Anime one shots I. (Befejezett)

Honjo Ren x Nina (OC);Veled csalva

szandra0502 kérésére. Bocsi, hogy csak most hoztam meg, de remélem tetszik ^^ ❤

Ren szemszöge

- Hé Ren! Figyelsz te rám?- kapálózott arcom előtt Nana.

- Mi? Bocs, nem.

Francba Nina! Miért te jársz folyton a fejemben?

Hogy mi is történt?

~ Visszaemlékezés~

Felléptünk a szokásos helyünkön. Láttam egy nagyjából velem egyidős lányt az első sorban. Végig engem nézett miközben ugrálva énekelte amit Nana. Olyan volt, mintha nekem énekelné. Csak nekem.

Aztán mikor kijöttünk még ott volt. Mindenkinek gratuált, hogy milyen jók voltunk ma is, és kaptunk tőle egy-egy kis doboz csokit is. Azt mondta, hogy ő csinálta csak nekünk.

Tisztán emlékszem rá, hogy Nana megcsókolta, mire Nabu kissé kiakadt. A lányt talán csak egy kicsit hatotta meg, hogy a kedvenc bandájának az énekese adott neki egy olyan dolgot, melyet nem osztogat csak úgy.
Aztán integetve odébb állt. Valahogy késztetést éreztem, hogy utána menjek, de a többi rajongót nem hagyhattam csak úgy ott, szóval megvártam míg mindenki kifangörcsölte magát.

- Srácok én most nem arra megyek. Van egy kis elintézni valóm.- mutattam az ellenkező irányba, mint amerre a megszokott utunk volt.

- Nem ér rá később?- nyafogott Nabu.

- Nem.

- De majd siess hozzánk, rendben?- nézett rám Nana, mire mosolyogva megcsókoltam és bólintottam egyet.

- Szevasztok!

Azzal elindultam. Nem tudtam, hogy merre lehetett, csak követtem az ösztöneim. Nagyjából 10 percnyi séta után meg is találtam a lányt.

Egy lépcső legtetején ült, a Holdat kémlelte. Bordó és fekete tincseivel a hideg szél járt táncot, néha szemébe csapva a haját. Ilyenkor kuncogva húzta arrébb vékony ujjaival a puha tincseket.

Nem szólaltam meg, csak mellé leültem. Könyököm a térdemen támasztottam meg, s vele együtt néztem a teliholdat.

- Gyönyörű, nem igaz?- kérdezte még mindig az égitestet kémlelve.

- Igen, az.- bólintottam elismerően. Valóban szépen ragyogott ezen az estén.

- Hogyhogy itt?

- Csak még egyszer meg akartam köszönni a csokit a többiek nevében is.

- Rosszul hazudsz!- mosolygott rám.

Te jó ég, azok az igézően szép szemek! Hogy lehet valakinek ennyire szép és tiszta a tekintete.

- Megfogtál.- emeltem fel védekezően kezeim.

- Miért jöttél ide, Ren? Igazából.

- Ahj... Csak látni akartalak. Gondolom ez az utolsó alkalom, hogy beszélünk vagy látlak, szóval kihasználom.