Anime one shots I. (Befejezett)

Isaac Foster x Reader (part2); Az a bizonyos legelső

Happiness003  NOTAnimefangirl06 és Arnylany kérésére íródott meg ez a gyönyörűseges rész. Remélem tetszik! ❤❤  ❤😘 Oh és bocsi a képért amiért egy Ray x Zack van rajta, ez volt az amin látszik az ahogy elképzeltem az a jelentet amit ábrázol.

Miután a drága elég zavarba hozott téged úgy döntöttél, hogy inkább haza mész.

Bár az a "haza" sosem volt az otthonod igazán, hiszen egyszem gyerekként egy alkoholista édesanyával élni nem egy leányálom.

- Hova megyünk?- kíváncsiskodott a fiú.

Bár teljesen meg tudtad érteni jelenleg helyzetben, hisz még sosem járt nálad, senkit sem megdöbbentő módon.

- Hozzám.- válaszoltad szűkszavúan mire Isaac kissé feszengeni kezdett.- Mi az?- pillantottál fel nagyjából 1 és fél fejjel magasabb barátodra.

- Mi lesz ha utálni fognak a szüleid? Mármint.. itt nem igazán gyilkolhatok kedvemre és-

- A többesszám nem kell ide. Apám egy másik városban él messze tőlünk, anyám meg csak este jár haza nagyjából. Ha meg nem bírna, akkor elhúzzuk a csíkot. Így megfelel?- mosolyogtál rá biztatón és megszorítottad kissé kezét.

- Hmm.. rendben van. De akkor is megmutatom, hogy én vagyok a legjobb számodra.- nyomott puszit fejed tetejére mire csak mosolyogtál.

- Ha ezt nem veszi észre akkor vagy vak, vagy bolond, vaaagy mindkettő!- kuncogtál, mire Isaac is elmosolyodott.

Hiába akarta volna tagadni, te mindennél többet jelentettél neki. Az az idő amit együtt töltöttetek abban a "börtönben" ráébresztette arra, hogy bizony van még olyan személy aki nem azért szereti mert hasznos a számára, hanem mert fontos neki.

Aki nem csak kihasználja őt és az érzéseit, aki nem hazudik neki hanem teljes szívével és lényével ott van neki ha bármi baj van. Megbízik benne és viszont érez iránta úgy ahogy ő.

Nem mellesleg a gyönyörű [Szemszín] szemeid, rubinvörös ajkaid és selymes, [Hajszín] tincseid, az illatod.. teljesen hatalmába kerítették őt. Tudta, hogy érted érdemes kockáztatnia az életét, hisz te is megtennéd, és meg is tetted érte.

Nem kellett sok idő, oda is értetek a kis házhoz. Mivel tudtad, hogy hova van elrejtve a pótkulcs, így játszi könnyedséggel jutottatok be a házba, amely ugyanolyan volt mint amilyenre emlékeztél.

Penész és doh szaga terjengett a levegőben. A polcokról a por nem volt letakarítva, a padlót is igen rég nem takarították fel. Boros, pezsgős, whisky-s és szakés üvegek díszítették a parkettát, valamint a kukát. Az ágy amin anyád aludt, ugyanolyan hanyagsággal ott volt hagyva, míg a te szobád.. Nos, az volt az egyetlen hely az egész istenverte házban ahol rend, tisztaság és jó illat volt. Nem voltál a tisztaság megszállottja, de mindig is úgy voltál vele, hogy legalább a te szobád nézzen ki valahogy, ha jönnének esetleg a barátaid, akik ne azt lássák, hogy ugyanolyan vagy takarítás terén mint anyád.

Mert szívből gyűlölted, hogyha hozzá hasonlítottak. Nem tartottad anyádnak, hisz nem adott okot arra, hogy annak tartsd. Olyanok voltatok mint 2 lakótárs.

- Hát.. itt volnánk. Bocsi a rumliért, a banya nem szeret takarítani..- vakartad tarkód az idegességtől elvörösödve.

- Semmi gond, a putrinál amiben eddig laktam sokkalta jobb.- nyomott szádra egy apró puszit.- Viszont ha nem nagy probléma én éhes vagyok.- fogta korgó hasát.