a vállát az angyalkám.- Én sem erősködtem, mert féltékeny volt. De azt hittem, hogy lenyugszik.
- Én is. Nem is mondtam semmit rólad. Még akkor sem, amikor meg már ő kérdezősködött. Akkor meg azért hisztizett. Mindegy, megszabadultam tőle. Azt azért nem hittem volna, hogy ilyen gonosz tud lenni.
- Keresett azóta?
- Persze. Letiltottam.- legyintett Tae.
- Figyelj, Tae, normális dolog, ha néha hiányzik. Ne legyen bűntudatod miatta! Voltak jó és boldog pillanataitok.- simogatta meg a karját.
- A többiek is ezt mondták. Csak néha...
- Fáj. Igaz?
- Igen.
- Majd idővel elhalványul.- biztatta.
- Igen, Taetae.- szálltam be én is.- De van ami nem. Hol a fülbevalód?
- A táskámban. Még nem...
- Hozom.- felpattantam és odamentem. Várjunk csak... mi ez?- Angyalkám, miért van egy nagy tubus vazelin a táskádban?- vettem ki és mutattam fel. A többiek csodálkozva néztek.
- Szerinted?- húzta fel a szemöldökét. Jó, nem hittem, hogy... de furcsa...
- Ó, új tetkód van!- világosodtam meg.
- Mondd, hogy nem tetováltattad magadra a nevét vagy a képét!- fogta a fejét Suga.
- Nem.- rázta a fejét kuncogva.
- Hol van? És mi az? Megnézhetem?- pörgött azonnal fel Jiminie.
- Itt van.- mutatott a bal melle alá.- Egy szó: SERENDIPITY. És igen, majd megnézheted. Jó, most nézheted meg.- állt fel és nyújtotta a kezét. Látta a türelmetlenségem. Ismer már elég jól. Kimentünk a konyhába.
- Hé, ha most levetkőzik, akkor a nyeremény fele engem illet! Én a konyhára fogadtam!- ujjongott Hobi-hyung.

Szerelmem I.Where stories live. Discover now