22.rész

343 13 0
                                    


Lilla POV

Miután levetkőztem, összeszedtem minden lelkierőmet és megnéztem megint magam. Hát...nem volt egy felemelő élmény. A szivárvány összes színe, persze a sötétebb tartományból. Egy nagy cipőtalplenyomat a vállamon, kettő a hátamon. És az egyebek. A fenekem és a combom...ó, hagyjuk is inkább. Beálltam a zuhany alá. Annyira nyomorultul éreztem magam. És a víz is hideg volt. Gyorsan lezuhanyoztam, mert nem volt kellemes. Bár meg kell mondjam, a hideg víz tényleg segített, nem sajgott annyira mindenem. Bekentem, amit be tudtam. Utána leggingset húztam, magamra tekertem egy tiszta törülközőt és vártam Jint. Kis idő múlva kopogott is.
- Gyere nyugodtan!
- Itt vagyok- mosolygott és leült mellém. Felvette a krémet.- Mennyire vas...- ekkor azt hiszem meglátta a vállamon lévő talpnyomot. Nyelt egyet. És mintha bekönnyezett volna.
- Jin-ah! Anyuci!- megfogtam a kezét.- Nézz a szemembe!- megtette.
- Nem fáj annyira. El fognak múlni. Megkérjek valaki mást?
- Nem, nem. Minden oké, csak...
- Tudom, engem is lesokkolt. De a krémezés segít. Meg ez a hideg víz is jó ötlet volt. Nem sajognak annyira.- megpaskoltam a vállát.- Csinálhatjuk?- bólintott.
Hátat fordítottam és elől magamhoz szorítva a törülközőt hagytam hogy feltáruljon a hátam. Nem sikoltott, szóval felkészítette magát előre.
- Kenheted nyugodtan, van a krémben fájdalomcsillapító. Szerintem ezért is alszom már két napja. Ez a krém meg a tabletták együtt...állandóan kiütnek.
Elkezdte óvatosan kenni.
- És mi a mai program?- gondoltam elterelem egy kicsit a figyelmét.
- Gyakorlunk. A mindent is. De nem kell bemennünk, csak Hobi-ya fog bennünket nyúzni.- hallottam a hangján, hogy tudja mi vár rájuk.
- Jaj, tudod, hogy milyen amikor bepörög. De csak mert annyira elemében érzi magát.
- Hát ez az. Hogy tudom.- hallottam, hogy mosolyog.- De először reggelizünk, szóval még van egy kis pihi addig. Azt hiszem kész.
- Ó, köszönöm. Mosd meg a kezed!
Amíg bent volt, megigazítottam magamon a törülközőt.
- Azok mik ott?- kérdezte amikor kijött.
- Mik? Hol?
Az éjjeliszekrényre mutatott.
- A photocardjaim.
- Megnézhetem?
- Persze. De sok újat nem fogsz találni rajtuk.- odaadtam a kezébe.
- Á, erre a fotózásra emlékszem.
- Még szép, elvégre te is ott voltál.- nevettem.
Közben kivettem a komódból egy melltartót meg az egyetlen blúzomat, ami eleget takar, de nem túl passzos.
- Noona, miért csak Namjoon- aht kérted meg eddig?
- Mert amikor megkértem még nem tudtam, hogy itt fogok kikötni. Aztán meg...olyan hülyén jött volna ki.- vontam meg a vállam. Kivettem a kezéből és betettem a fiókba.
- Mindjárt megyek, csak felöltözök. Köszönöm még egyszer.-mosolyogtam rá és bementem a fürdőbe.

Jin POV

Hát én is lesokkolódtam. Esünk-kelünk mi is, de ez...Ez durvább. Mekkora erővel kell...Á, inkább nem is akarok rágondolni. A felvételen látszott a kegyetlenség, de akkor még nem is gondoltam bele. Miután viszont noona bement a fürdőbe, támadt egy ötletem. Ez jó lesz. De kell egy ital. Visszamentem a konyhába. A többiek mind ott beszélgettek. A hűtőhöz mentem, kivettem egy sojut, töltöttem magamnak és lehúztam.
A srácok riadtan néztek rám.
- Mi történt?- jött oda azonnal Namjoon.
- Nincs semmi baj, csak nem számítottam ennyire rosszra.- visszaraktam a sojut a hűtőbe.- Ki mit kér reggelire?
- Oké, srácok. Pókerarc.- rendelkezett Namjoon. Egyetértőleg bólintottak.
Pár perc múlva bejött noona. Mosolyogva.
- Mizu? Segíthetek?
- Megmondtam: nincs sürgés- forgás. Tedd le magad!- fenyegettem meg a fakanállal.
- Igenis- lehúzta a fejem és adott egy puszit. Leült a többiekhez beszélgetni. Én csináltam tovább a tojásrántottát. Jó hangulatban megreggeliztünk, aztán mentünk próbálni.

Lilla POV

Furák voltak a fiúk, amikor bementem a konyhába. Hmmm. Jin persze nem engedte, hogy segítsek. Amikor adtam neki egy puszit, alkoholt éreztem rajta. A fenébe. Leültem Suga mellé. Hallgattam miről beszélgetnek aztán odasúgtam neki:
- Ivott, ugye?
Ő csak biccentett egyet. Ó, basszus! Mosolyt erőltettem magamra. Nem fogom többet megkérni. De akkor kit? Egyiküket sem. Majd elmúlnak maguktól. Reggeli után lementünk a táncterembe. Én kezeltem a laptopot, Hobi meg instruálta a srácokat. Minden oké lett volna, de a blúz anyaga meg a varrások elkezdték piszkálni a bőrömet. Ha elhúztam az egyik helyről akkor a másik lett érzékeny. Nem fájt, csak rohadt kényelmetlen volt.
- Mi a baj?- kérdezte Hobi, amikor megálltak kifújni magukat meg inni.
- Á, csak irritál az anyag. Semmiség.
- Miért nem veszel át valami mást?
- A többi ruhám is ilyen. Nem hoztam semmi pamutot, mert az nehezen szárad. Körútra készültem, nem költözésre. Ezért is akartam vásárolni menni tegnap előtt. Majd hétfőn vásárolok.- legyintettem.- Addig meg kibírom.- de nem tudtam megállni és megint ficeregni kezdtem. Rosszallóan csóválta a fejét.
- Mondom, nem fáj. Melyikkel folytatjátok?- adtam a tudtára, hogy elég a témából.
- Tudod, néha nagyon makacs tudsz lenni.
- Inkább határozott.- kacsintottam rá.
- Igen. Határozottan makacs.
- Akkor a BEST OF ME jön?- a többiek felnevettek.
- Igen, az.- sóhajtott.- Tudod, noona, nem irigylem a jövendőbelidet.- nézett kihívóan.
Elnevettem magam.
- Hobi-ya,bemutatom, ha aktuális lesz és figyelmeztetheted. Bár remélem, hogy tökösebb lesz, semhogy ennyitől beijedjen. Ha mégis akkor meg megmutatom merre van az ajtó. Beálltok?

Jimin POV

Hurrá, még egy dolog amiért szégyenkezhetek. Első, illetve akkor már sokadik dühömben egyszer megjegyeztem Tae- nek meg Jk- nek, hogy nem igaz, hogy mindig ugyanaz a ruha van rajta. Igazam volt, csak soha nem gondoltam bele, hogy miért. Mire 1 óra lett ki voltunk mint a kutya, de csak az járt a fejemben, hogy mit tehetnék. Szótlanul mentem a többiek között felfelé. Hallottam, hogy
Lilla-ya és Jin- hyung azt tárgyalják mi legyen az ebèd. Meg vitatkoznak, hogy segíthet- e neki. Egy pillanatra Suga- hyungra néztem. Vele kéne kezdenem a bocsánatkérést. Illetve először Jungkook- ah- val. Taetae átkarolta a vállam.
- Min gondolkodsz ennyire, Jimin- ssi?
- Mindenen. Bejöttök hozzám Jungkook- ah- val? Beszélnünk kéne.
- Persze.
- Köszi.
- Noona, 10 perc és jövök.- hallottam Jin- hyungot.- Majd szólunk amikor kész az ebéd- nézett most már ránk.
- Köszönjük- válaszoltuk és elindultunk felfelé. Még láttam ahogy Lilla megint izeg- mozog mert a ruha cseszteti a bőrét.
Felértünk és mi hárman bementünk az én szobámba. Ők levetődtek az ágyamra.
- Miről akarsz beszélni?- kérdezte Tae.
- Hát- túrtam bele a hajamba- először is elnézést akarok kérni Jungkook- ah- tól. Azért, mert...hogy zavarba hoztam? Illetve, még nagyobb zavarba hoztam, vagy...-elgondolkodva vakartam az állam. Mit is csináltam?- Mindegy. Pöcs voltam. Ne haragudj.
- Nincs semmi baj.- odajött és megölelt.- Hidd el, Jimin-ssi, noona nem akart semmi olyat akkor.
- Tudom, tudom. Már ezerszer megbántam. De van még sok minden más is amit bánhatok. És itt jön be a másik dolog, amiről beszélni akartam. Meg akarlak kérni benneteket valamire.- odamentem a szekrényemhez és kivettem három pólót és egy pulóvert. Bő, oversize, pamut és nincs vállvarrása. Ezek jók lesznek.
-Valamelyikőtök odaadná ezt noonának?- kérdeztem.
- Jimin-ssi, miért nem adod oda te?- nézett rám Tae.
- Mert...még bocsánatot se kértem. És mert... szègyellem magam. És nem tudom mit mondjak. Össze fogom magam szedni, csak kell egy kis idő. Kérlek, csak valamelyikőtök adja oda és mondja, hogy tőle van. Hallottátok ti is, amit Hobi- hyunggal beszélt. Akkor akart menni vásárolni... Mindegy, addig is ezekben jobban érezné magát. Nincs varrás és pamut. Vadiújak. Légyszi!
-Add ide, majd én- állt fel az ágyról Tae.- Jimin-ssi, ne ostorozd magad ennyire. Kérlek. Mindenki hibázik. Nem kell túlspilázni ezt a bocsánatkérés dolgot se. Csak mond el, hogy megbántad. Jó? És ha beszélnél, tudod hol találsz. Na gyere ide!- húzott oda magához. Hihetetlen, néha olyan mint egy 5 éves aztán meg érettebb az összes hyungnál.
- Köszönöm. Mindent. Tényleg.- szorosan megöleltem.

Lilla POV

Hátha találok valami mást amit felvehetnék. Bementem a szobámba és kiraktam mindent az ágyra. Semmi. Mind vagy spagettipántos, vagy nylon és/vagy túl szoros. Aish! Elkezdtem visszapakolni. Kopogtak.
- Gyere!- vajon ki lehet?
Tae volt.
- Noona, hoztam neked valamit. Ezek talán jobban megfelelnek most.
Odanyomott a kezembe pár ruhadarabot. Ú, tényleg jó puha.
- Ó, Taetae, köszönöm. Már megőrülök ettől a blúztól. Nem tudom, eddig semmi bajom nem volt vele.
- Nincs mit. Használd nyugodtan. Nem kell visszaadni, tartsd meg.- mosolygott és már indult volna.
Megöleltem fél kézzel.
- Köszi, fel is veszem az egyiket most azonnal. Majd ebédnél találkozunk.
Miután kiment kigomboltam a blúzt és lehúztam magamról. Végre! Felkaptam magamra az egyik pólót és mentem a konyhába.

Szerelmem I.Where stories live. Discover now