Szerelmem I.

124.rész

Jimin POV

Elmerültem az ízében és az illatában. Tényleg egész nap tudnám csókolni, de persze a telefon megszólalt. Kinyomtam.
- Mennem kell...- súgtam az ajkára.
- Nekem is...- de csókolt tovább. Elmosolyodtam.
- Előbb vagy utóbb megtalálnak.- incselkedtem vele.
- Ó, nagy ez az...- és ekkor kopogtattak. Csalódottan horkantott egyet.
- Jimin-ah, idő van!- hallottuk Jin-hyung hangját. Nem válaszoltunk.- Tudjuk, hogy itt vagytok. Hallottuk a telefonodat csörögni.
- Ó, hogy az a...- morogtam a bajszom alatt.- Megyek, csak felöltözünk!- kiabáltam ki.- Ezzel nyerünk még két percet.- már épp csókoltam volna újra, amikor a hyung benyitott.
- Megértjük, de jönnöd kell. Sajnálom, eddig tudtuk húzni az időt.- látszott rajta, hogy tényleg így van.
- Oké, megyek.- sóhajtottam. Megsimogattam az angyalkám arcát.- Később...
- ...folytatjuk.- nyomott még egy lágy puszit a számra.- Szeretlek.
- Én is téged.- mosolyogtam rá. Kibontakoztunk, felálltunk és megigazgattuk egymást.
- Írj majd! Amikor hazaértél és akkor is amikor indulsz, oké?- karoltam át a vállát.
- Oké, szerelmem.- mosolygott.- Úgy lesz. Te meg vigyázz magadra!
- Te is! Choi majd kimegy érted a végén, hogy behozzon a backstage-be. Ha közben...
- Akkor hívom.- nyomott egy puszit a nyakamra. Elkísért a liftig bennünket. Még loptam egy csókot, de aztán behúztak.
- Szeretlek! Írj!- integettem neki.
- Én is téged! Írok! Sziasztok!- búcsúzott a többiektől is.
- Szia! Akkor majd gyere! Helló!- köszöntek el ők is, aztán bezárult az ajtó. Odafordultam Jin-hyung-hoz.
- És ha tényleg meztelenek lettünk volna?- húztam fel a szemöldököm. Tae meg Jungkook vihogott.
- Nem volt bezárva az ajtó. Csak van annyi eszetek, hogy kulcsra zárjátok.- vonta meg a vállát.
- Igaz.- vigyorodtam el magam. Aztán ránéztem Jungkookie-ra. Vajon tényleg a tettek mezejére lép?
- Mi van, hyung?- nézett ő is rám kérdőn.
- Semmi.- ráztam a fejem.
- Szóval rábeszélted, hogy jöjjön?- terelte el a figyelmünket Suga-hyung.
- Igen is meg nem is.- feleltem.
- Huh?- vonta össze a szemöldökét.
- Akart jönni egyébként is, de mivel hozzák a cuccaid, azt mondta majd jön holnap. Mert lehet, hogy lemarad a mi felvételünkről. De mondtam neki, hogy attól még jöjjön. Látta már párszor a miénket, de a többiekét nem és így is élmény lesz.
- Az biztos.- vigyorgott.
- Milyen cuccokat hoznak neked?- kérdezte Tae Suga-hyung-ot.
- Új hangfalakat és egy új mikrofont. Meg egy gitárt és dobfelszerelést.
- Kipróbálhatjuk majd?- csillant fel Jungkookie szeme.
- Persze, amikor összeállítottam.- biccentett.- Kérdés mikor lesz rá időm meg energiám.
- Majd segítünk, ha szeretnéd.- paskolta meg majdnem a rossz vállát Namjoon-hyung, de aztán észbe kapott, amikor látta, hogy elhúzódik.- Bocsi.- szabadkozott, de a hyung leintette.
- Semmi gond. Ha segítetek, azt megköszönöm.
- Hogy van a vállad?- kérdeztem tőle.
- Mint szokott.- grimaszolt.
- Van még tapaszod?
- Van valamennyi, de noona tegnap rendelt még. Azt is ma hozzák.- sóhajtott.- Leragasztod majd?
- Persze, hyung.- bólintottam.
Leértünk a garázsba. Beszálltunk és elindultunk a KBS-hez. Épp bementünk az öltözőbe, amikor írt az angyalkám.
L:"Már itthon is vagyok😘 Szeretlek💜💜💜"
J:"Gyors voltál😉 Mi is most értünk ide. Szeretlek❤🧡💛💚💙💜🤎🖤🤍"
- Mi ez az üzenet-mánia?- kérdezte Suga-hyung fejcsóválva. De vigyorgott, szóval csak piszkálódik.
- Nem is tudom. Szeretem tudni, hogy mi van vele.- mosolyogtam.- Hogy minden oké. Megnyugtat.
- Jól van, Jimin-ah. Ha megnyugtat, az jó. Amerikát is egész jól viselted.- mondta Namjoon-hyung.
- Hát tényleg sokat segített, hogy mindig üzengettünk. Meg az, hogy alvás előtt beszélgettünk egy-két órát.
- Ja, szívtuk is vérét, hogy miről tudnak ennyit beszélni.- nevetett Tae.
- Én meg mondtam, hogy mindenről. De tényleg. Néha hülyeségekről, néha komoly dolgokról. Mikor hogy.- vontam meg a vállam.
- Jól van, srácok, kezdjük a forgatást!- tapsolt Sejin-nim.
- Oké, munka van, összpontosítsatok!- nézett körbe rajtunk Namjoon-hyung.- Gyertek ide!
Összeraktuk az ujjainkat, ahogy szoktuk.
- BANGTAN! FIGHTING!- kiáltottunk.