Szerelmem I.

118.rész

Lilla POV

Csodás, lábremegtető és roppant kielégítő zuhanyzás volt.
- Szeretlek.- adott egy eszkimópuszit, miközben szárazra törölgettük egymást.
- Én is téged, Jiminie.- mosolyogtam rá.
- Felöltözünk és segítek vacsorát csinálni, jó?
- Rendben, szerelmem.
Kacarászva magunkra kaptuk a ruháinkat és összekarolkozva lementünk.
- Mi a mai menü?- nézett rám várakozón már a konyhában.
- Naengmyeon és samgyeopsal.
Mondtam mit vegyen elő a hűtőből, én addig kikészítettem a vágódeszkákat és tálakat. Együtt megmostuk a zöldségeket. Közben azért csókolóztunk is egyszer. Na jó, kétszer. Talán háromszor is, de ki számolja.
- Keresel valami zenét?- intettem a tablet felé, amikor végre aprítani kezdtem a vacsora hozzávalóit.
- Persze. Mit szeretnél?
- Mindegy.
Elindította az egyik playlist-emet, utána odajött mögém.
- Mit segíthetek?- átölelt hátulról és a vállamra tette a fejét.
- Á, szóval már itt vagytok.- lépett be Tae.- Kopogtam fent.
- Mizu, miért kerestél?- kérdezte Jiminie tőle.
- Holnap hazaengedik a papámat a kórházból.- újságolta.
Lehajtottam a fejem, hogy ne lássa az arcom. Basszus, lemondtak róla. Vagy ő kérte, hogy otthon halhasson meg.
- Noona, tudom mit jelent.- mondta halkan.- Beszéltem vele is.
Jiminie elengedett és odament hozzá.
- Sajnálom.- megölelte.
- Ilyen az élet. Ő mondta így. Megállapodtunk, hogy mindennap hívom.- mondta szomorkás mosollyal.
- Nem mutatod meg neki a szobámat, szerelmem?
Jiminie kérdőn nézett rám, de aztán leesett neki.
- Tényleg, gyere, ezt látnod kell!- húzta maga után.
Hagy beszélgessenek. Főztem tovább a gondolataimba merülve. Negyedórával később megjelent Jin-ah.
- Mit kotyvasztasz?- jött oda a tűzhelyhez.
- Naengmyeon-t. Beindítanád a grillt, hogy bemelegedjen? A húst már felvágtam a samgyeopsal-hoz.
- Persze. Hol van Jimin-ah?
- Beszélget Tae-vel. Holnap kiengedik a kórházból a nagypapáját.
- Ó!- biggyesztette a száját.
- Hát igen. De megbeszélték, hogy mindennap hívni fogja.
- Jó. Mást úgyse tud csinálni. Noona, lenne egy kérésem.- váltott komoly hangnemre. Mi történt?
- Mondd!- fordultam felé.
- Beszéltem a bátyámmal. Szeretne nyitni egy éttermet és beszállnék, mint csendestárs. El kéne adnom a lakásom, de nekem nincs időm, hogy intézzem. Tudnál esetleg segíteni? Adnék egy meghatalmazást.
- Persze.- feleltem, aztán elgondolkodtam. Talán túl gyorsan mondtam igent. Mert ha titkolni akarja...- De csak ha elmondhaton Jiminie-nek. Ugye megérted?- haraptam be a szám.
- Nem titok, nyugodtan elmondhatod neki, bár már tudja.- megkönnyebbültem a válaszától.
- Ja, hát persze, gondolom nekik már mondtad.- mosolyogtam rá.
- Nem, még nem, de ott áll a hátad mögött.- vigyorgott tele szájjal. Már ölelt is át hátulról a szerelmem.
- Szeretlek.- fúrta a fejét a nyakamba.
- Én is téged.- pusziltam meg oldalról a fejét.
- Én is szeretlek benneteket.- borult ránk Tae.
- Ebből én se maradhatok ki.- ölelt át bennünket Jin-ah is a jellegzetes nevetésével.
- Látod, ezért vagytok BANÁNOK!- kuncogtam Jiminie fülébe.

Jimin POV

Imádom. Csak öleltem szorosan és lehunyt szemmel élveztem. A hangját, ahogy kuncog. A teste melegét, ahogy nekem dől. A szerelmét, ami csak az enyém. A szeretetét, amibe viszont mindenki belefér. Az én angyalkám.
- Na, ma tényleg nem eszünk.- hallottuk Suga-hyung-ot.
- Mit csináltok?- ez már Namjoon-hyung volt. Odanéztünk rájuk. A konyhaajtóban álltak ledöbbenve Jungkookie-val együtt.
- Minek tűnik?- kérdezte a szerelmem.
- Ölelkeztek.- válaszolta.- De miért?- csodálkozott.
- Néha jólesik. Nincs különösebb oka.- felelte egyszerűen.
- Én is!- rikkantott Jungkookie-t és már ránk is ugrott.
- Ez egyre rosszabb lesz.- gunyoroskodott Suga-hyung.
- Épp ellenkezőleg. Gyertek ti is! Majd meglátjátok.- jegyezte meg neki.
- Igen, Yoongi-ya, gyere!- szólt oda Jin-hyung is.
És jött. Hihetetlen. Namjoon-hyung is.
- Kapsz még levegőt?- kérdeztem a jagiya-mat.
- Igen. Minden oké.- sóhajtotta elégedetten a fülembe.- Valakinél nincs kézben a telefon? Hobi-ya kimarad.
- Itt vagyok!- kiabált az említett, mielőtt a kupacba csapódott.- Most legalább nem tudsz elfutni!- felemeltem a fejem, hogy megnézzem ezt kinek mondta. Suga-hyung-nak, aki húzta a száját, de a szeme elárulta. Pár másodperc után azért megszólalt.
- Oké, most már elég.
Nem erőltettük rá, szépen lassan kibontakozott mindenki. Én azonban nem engedtem el a szerelmem. Megfordítottam és megcsókoltam.
- Megyek, beindítom a grillt.- kocogtatta meg a vállát Jin-hyung.
- Ühüm.- dünnyögte a számba, de nem szakadt el tőlem. Jungkookie-ék is mentek teríteni.
- Szeretlek.- cirógattam az arcát, amikor már csak puszilgattam.- Nagyon-nagyon.
- Én is téged, Jiminie.- csillogott a szeme.- Nagyon-nagyon. Segítesz tálalni?- adott egy eszkimópuszit.
- Természetesen.- mosolyogtam rá, de azért loptam még egy rövid csókot.

Lilla POV

Szinte agyonnyomtak, de nem érdekelt. Utána Jiminie kicsókolta a szuszt is belőlem. Isteni volt. Kihordtunk mindent az ebédlőbe és leültünk vacsorázni. Hangosak voltak, szívták a vérünk meg egymásét is. Sokat nevettünk és ettünk. Együtt elpakoltunk, aztán Jiminie kézenfogott.
- Mehetünk?
Ó, a koreó! Már nagyon kiváncsi vagyok.
- Igen, mehetünk.- biccentettem.
- Mi is megnézhetjük?- kérdezte Tae és Jungkook.
- Persze.- vetett rám egy bocsánatkérő pillantást és magához húzott.- Nem baj, ugye?
- Nem, szerelmem.- adtam egy puszit neki.
Levonultunk a táncterembe. Leültünk a tükörhöz, én a laptoppal az ölemben.
- Még nem teljes, messze nem, de Sungdeuk-ah azt mondta, hogy csak mozogjak ösztönösen és majd összeáll. Felvennéd?- kérte Tae-t.
- Igen.- beállította a telefonját.
- Mehet!- mosolygott rám Jiminie. Elindítottam a zenét és vártam az élményt. Basszus, hogy tud így mozogni?!? Tátott szájjal bámultam.
- Nos, hogy tetszett?- térdelt le elém.
- Na... gyon.- elcsuklott a hangom.- Nagyon.- ismételtem meg, miután megköszörültem a torkom.
- Akkor jó.- puszilt meg.- A középső rész azért lehetett volna jobb. Mutasd csak!- nyúlt Tae felé. Leült mellénk és elkezdték kielemezni az egyes mozdulatokat. Én csak hallgattam, nem vagyok szakértő.- Itt... itt kéne valami...- mutatta a kijelzőt.- De mi?- sóhajtotta.- Elindítanád mégegyszer?- mosolygott rám.- Te meg rögzítsd, jó?- adta vissza a telefont Tae-nek. Adott egy gyors puszit és beállt. Újraindult a zene és ő néhány ponton változtatott. Néhol aprót, máshol nagyobbat.
- Lássuk!- ült vissza mellém. Végignézte, kommentelte, de nem volt elégedett megint.- Még mindig nem...- fújta.
- Melyik rész?- kérdezte Jungkook. Megmutatta. Amikor hídban forgolódik.
- Hmmm... szexi...- hümmögtem.
- Igen?- somolygott.
- Igen. Arra emlékeztet...- megálltam és elvörösödtem.
- Mire?- hajolt közelebb.
- Tudod te azt...- súgtam.
- Ez volt a cél, hogy arra emlékeztessen...- nyalta meg az ajkát.
- Akkor tudom mi kell ide.- emeltem meg a szemöldököm.
- Jagi?- hökkent meg.
- Az a rész a BLOOD, SWEAT AND TEARS-ből. Amikor megdugjátok a színpadot.- haraptam be az ajkam.
- Megdugjuk?!?- hördült fel Jungkook-ah.
- Igen.- biccentettem.
- Ó, én tudom mire gondolsz, jagiya!- nevetett Jiminie. Felpattant és megmutatta nekik.
- Ne mondjátok, hogy nem olyan!- mondtam a két srácnak.
- Hááát... de.- vakarta a tarkóját Tae.- Olyan.- húzta fel az orrát.
- Elindítod mégegyszer?- jött vissza vigyorogva és adott egy cuppanós puszit.
- Igen, szerelmem.- simogattam meg az arcát. Beállt, letáncolta, már az új mozdulattal. Amikor visszanézte, ujjongott.
- Ez jó lesz, jagi!
Persze ez még csak a kezdet volt. Akadt még, amit csiszolni akart. Még négyszer táncolta el és elemezték ki, mit kellene beletenni-elvenni.
- Küldd át, légyszíves, az utolsót!- kérte Tae-t.- Holnap megmutatom Sungdeuk-ah-nak. Gyere, jagiya!- húzott fel a földről.
- Oké, átküldtem.- mosolygott Tae.- Jó éjt nektek!- intett és elindult kifelé.
- Jó éjszakát!- búcsúzott Jungkook-ah is és Tae után szaladt.
- Jó éjt!- szóltam utánuk.- Máris? Azt hittem itt leszünk egész éjjel...- kulcsoltam át a nyakát.
- Rosszul hitted.- végigsimított a hátamon, le a fenekemig.- Nem csak a színpadot akarom meg...- belefojtottam egy éhes csókba a folytatást.