Anime one shots I. (Befejezett)

Matsukawa Issei x Reader; Kisujj esküs ígéret

Itt is az új rész -nthyuk kérésére, remélem tetszik ^^

Még újonc voltam az Aoba iskolájában, elsőéves létemre alig tudtam megjegyezni az első hetekben, hogy mi merre van. Nagyon ügyetlen voltam, jobban, mint azt gondoltam, hogy leszek. Egyedül szinte sehova nem mertem menni, mindig kellett valaki, aki elkísér, hogy ne tévedjek el, tudom, kínos.

Viszont egy tanítási napon nem volt senki, aki eljött volna velem a mosdóba, ahova megjegyzem, előtte sose tettem be a lábam. Még az első hétben voltunk a suliban, szóval még annak is örültem, hogyha az osztálytermemig eljutottam elsőre, de ez feladta a feladatot rendesen. Keringtem a folyosókon, szememmel buzgón keresve a mellékhelységet, amit nagy nehezen megtaláltam... Csakhogy nem a jót. Mikor benyitottam, egy fiú épp a kezét mosta a csapnál, belemerülve a gondolataiba, észre sem vette, hogy benyitott valaki, amíg fel nyikkantam.

- Elnézést, véletlen volt!- hangom idegességemben és zavaromban cérna vékonyra változott, arcom vöröslött a szégyentől, s már be is csaptam az ajtót. Zavartan trappoltam át a mellette lévő helyiségbe, ahol átkoztam magam, nem foglalkozva azzal a néhány tekintettel, amikor furcsán méregettek engem. Amint elvégeztem minden dolgom, kimentem, s mikor fordultam jobbra, megpillantottam a falnak dőlve a fiút, akire rányitottam. Próbáltam leszegett fejjel elslisszolni mellette, de kitette elém a karját egy határozott mozdulattal, mire nagyot nyeltem. Szívem hevesen zakatolt a mellkasomban, féltem, hogy majd rámszáll és baszogatni fog ezek után, így csak összeszorított szemekkel és szájjal vártam az ítéletet, de meglepett, mikor jóízűen felnevetett.

- Ne félj, nem vagyok én rosszfiú.- leengedte a kezeit, én pedig majd' összeestem a megkönnyebbüléstől.

- Akkor mit keresel itt?- emeltem rá félve a tekintetem. Arca valahol az unott és a szórakozott közt volt, szemöldökeit felvonva nézett a szemembe.

- Megvártalak. Reméltem, hogy legalább a neved megkapnám.

- H-hogy a nevem?- lepődtem meg. Nem értettem, hogy miért akarná tudni a nevem, semmi összefüggést nem láttam.- [Teljes Név] vagyok.- hajoltam meg.

- Matsukawa Issei vagyok, talán hallottál rólam. Benne vagyok a röplabda csapatban.

- Oh, igen! Névről ismerlek csak, nem tudtam volna archoz kötni a neved. Nem vagyok nagy röpi fan, de a tagokról itt hallottam már ezt-azt.- valahogy a légkör nyugtatóvá vált egy pillanat alatt, már nem feszengtem. A fiú arcán egy félmosoly jelent meg, de mikor szólásra nyitotta a száját, megszólalt a csengő.

- Majd még összefutunk, [Vezetéknév]-chan!- intett, majd elment, én pedig bólintottam egyet mosolyogva, s már rohantam is a termem felé.

És valóban igaza volt, valahogy mindig összefutottunk az iskolában. Túl sokszor is, mintha direkt úgy szervezte volna, hogy legtöbbször ott legyen, ahol én, s válthassunk pár szót. Persze ezt nem bántam, sőt egy idő után én is rájátszottam arra, hogy össze találkozhassunk. Szerettem a társaságában lenni, így viszont megkaptam a többi röpis srácot is valamilyen szinten, főleg Hanamakit, aki nagyrészben mindig vele volt. Persze nem bántam, kedveltem a fiút, jól kijöttem vele is, mégis jobban szerettem, ha csak kettesben lehettem a fekete hajúval. De azzal, hogy vele rendkívül jóban lettem, szinte személyes testőreim lettek a röpisek, valamelyikük mindig mellettem volt, főleg, hogy Kindaichi az osztálytársam volt.

~~~

- Ez egy randi.- vigyorgott rám az ágyon ülve legjobb barátnőm, miközben én a nyári ruháim közt válogattam a szekrényebe mászva.